Eredménytartalék felhasználása

Kérdés: A cég eredménytartalékai 2011-2018 között felgyűltek. Nem szeretnék osztalékként felvenni, és az idei évi eredmény sem mínuszos, hogy a veszteséget jóvá lehessen írni belőle. Milyen egyéb módon tudná felhasználni a felgyűlt eredménytartalékát a cég? Fizetheti belőle a kapott kölcsön kamatait? Vagy a kölcsönt visszafizetheti belőle? Vagy bármi másra felhasználhatja?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, kevés cég esetében okoz gondot az évek alatt felgyülemlett eredménytartalék! A cégről a kívülálló csak jó összképet tud kialakítani, ahol jelentős összegű az eredménytartalék.Az eredménytartalék felhasználásának jogcímeit az Szt. 38....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.

Portfólió kezelésbeadás könyvelése

Kérdés: Portfóliókezelés könyvelésében kérem a segítségüket a befektető cég (a pénz átadója) szempontjából. A társaság határozatlan idejű portfóliókezelési szerződés keretében jelentős összeget adott át euróban magyar és külföldi portfóliókezelőknek. A portfóliókezelők döntenek a megvásárolandó értékpapírokról, a vásárlások időpontjáról, az értékpapírok értékesítéséről és újrabefektetéséről is. A portfóliókezelők minden hónapban küldenek kimutatást a társaság részére a portfólióban történt mozgásokról és a hó végén fennálló értékpapír-állományról.
1. A pénz átadásakor tartós kölcsönkövetelés keletkezik? Mivel euróban történt a pénz átadása, a devizás tételek értékelési szabályait kell-e alkalmazni a pénz átutalásakor a portfólió bekerülési értékére és az év végi választott árfolyamra történő átértékelésre is?
2. Kell-e könyvelni a portfólión belüli értékpapírok mozgását, az esetleges értékesítésen keletkezett nyereséget/veszteséget? Ha igen, egyéb vagy pénzügyi bevételnek/ráfordításnak számít-e? A portfóliókezelőktől semmiféle "hozamot" nem kapott vissza a társaság a saját bankszámlájára, az értékpapírok esetleges értékesítéséből származó nyereség/veszteség a portfóliókezelőnél vezetett pénzszámlán/értékpapírszámlán került kimutatásra.
3. Kell-e könyvelni az értékpapír adásvételének jutalékát? A jutalékok is csak a portfóliókezelőknél vezetett pénzszámlán/értékpapírszámlán kerültek kimutatásra.
4. Kell-e könyvelni a portfóliókezelésért járó díjat vagy a sikerdíjat? Van olyan portfóliókezelő, amely áfás számlát állít ki a sikerdíjáról, míg mások a pénzszámlán (értékpapírszámlán) jelentkező nyereségből vonják le a sikerdíjukat. Ez utóbbi különösen áfa szempontjából érdekes, a külföldi portfóliókezelők díja után a társaságnak kell-e adóznia az EU-s szolgáltatások szabályai szerint?
5. Kell-e és ha igen, milyen analitikát vezetni a portfólióban szereplő értékpapírokról és azok változásáról?
6. Van-e annak jelentősége a számviteli elszámolás szempontjából, hogy a portfóliókezelő milyen (pl. határidős, opciós, futures) ügyleteket is végez a portfólión belül?
7. Milyen teendők vannak az év végén a portfólió értékelésével és leltározásával kapcsolatban?
8. Mit kell könyvelni a portfóliókezelési szerződés megszűnésekor, amikor a portfóliókezelő visszaadja a befektetett pénzt és a nyereséget/veszteséget?
Részlet a válaszából: […] ...(az ügyfél befektetéseiről) – a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban vezetett nyilvántartás alapján -, azok kamatáról, osztalékáról, valamint az ügyfél javára megkötött ügyletekről és az ügylet realizált eredményéről (árfolyamnyereségéről,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Osztalék miatti kötelezettség átminősítése

Kérdés: A kft.-nek két gazdasági társaság az alapító tagja. A tagokkal szembeni osztalékfizetési kötelezettség és tagi kölcsön miatti kötelezettség is szerepel a kft. könyveiben. Megállapodásban (szerződésben) "átminősíthető-e" az osztalék miatti kötelezettség tagikölcsön-kötelezettséggé pénzmozgás nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...tagi kölcsön miatti kötelezettség így pénzmozgáshoz kapcsolódik, és a Ptk. szabályai alapján kamatfizetési kötelezettséggel is jár.Az osztalékfizetési kötelezettség keletkezését pénzmozgás nem előzte meg, a kötelezettség előírása az adózott eredmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eszköz- és kötelezettségtételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit – kivéve a kapott (járó) osztalékot – és ráfordításait, a jóváhagyott (fizetendő) osztalékkal kapcsolatos tételeket – ideértve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Betéti társaság beltagja meghalt

Kérdés: A kéttagú betéti társaság egyik tagja elhalálozott. A férj volt a beltag, a feleség a kültag. Tulajdoni hányaduk 50-50%. Egy nagykorú gyerme­kük van. A bt. működését folytatni akarják. A hagyatéki tárgyalásra tekintettel kell ilyenkor soron kívüli mérlegzárást végezni? A cégvezetésre jogosult tag (a feleség is) a hagyatéki tárgyalás előtt beveheti a cégbe a nagykorú gyermeket?
Részlet a válaszából: […] ...az elhunyt tagnak a társasággal szembeni követelései. Ilyen lehet a beltag által adott tagi kölcsön, a ki nem fizetett, de jóváhagyott osztalék, a ki nem fizetett munkabér, személyes közreműködésének az ellenértéke (az osztalékot, a munkabért terhelő adók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.

Opció lehívása akadályokkal

Kérdés: "A" cég befektet (részesedést szerez) "B" kft.-ben. A "B" kft. tulajdonosai magánszemélyek. A részesedés szerzésekor az "A" cég opciót köt ki, amelynek értelmében meghatározott időn belül "B" kft. (saját üzletrészként) vagy a társtulajdonosok kötelesek kivásárolni az "A" cég "B" kft.-ben meglévő részesedését, hozammal növelten. Kérdések az opció lehívásához kapcsolódóan: A tulajdonjog fenntartásával létrejön-e az adásvételi szerződés az opció lehívásakor, és kell-e ezt követelésként könyvelni? Az üzletrész eladásakor mikor kell az eladónak a részesedést a könyveiből kivezetni? Meg kell-e várni a könyveléssel a cégbírósági bejegyzést? Ha az opcióhoz kapcsolódóan "B" kft. előleget utalt az "A" cégnek, az visszajár-e neki, ha saját üzletrészét a kedvezőtlen tőkeopció miatt (nincs jegyzett tőkén felüli vagyon) nem tudja megvenni? Az ügyvéd szerint nem jár vissza! Hogyan kell könyvelni abban az esetben, ha az opció teljesedésbe megy (a kötelezettek fizettek), de az "A" cég "B" kft.-ben meglévő részesedését a cégbíróság nem írja át?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség.A kérdés adatai alapján "B" kft. nem szerezheti meg az "A" cég üzletrészét, mivel törzstőkén felüli vagyona nincs (osztalékfizetésről sem határozhatnának a tulajdonosok). Így – az egyetemleges felelősség elvéből következően – a "B" kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Visszatérés a Tao-tv. hatálya alá (eva)

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alól év közben – 100%-os tulajdonosváltás miatt – a Tao-tv. hatálya alá visszakerült kft. az evás időszakban keletkezett veszteségét továbbviheti-e? Ha igen, milyen feltételekkel? A kötelezettségei között nyilvántartott evás osztalékát, amely után az evát megfizették, kifizetheti-e az új tulajdonosok számára újabb teher nélkül? A korábbi tulajdonosok által nyújtott tagi kölcsönt visszafizetheti-e az új tulajdonosok számára tulajdoni hányaduk arányában?
Részlet a válaszából: […] ...a Tao-tv. hatálya alá, az evás időszak alatt társaságiadó-bevallást nem adott.)A korábbi tulajdonosok részére ki nem fizetett evás osztalékot – név szerint – a kötelezettség között kell kimutatni. Ez az osztalék így a korábbi tulajdonosokat illeti meg.Amikor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!
Részlet a válaszából: […] ...az adósnál így a kötelezettség elengedése miatti vagyonnövekedésvalójában az ajándékozás eredménye. Más a helyzet a megszavazott osztalék esetében. Ha a tulajdonos az Szt. hatálya alá tartozó gazdálkodó, számára az Szt. – a számviteli alapelvek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Pótbefizetés jogszerűsége

Kérdés: Mivel az egyszemélyes kft. gazdálkodása év közben – a közbenső mérleg alapján – veszteségesnek mutatkozott, az alapító nagy összegű pótbefizetésről rendelkezett. A pótbefizetés összegét a társaság beruházásra költötte. A 2003. évi éves beszámoló szerint a kft. jelentős összegű nyereséget realizált. A Gt. vonatkozó előírása szerint, a veszteségek pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket vissza kell fizetni. Ha a kft. ezen kötelezettségének eleget tesz, működésképtelenné válik. Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli elszámolása ezt hivatott ellentételezni.2004-től közbenső mérleget – a Gt. és az Szt. alapján – kell készíteni az osztalékelőleg-kifizetés, a saját részvény, saját üzletrész visszavásárlása, a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...illetőségét igazolja.Külföldi személyként a külföldi illetőségű magánszemélyt, a külföldi szervezetet és a külföldi illetőségű osztalékban részesülőt határozza meg az eljárási rend. Az eljárási rend alkalmazásához előírt engedély egy formalizált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.