Kata tételes adóját választó adózó a vállalkozói tevékenységet egyéni cégben folytatja

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet a válaszából: […] ...élettartamra jutó hányad a leltárba kerülő érték, amely azonban nem lehet több, mint az adott eszköz leltárba történő felvételkori piaci értéke;– készletek esetében a bekerülési (beszerzési, előállítási) értéket indokolt – írásbeli dokumentumok alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...esetben a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás tárgyát és értékét (ez az építési telek, amelyet az apportálás időpontjában meglévő piaci értéken kell számításba venni). Nem feltétlenül kell a teljes piaci értékkel a törzstőkét emelni, annak egy része...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Betéti társaságból kilépő kültag járandósága

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaság kültagja bejelentette, hogy kilép a társaságból. Kéri az ügyvezetőt, hogy a társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni betétjét, a társasági vagyon növekedésének rá jutó hányadát adja ki. A kiadásra kerülő vagyon értékét hogyan kell meghatározni? Hogyan kell bizonylatolni, tételesen könyvelni? Személyi jövedelemadó szempontjából hogyan kell minősíteni a kiadásra kerülő vagyont? Osztalék, osztalékelőleg vagy valami más?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli és egyéb törvényi (például a cégtörvény) előírásainak a figyelembevétele mellett – nem más, mint a társaság eszközei piaci értékével meghatározott saját tőke összege.] A társasági vagyon forgalmi értékének meghatározása érdekében a bt.-nél az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Kilépő bt.-tagra jutó vagyon elszámolása

Kérdés: A bt. egyik beltagja ki szeretne lépni a társaságból. A rá jutó jegyzett tőke 10 egység, a rá jutó saját tőke 100 egység, részesedésének forgalmi értéke 120 egység. A Ptk. 3:150. §-ának (2) bekezdése szerint a taggal forgalmi értéken kell elszámolni. Helyes-e, ha a Ptk. előírását úgy értelmezem, hogy a kilépő tagnak 120 egység vagyon jár? Hogyan kell a bt.-nél könyvelni a forgalmi értéken történő elszámolást?
Részlet a válaszából: […] ...amelyet a kilépő tag hasznosítani tud. Akkor ezt az eszközt a kilépő tag részére az áfa felszámításával el kell adni (számlázni) piaci értéken: T 311 – K 91-92, 467, a nyilvántartási érték kivezetésével, és ezen követelés összegével csökkenteni kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Belépés a bt.-be

Kérdés: A kft. kültagként belép a bt.-be. Hogyan kell ezt könyvelni mindkét gazdasági társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...a társasági szerződésben elismert (piaci) értéken: T 1, 2, 3 (megfelelő alszámlája) – K 411.(A nem pénzbeni vagyoni hozzájárulás piaci értéke általában nem egyezik meg a befektetőnél, a kft.-nél kimutatott könyv szerinti értékével, a különbözet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Gépkocsi bevitele utólag a társaságba

Kérdés: Villanyszereléssel, háztartási kisgépek javításával foglalkozó egyéni vállalkozó 2002-ben betéti társaságot alapított. A társaság alapításakor elmulasztotta a társaságba bevinni a tevékenységéhez használt gépkocsit. A gépkocsi jelenleg a társasági tevékenységet szolgálja. Hogyan kerülhet ez a gépkocsi a társaság tulajdonába, hogy annak költségeit a társaságnál el lehessen számolni? Lehet-e ezt visszamenőleges dátummal könyvelni? Milyen értéken szerepeljen ez a gépkocsi a könyvekben?
Részlet a válaszából: […] ...visszaigazolta.)A gépkocsi nem pénzbeli vagyoni hozzájáruláskénti értékét a társaság rendelkezésére bocsátásakori forgalmi, piaci értékben kell meghatározni, és ezen értéket kell bruttó értékként kimutatni.A betéti társaság a gépkocsival...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Értékpapír és étkezési utalvány juttatása

Kérdés: A vállalkozás munkavállalóinak természetbeni juttatásként banki értékpapírt (kötvény, befektetési jegy...), illetve étkezési utalványt kíván adni. Az értékpapír és étkezési utalvány természetbeni juttatás vagy a juttatás (értékpapír, étkezési utalvány) tartalmát tekintve jutalom, így a juttatott összeg annak adóvonzatát viseli?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése szerint az értékpapír formájában adott vagyoni érték esetében természetbeni juttatás az értékpapír szokásos piaci értékéből az a rész, amelyet a magánszemély (vagyis a munkavállaló) a kifizetőnek nem térít meg, ingyenesen juttatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.