Osztalék adójának megállapítása

Kérdés: A társas vállalkozás a magánszemély tulajdonosainak osztalékot kíván a taggyűlés döntése alapján fizetni. Hogyan kell a társas vállalkozás saját tőkéjéből a magánszemélyre jutó értéket meghatározni, illetve melyik saját tőkét kell a számításnál figyelembe venni: az osztalék megállapítása előttit, vagy az osztalék megállapítása utánit? Nem mindegy, hogy melyiket, hiszen más összeg után kell 25, illetve 35 százalékos adóval számolni!
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozóelőírásai:A társas vállalkozás adózott eredményéből a társasvállalkozás magánszemély tagja, tulajdonosa részesedése, osztaléka után az adóta következők szerint kell megállapítani:– az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni betétje,részvénye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.

Tulajdoni részesedés elszámolása beolvadásnál

Kérdés: Részvénytársaságok átalakulása során a leányvállalat beolvad az anyavállalatba. Az anyavállalatnál kimutatott részesedés értéke kevesebb, mint a leányvállalat saját tőkéjéből az anyavállalatra jutó hányad értéke. Mivel a részvények értékét már a létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében sem lehet szerepeltetni, helyesen jár-e el a leányvállalat, ha a jegyzett tőkéjét leszállítja, hogy az megfeleljen a részesedés nyilvántartási értékének, és a tulajdonosok a jegyzett tőkén felüli vagyont kivonják a leányvállalatból? Miként történhet a tőkekivonás, ha a leányvállalatnak tőke- és eredménytartaléka is van? A tőkekivonás végbemehet az átalakulással egyidejűleg? Az átalakuló társaságok a vagyonmérleg-tervezetet az éves beszámoló mérlege alapján kívánják elkészíteni.
Részlet a válaszából: […] ...anyavállalat a jegyzett tőkénfelüli vagyont csak a tőkekivonással járó tőkeleszállításkor tudja kivonni,illetve az eredménytartalékot osztalék formájában, ha egyébként azosztalékkifizetés egyéb feltételei teljesülnek. Amennyiben a tőkekivonással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Részvény értékesítése névérték alatt

Kérdés: Termelőszövetkezetünk 2002. augusztus 30-án rt.-vé alakult. Természetesen a szövetkezeti üzletrészeket részvénnyé alakítottuk. A vagyonnövekményből (tőketartalék, eredménytartalék) is részvényt nevesítettünk. Rt.-nk nehéz gazdasági helyzetbe került. Osztalékot nem fizetett, fizetésemelés nem történt. Részvényeseink egy része el kívánja adni a részvényeit azért, hogy nehéz anyagi helyzetén segítsen. Társaságunk visszavásárolná, a jelenlegi reális 20%-os áron. A 20% – mint vételár – csak a halasztott adó kifizetésére lenne elegendő, a részvényes helyzetén nem segítene. Szja tekintetében milyen kötelezettsége van annak a részvényesnek, aki a részvényét a névérték 20%-áért értékesíti?
Részlet a válaszából: […] A magánszemélynek ebben az esetben az Szja-tv.-nek az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó előírását kell alkalmaznia. Az Szja-tv. 2004-ben hatályos előírása szerint árfolyamnyereség az értékpapír átruházására tekintettel megszerzett bevételnek az a része,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Részvényértékesítés névérték alatt

Kérdés: Termelőszövetkezetünk 2002. augusztus 30-án rt.-vé alakult. Természetesen a szövetkezeti üzletrészeket részvénnyé alakítottuk. Rt.-nk – mint általában a mezőgazdasági üzemek – nehéz gazdasági helyzetbe került. Osztalékot nem fizetett, fizetésemelés nem történt. Részvényeseink egy része el kívánja adni a részvényeit azért, hogy nehéz anyagi helyzetén segítsen. Társaságunk visszavásárolná a jelenlegi reális 20 százalékos áron. A 20 százalék – mint vételár – csak a halasztott adó kifizetésére lenne elegendő, a részvényes helyzetén nem segítene. Milyen szja-kötelezettsége van annak a részvényesnek, aki a részvényét a névérték 20 százalékáért értékesíti?
Részlet a válaszából: […] A magánszemélynek ebben az esetben az Szja-tv.-nek az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó előírását kell alkalmaznia. Az Szja-tv. 2004-ben hatályos előírása szerint árfolyamnyereség az értékpapír átruházására tekintettel megszerzett bevételnek az a része,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni.Közbenső mérlegA Gt. szerint – az eddigiektől eltérően – nemcsak az osztalékelőleg fizetésének feltétele lehet a közbenső mérleg, de közbenső mérleg alapján is lehet – egyéb feltételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...nélkül kell megállapítania, majd ki kell számítania a megszűnés szabályai szerint is.A megszűnés szabályai szerinti vállalkozói osztalékalap levezetésekor vállalkozói személyi jövedelemadóként a ténylegesen fizetendő összeget kell figyelembe venni (Szja-tv. 49/B...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Az eredménytartalék terhére leszállított jegyzett tőke kivonása

Kérdés: A gazdasági társaság leszállított jegyzett tőkéjét a tulajdonosok nem vonják ki, az eredménytartalékba helyezik. A későbbiek során ez az összeg kivonható-e az eredménytartalékból osztalékadó, illetve magánszemély esetében szja-fizetési kötelezettség nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...összegeket, a tulajdonosok részére történő kifizetésekor viszont nem lehet – külön törvényi előírás hiányában – másként, csak osztalékként kezelni.Ha a jegyzett tőke leszállítását a veszteség miatti negatív eredménytartalék indokolja, akkor az Szt. 35...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Saját tőke terhére történő tőkeemelés adófizetési kötelezettsége

Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli a vállalkozást, ha a jegyzett tőkéjét a tőketartalékból és/vagy az eredménytartalékból emeli meg?
Részlet a válaszából: […] ...a jegyzett tőkét emelő társaság tulajdonosainál!Az Szja-tv. 66. §-a (1) bekezdésének b), illetve d) pontja szerint a magánszemély osztalékból származó bevételének egésze jövedelem. A törvény alkalmazása szempontjából osztaléknak minősül:- a társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...hozott döntés alapján megilleti a tulajdonost. Így azt nem térítés nélkül, hanem befektetésének megtérülése címén kapta, mint "osztalékot", amelyet azonnal ott is hagyott a jegyzett tőkében lévő tulajdonrészének emelése céljából. Mivel nincs pénzmozgás, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...hozott döntés alapján megilleti a tulajdonost. Így azt nem térítés nélkül, hanem befektetésének megtérülése címén kapta, mint "osztalékot", amelyet azonnal ott is hagyott a jegyzett tőkében lévő tulajdonrészének emelése céljából. Mivel nincs pénzmozgás, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.
1
2