Kifizetett osztalék visszafizetése jelentős összegű hiba miatt

Kérdés: A kft. taggyűlése 2014. évben a 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló elfogadásakor a 2013. év adózott eredménye terhére osztalékkifizetésről döntött. Az osztalékot 2014-ben kifizették. 2016. évben önellenőrzés keretében feltárt jelentős összegű hibák helyesbítésével, a 2013. évre jóváhagyott osztalék kifizetésére a saját tőke nem nyújtott fedezetet. A kft.-nek 2014. évben a Gt. előírásait, 2016-ban a Ptk. előírásait kellett alkalmaznia. Az előbbi szerint a tagoknak csak abban az esetben kell visszafizetni a felvett osztalékot, ha rosszhiszeműen jártak el, a Ptk. szerint: kötelező a tagoknak az osztalék visszafizetése, ha arra a társaság vagyona nem nyújt fedezetet. A 2016. évben történt önellenőrzés eredményeként a tagoknak vissza kell fizetniük a 2014. évben felvett osztalékot?
Részlet a válaszából: […] ...érné el a társaság törzstőkéjét, továbbá ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét.A kérdés szerinti esetben osztalékfizetésre 2014-ben került sor. Ezért elsősorban az osztalékfizetés feltételeinek teljesülését kell vizsgálni, azt, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Fizetőképességi nyilatkozat

Kérdés: A 2014. év zárása során az osztalék jóváhagyásával és kifizetésével kapcsolatosan merült fel a fizetőképességi nyilatkozat szükségességének kérdése. Az osztalékfizetéshez a Gt. szerint az ügyvezetőtől fizetőképességi nyilatkozat kellett, amelyet a cégbírósághoz is meg kellett küldeni. Az új Ptk.-ra áttért cégeknek is szükséges ilyen nyilatkozatot tenni, és a cégbírósághoz az osztalékfizetés előtt megküldeni?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 131. §-ának (3) bekezdése alapján az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek az érvényesülését. Az ügyvezető köteles a nyilatkozatot 30 napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Osztalékfizetés zrt.-nél

Kérdés: A zrt. tulajdonosa a 2012. évi adózott eredményt és az előző évek eredménytartalékát szeretné ez évben osztalékként kivenni. A saját tőke nem csökken a jegyzett tőke alá. A Cégbíróság felé van-e bármilyen bejelentési kötelezettsége cégünknek (mint a kft.-nél)?
Részlet a válaszából: […] ...benyújtásra.Az előbbiek alapján a zrt.-nél – akár van az igazgatóság részéről nyilatkozat, akár nincs – a közgyűlés dönthet az osztalékfizetésről, ha az Szt. 39. §-ának (3) bekezdése szerint arra a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi (a 2012...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Nyilatkozat az osztalékfizetésről

Kérdés: Ha a társaság osztalékfizetésről dönt, de a kifizetés csak két hónap múlva lesz, az ügyvezetőnek mikor kell nyilatkoznia a taggyűlés felé, a döntéskor vagy a kifizetéskor?
Részlet a válaszából: […] ...Gt. 132. §-ának (2) bekezdése alapján a taggyűlés azosztalékfizetésről az ügyvezetőnek a javaslatára, a számviteli törvény szerintibeszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat.Ezen törvényi előírás szerint tehát a taggyűlésosztalékfizetésről dönt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Osztalékelőleg az Eva-tv. hatálya alatt

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó társaság 2010-ben osztalékelőleget vesz fel. Ezzel kapcsolatosan milyen adminisztratív (például kinek kell a közbenső mérleget, az ügyvezetői nyilatkozatot stb. megküldeni) teendők vannak? A közbenső mérleg elkészítésének teendőit tudom.
Részlet a válaszából: […] ...ha a számviteli törvény szerinti – e célból készített -közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik az osztalékfizetéséhez szükséges fedezettel, a tagok vállalják az osztalékelőlegvisszafizetését, amennyiben utólag a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Osztalékfizetés evás kft.-nél

Kérdés: A kft. 2006-ban alakult. A 2007. évben 1,5 millió forint adózott eredménye keletkezett, amelyet nem fizettek ki osztalékként. 2008-tól evaalany lett. 2008-ban sikeresen működött, így a tagok a tárgyév terhére osztalékelőleg fizetéséről határoztak, 1 millió forintot június 30-ával kifizettek, az előleg után adót nem fizettek. 2009. február 5-én a taggyűlés úgy döntött, hogy a 2008. évi 4 millió forint adózott eredményt és az evaalanyiság előtti időszak eredménytartalékát (összesen 5,5 millió forintot) osztalékként előírnak. Ebből már 1 millió forintot osztalékelőlegként kifizettek, a fennmaradó összegből május végéig még 2 millió forintot kifizettek, a további 2,5 millió forint osztalékot ez évben már nem fogják kifizetni. Hogyan alakulnak a személyijövedelemadó- és az eho-fizetési kötelezettség időpontjai? Megteheti-e a társaság 2009-ben, hogy a tárgyévi eredménye terhére osztalékelőleget fizet, annak ellenére, hogy van korábbi évekről előírt, de fel nem vett osztaléka?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltakkal. A taggyűlésnek nem azadózott eredmény és az eredménytartalék osztalékkénti előírásáról kellett volnadöntenie, hanem az osztalékfizetésről. Az osztalékfizetésről való döntésviszont nem jelent mást, mint azt, hogy meghatározzák a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.

Osztalékfizetés euróban

Kérdés: Társaságunk tulajdonosa külföldi cég. Könyvviteli nyilvántartásainkat forintban vezetjük, a beszámolót is forintban készítjük el. 2006-ban az eredménytartalék és az adózott eredmény terhére a jóváhagyott osztalékot a beszámolóban is forintban mutattuk ki. A taggyűlésen az osztalék jóváhagyása a 2006. 12. 31-i MNB-árfolyam alapján euróban történt. A jóváhagyott osztaléknak csak a töredéke került kifizetésre. Kellett-e a társaságnak 2007., 2008. években árfolyam-különbözetet elszámolnia?
Részlet a válaszából: […] ...az osztalékkifizetés jóváhagyására vonatkozó előírásait. A taggyűlésnek döntenie kell arról, hogy mikor történjen azosztalékfizetés, azaz meg kell határoznia az osztalékfizetés napját. [Kft. esetébena Gt. 131. §-ának (3) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Ügyvezető írásbeli nyilatkozata

Kérdés: A Gt. 131. §-ának (3) bekezdése alapján az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy az osztalékfizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét. Ha a beszámoló elfogadásakor a cégnek rossz a likviditása, de a jövőben várhatóan lesz az osztalékfizetésre fedezete, akkor mit nyilatkozzon az ügyvezető? Elhatározható-e az osztalékfelvétel egyáltalán?
Részlet a válaszából: […] ...Gt. 132. §-ának (2) bekezdése alapján a taggyűlés azosztalékfizetésről az ügyvezetőnek – ha a társaságnál felügyelőbizottságműködik, a felügyelőbizottság által jóváhagyott – javaslatára, a számvitelitörvény szerinti beszámoló elfogadásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Külföldi állampolgár eho-ja

Kérdés: A 4%-os eho-t az osztalékelőleg után a magánszemélynek kifizetésekor, vagy az osztalékká minősítéskor kell megfizetni? Kell-e a lengyel állampolgárnak 4%-os eho-t fizetni, ha nem rendelkezik a kifizetés időpontjában megfelelő illetőségigazolással? Ha az igazolást később szerzi be, hol igényelheti vissza a levont és már befizetett eho-t? Mit tartalmazzon az igazolás?
Részlet a válaszából: […] ...A 4%-os eho-t abelföldi magánszemélynek kell fizetnie. A kettős adóztatás elkerüléséről szólóegyezmény szerinti kedvezményes osztalékfizetéshez is szükséges azilletőségigazolás, ennek birtokában nem kell a 4%-os eho-t levonni. Ha akifizetéskor és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.