Üzletrész értékének eltérítése

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje jelenleg 3 millió forint. A jegyzett tőkét emelni szeretnék két új tulajdonos bevonásával, 10 millió forint készpénzzel és 10 millió forint apportálással. A jelenlegi tulajdonosi arány (50-50 százalék) a jegyzett tőke emelése után: 1. tulajdonos 1,5 millió forint üzletrész, 20 százalék arány, 2. tulajdonos 1,5 millió forint üzletrész, 20 százalék arány, 3. tulajdonos 10 millió forint készpénz, 20 százalék arány, 4. tulajdonos 10 millió forint ingatlanapport, 40 százalék arány. Szabályos, lehetséges ez így? Eltérhet a régi és új tulajdonosok jegyzési értéke?
Részlet a válaszából: […] ...is, de atőkeleszállításkor, a tőkekivonáskor kapott juttatás is. Az eltérő mértékekszemélyi jövedelemadózási előnyei-hátrányai az osztalékfizetésnél, atőkekivonáskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Vagyoni betét leszállítása

Kérdés: Szaklapban olvastuk, a kft.-nek lehetősége van a törzstőke leszállítására a házipénztár egyenlegének csökkentése céljából. Kérdezzük – ehhez kapcsolódóan –, a betéti társaságnak van-e lehetősége a tagi vagyoni betét leszállítására, ha a leszállítás feltételei megvannak?
Részlet a válaszából: […] ...nem szállíthatja le.Amennyiben a jegyzett tőkét meghaladó saját tőkét(eredménytartalékot) a betéti társaság tagjai ki akarják vonni, azosztalékfizetésen túlmenően csak a társaság megszűnésekor, illetve a tagnak abetéti társaságból való kilépésekor van erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Tulajdonosi kivét terhei

Kérdés: 1993-ban alakult kft. (2 főtulajdonos, 3 E Ft törzstőke) 19 800 E Ft eredménytartalékot halmozott fel. Tulajdonosi kivét esetén milyen adók és közterhek terhelik?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonosok az eredménytartalékot a 2006. évi eredménymegállapításalkalmával, ha a 2006. évi adózott eredményt is osztalékfizetésre fordítják,osztalékként vehetik fel. Az osztalék után az adót a következők szerint kellmegállapítani:– az osztalékra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Osztalékfizetés időbeli korlátai

Kérdés: Társaságunk 1998-2001. években halmozza a kötelezettségek között nyilvántartott osztalékot. 2003. évben szeretnénk kifizetéseket eszközölni tagjaink részére, de az Szja-tv. nem ad részünkre egyértelmű választ a következő kérdéseinkre: - Az egyes éveket milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a jelen időbeli kifizetéskor? - Az egyes években keletkezett osztalékot ún. kifogyásos rendszerben kell-e kifizetni, vagy van mód arra, hogy csak a kedvező adósávba eső részek kerülnek kifizetésre? Tovább bonyolítja problémánkat az, hogy az 1998. évi osztalék terhére (20 százalék szja mellett) tagjaink törzstőkeemelést eszközöltek. E kedvező adósávban felhasznált osztalék befolyással van-e a kedvező adósávra, vagy annak a terhére történt?
Részlet a válaszából: […] A 2003. évtől változtak az osztalék megállapítására vonatkozó szabályok, de az adó mértéke nem módosult. Így továbbra is a társas vállalkozás adózás utáni eredményéből a vállalkozás magánszemély tagjainak a tagi, tulajdonosi jogviszonyukra tekintettel kapott jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Osztalékfizetés haszonélvezeti jog mellett

Kérdés: A kft. két tulajdonosa ajándékozási szerződéssel üzletrésze 90 százalékát átruházta gyermekeire, holtig tartó haszonélvezet mellett. Így a régi tulajdonosok 10 százalékos, a gyerekek 90 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkeznek. Hogyan kell összehívni a taggyűlést? A haszonélvező és a tulajdonos milyen erősségű szavazattal rendelkezik? Kit terhel az osztalékfizetés után az osztalékadó? Ki kapja az osztalékot? A tulajdonos megszavazza, és a haszonélvező kapja?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli jogszabályok szerint számított módon nem érné el a társaság törzstőkéjét.Az Szja-tv. a társasági szerződés szerinti, az osztalékfizetésről történő döntés időpontjában érvényes tulajdonosi struktúrát tekinti irányadónak, és nem értelmezi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.