Más ingatlanán létesített kerítés költségeinek átvállalása

Kérdés:

Az erdőgazdálkodó, mint a terület vagyonkezelője, és a vadgazdálkodó, mint a terület haszonbérlője megállapodnak abban, hogy a vadkár ellen az erdősítést védő, azaz nem vadászati célú vadvédelmi kerítések megépítése, karbantartása, bontása az erdőgazdálkodó feladata. A kerítések fenntartásához a vadgazdálkodó éves hozzájárulási díjat fizet az erdőgazdálkodónak, az új kerítések létesítési költségének 50%-át pedig átvállalja. Az új kerítések létesítését a felek úgy számolják el, hogy a beruházás költségének 50%-át az erdőgazdálkodó átszámlázza a vadgazdálkodónak, majd 50-50%-os értéken a kerítést külön-külön eszközként nyilvántartásba veszik. Helyes ez az elszámolás? Szerepelhet-e egy kerítés egyszerre két társaság nyilvántartásában? Ha nem, akkor hogyan kellene szabályosan eljárni?

Részlet a válaszából: […] ...fenn, akkor a kerítéslétesítés költségei – jogszerűen – nem vállalhatók át, akkor a vadgazdálkodó fejlesztési célú végleges pénzeszközátadásával járulhat hozzá az erdőgazdálkodó által végrehajtott kerítéslétesítéshez.A kerítések fenntartásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Közösen finanszírozott gépbeszerzés

Kérdés: Négy társaság közösen vásárol egy munkagépet, amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. Nyilvánvaló, hogy a munkagépet csak az egyik társaság aktiválhatja, számolhatja el a költségeit, de a másik három társaság is használni fogja. A leírtak elszámolására milyen könyvviteli megoldás alkalmazható? Az Szt. szerinti közös üzemeltetésnek mik a feltételei?
Részlet a válaszából: […] ...(T 368 – K 384), az "A" társaság pedig – kapott fejlesztési kölcsönként – mutassa ki (T 384 – K 451) azt. Természetesen a pénzeszközátadást a négy társaság közötti együttműködési megállapodással kell alátámasztani, amelyben az átadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Önkormányzati feladatok ellátása támogatásból

Kérdés: Önkormányzatok körében kialakult gyakorlat, hogy feladataik egy részét 100%-os tulajdonú gazdasági társaságok részére adják át. A feladatok finanszírozása eltérő módon, számla alapján dologi kiadásként, illetve havonkénti támogatás formájában pénzeszközátadásként történik. A feladat végrehajtásához szükséges tárgyi eszközöket is eltérő gyakorlattal biztosítják: haszonkölcsön-szerződés formájában (ingyenes használat), vagy üzemeltetésre átadás, vagy vagyonkezelésbe adás, térítés nélküli átadás, vagy bérleti díj formájában. Milyen feltételek mellett finanszírozható a "kiszervezett tevékenység" támogatásként, illetve hogyan értelmezhető az áfa­fizetési kötelezettség e tevékenység egészére (Áfa-tv. 65. §) a fenti megoldási módozatokban?
Részlet a válaszából: […]  Sokrétű a kérdés, kezdjük a választ az átadott önkormányzatifeladatok finanszírozásával.Valóban általános gyakorlat, hogy az önkormányzatok afeladataik ellátására gazdasági társaságot hoznak létre. Ez akár természetes islehet, de az átadott/átvett feladatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.