Közhasznú szervezet iparűzésiadó-mentessége

Kérdés: Cégünk közhasznú nonprofit gazdasági társaság. Vállalkozási eredményünk a 2021. évre negatív lett. A helyiadó-törvény szerint: (2) Adómentes valamennyi helyi adó alól – a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a magánnyugdíjpénztár és – kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában – a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. Ebben az esetben a 2021. évre elő kell írnunk a vállalkozási tevékenységünk után az iparűzési adót, majd az önkormányzat felé 0 Ft adót kell bevallanunk?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 3. § (2) bekezdése szerint a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaságot valóban adómentesség illeti meg a helyi iparűzési adóban. Ugyanakkor e mentesség feltétele – a Htv. 3. §-a (3) bekezdése szerint – az, hogy a szervezetnek az adóévet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

Könyvelői felelősség

Kérdés: A kft. 2008. 12. 01-jével könyvelőt váltott, aki vállalta a társaság teljes körű könyvelését. Írásbeli szerződés nem készült. Az előző könyvelő a rendelkezésére bocsátotta a könyvelőváltást megelőző bizonylatokat, kimutatásokat. Az új könyvelőnek ezekkel kapcsolatosan kifogása nem volt. Az új könyvelő könyvelte a decemberi számlákat, elkészítette a bérszámfejtést, a hozzákapcsolódó bevallásokat, az áfabevallást benyújtotta, de mérleget, társaságiadó-bevallást 2008. évre nem adott, nem ígérte meg, hogy beszámolót is készít. Lehetséges ez? 2009-ben is egész évben ő könyvelt, nála volt az összes dokumentum, bizonylat, de mérleget, helyiadó- és társaságiadó-bevallást ismételten nem készített, arra hivatkozva, hogy egy nagy értékű készpénzes ingatlanvásárlásra nem volt meg a cégben a pénzügyi fedezet, és nem kapott erre vonatkozóan információt, bizonylatot (pl. a tagi kölcsönről). Jogos-e a könyvelő hivatkozása?
Részlet a válaszából: […] ...van készpénze. Ehhez viszont a készpénzt a társaság rendelkezésérekellett volna bocsátani, a taggal kötött kölcsönszerződés és a pénztárbatörtént befizetés bizonylatának a könyvelő rendelkezésére bocsátásával tudtavolna csak a könyvelő könyvelni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 6.

NYESZ számlák adózása

Kérdés: A NYESZ számlák adózásával kapcsolatban kérném az önök állásfoglalását. Egyrészt a témával kapcsolatban elég hiányos a fellelhető, közzétett jogszabály-értelmezés, másrészt azt tapasztaltuk, hogy eltérő a befektetési szolgáltatók gyakorlata is ez ügyben. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.16. pontja szerint egyéb indokkal adómentes: - "a nyugdíj-előtakarékossági számla szerint a tulajdonos követelését növelő jóváírás, ha az a) a befektetési eszközzel végzett ügylet nyeresége, b) a befektetési eszköz hozama, kivéve az osztalékból származó jövedelmet;" Ezt az adómentességet kizárólag az egyetlen lehetséges NYESZ-R számlára lehet alkalmazni, vagy valamennyi NYESZ számlára? Bármely NYESZ számláról (amely nem NYESZ-R számla), vagy csak a NYESZ-R számláról felvett nem nyugdíjszolgáltatás kifizetése egyéb jövedelemnek minősül? Végül, amennyiben ez az adómentesség és az egyéb jövedelem keletkezése is csak a NYESZ-R számlára vonatkozik, mi értelme van még más NYESZ számlák nyitásának, miután az akkor semmiben nem különbözik egy sima befektetési szolgáltatónál vezetett értékpapír- és pénzszámlától, mivel az összes többi NYESZ számlára, ami nem NYESZ-R semmilyen adómentesség vagy kedvezmény nem érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...(ideértveazokat is, akik már nyugdíjasok) 130 ezer forint utalható ki.Az adóévbenbefizetett összegeknek (hasonlóan az önkéntes pénztári befizetésekhez) abefizetési időpontja szerinti tételeket kell figyelembe venni (függetlenül azáthúzódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...ha azt– alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet,köztestület, egyház, lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár,ellenőrzött külföldi társaság juttatta;– az adózó jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapjánkapta.Jelentősége van annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Rendelkezés az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárhoz utalásról

Kérdés: 2006. évi adóbevallásomat elég korán, még 2007. 02. 21-én nyújtottam be. A 01.B oldalon rendelkeztem az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárhoz utalandó összegről. 70 500 forint volt a visszakérhető összege. A program a 87. sor d) oszlopában a fizetendő szja összegével csökkentett összeget ajánlotta fel, bár ez a kötelezettség nem vonható össze a pénztárhoz utalandó összeggel (jelen esetben 43 650 forintot). Én ezt nem írtam felül, így tévesen vallottam be az utalandó összeget. Az szja-kötelezettséget csekken a bevallással egy időben befizettem, de átutalásra az önkéntes biztosítóhoz csak a csökkentett összeg került. Ekkor a 0753 nyomtatványon 2007. 04. 03-án önellenőriztem az szja-bevallásom ezen sorát, de személyes érdeklődésemre azt a felvilágosítást kaptam, hogy ez a nyilatkozat önellenőrzéssel nem módosítható. Hogyan juthatok mégis ehhez az összeghez?
Részlet a válaszából: […] ...személyijövedelemadó-törvény 44/A. §-ának (1) bekezdéseszerint a magánszemély az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetésselösszefüggésben az összevont adóalap adójának az adókedvezmények levonása utánfennmaradó részéről nyilatkozhat. Ez azt jelenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Elszámolási kötelezettség az elszámolásra kiadott pénzeszközökkel

Kérdés: A kft. alkalmazottai (akik a kft. tulajdonosai is) rendszeresen vesznek fel a cég pénztárából 1-5 millió Ft-os összegeket elszámolásra. Bizonyos idő múlva ezt ugyan visszavételezik, de az alkalmazottak a felvett öszszegnél kisebb összegű vásárlásokat produkálnak. Így az elszámolásra kiadott összeg folyamatosan nő. Az elszámolásra kiadott összegek nagyságát a cég nem szabályozta. Jó ez így? Vagy a leírt gyakorlat a tulajdonosoknak adott kölcsönt leplez? Vagy netán a házipénztár hiányát akarják ezzel eltüntetni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kft.-nél követettgyakorlat jogszabályellenes, súlyosabb esetben akár a Btk. előírásai szerintibűncselekmény elkövetését is eredményezheti. A kft. számviteli beszámolójátfelülvizsgáló könyvvizsgáló a kérdésben leírtak megismerésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Társasági adóelőleg a bevallottnál kisebb összegben

Kérdés: Mely vállalkozás tehet a 2001. február 15-ei adóbevallásban nyilatkozatot az adóelőleg-fizetési kötelezettsége csökkentése végett?
Részlet a válaszából: […] ...részesedése sem lehet együttesen több, mint 50 százalék. Intézményi befektető a hitelintézet, a biztosítóintézet, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a befektetési alap, a kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.