28 cikk rendezése:
1. cikk / 28 Eladó megtéríti a vagyonszerzési illetéket
Kérdés: Egy magyar zrt. ingatlant értékesített. Az értékesítés során a felek megállapodtak, hogy a vevő ilyen kérésére az eladó megtéríti a vevő által - a tranzakciót terhelő - vagyonszerzési illetéket. Vagyis a vevőnek keletkezett egy kötelmi igénye az eladóval szemben. Az eladó - biztosra véve, hogy a vevő élni fog ezzel az igényével - az eladás évében a költségek passzív időbeli elhatárolásaként könyvelte a vevő felé megtérítendő illeték teljes összegét. Ugyanakkor a vevő sosem élt ezen megtérítési igénnyel. A szerződés alapján fennálló igény pedig időközben elévült. Azaz a költség korábbi passzív időbeli elhatárolása valójában sosem jelentkezett valódi fizetendő költségként. Mi a helyes eljárás a passzív időbeli elhatárolás feloldására? A feloldáskor ez az összeg eredményt növelő (egyéb bevétel) vagy költséget csökkentő (egyéb ráfordítást csökkentő) összeg lesz?
2. cikk / 28 Tárgyi eszköz korábbi értékesítését rosszul könyvelték
Kérdés: A kft. a 2022-es adóévben tárgyi eszközt értékesített, amely értékesítést árbevételként könyvelte. A tárgyi eszköz nem került kivezetésre, egész évre értékcsökkenés került elszámolásra. A hibát 2023-ban vettük észre. Hogyan javítom ki a hibát, ami jelentős összegű?
3. cikk / 28 Becsléssel megállapított árbevétel következményei
Kérdés: A kft.-nél az adóhatóság a 2019. évi áfaellenőrzés során olyan árbevételi számlákat talált, amelyek nem kerültek könyvelésre. Ezen túlmenően becslés alapján is áfahiányt állapított meg. Akft. 2021-ben kapta meg a jogerős határozatot. Ez esetben mi legyen a társasági adó alapja az önellenőrzés során? Elegendő csak a feltárt árbevételi számlákat figyelembe venni? A becsült árbevételtől el lehet tekinteni? A társasági adó alapjához a készletet is kivezethetjük? A hiba jelentős. A 2019. évi helyesbített egyszerűsített éves beszámolót közzé kell tenni?
4. cikk / 28 Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél
Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?
5. cikk / 28 Gépbeszerzésre vonatkozó vissza nem térítendő támogatás visszafizetése
Kérdés: Társaságunk gépek beszerzésére vissza nem térítendő támogatást kapott. A pályázatot 2020 novemberében lezártuk, a kiíró az elszámolást jóváhagyta. A támogatás összegét egyéb bevételként elszámoltuk, és halasztott bevételként elhatároltuk. A 2020. év zárása során a támogatási intenzitásnak megfelelő amortizációarányos részt egyéb bevételként számoltuk el. A 2021-ben kezdődő törvényességi vizsgálat megállapította, hogy a támogatás igénybevétele/felhasználása nem volt szabályos, a támogatást várhatóan vissza kell fizetnünk. Amennyiben ez a sajnálatos esemény bekövetkezik, helyesen járunk-e el, ha a következőképpen könyveljük a gazdasági eseményt? A támogatás visszafizetése: T 86 egyéb ráfordítások – K 38 pénzeszközök. A halasztott bevétel megszüntetése: T 483 halasztott bevételek – K 86 egyéb ráfordítások. A 2020. évben elszámolt, halasztott bevételből visszavezetett egyéb bevételt nem kell korrigálnunk, sem a könyvelésben, sem a társaságiadó-bevallásunkban? Véleményünk szerint a halasztott bevétel elszámolása 2020. évi esemény, a támogatás visszafizetése pedig 2021. évi gazdasági esemény. Maximum a kiegészítő mellékletben kell bemutatnunk a gazdasági esemény hatását.
6. cikk / 28 Tartozik egyenleg a szállítói számlán
Kérdés: A 2018. évi főkönyvi kivonatban a szállítói számlák egyenlege sok esetben tartozik egyenleget mutatott. Később az is kiderült, hogy a 2018. évet megelőző évek főkönyvi számlái is hasonlóan rendre Tartozik egyenleget mutattak. A partnerek egy része már megszűnt jogutód nélkül. Mit lehet tenni? Hogyan lehet ezt 2019-ben rendezni?
7. cikk / 28 Társasházak számviteli feladatai, követelményei
Kérdés: A társasházi törvény szerint a közös képviselőnek évente költségvetési tervet kell készítenie, azt a tulajdonosok között felosztania. Ez lesz a közösköltség-hozzájárulás, amely szerint a befizetett összeg előlegnek minősül. A közös képviselőnek éves beszámolót is kell készítenie, a tényleges adatok alapján elszámolást, a tényleges adatokat is a tulajdoni hányadok alapján felosztani, a tervezett és tényleges adatok közötti különbözetet ténylegesen rendezni (a túlfizetést visszafizetni). A társasház nem képezhet eredményt, mert a közös költséggel megegyezik a bevétele. A közös képviselők jelentős része azonban nem veszi figyelembe sem a számviteli, sem a társasházi törvény előírásait. Nincsenek tisztában azzal, hogy a számviteli beszámolót is el kell készíteniük, a közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadtatni. Erre alapozva elkészíteni a következő évi költségvetési tervet. A közös képviselők gyakorlata nemcsak jogszabályellenes, de jelentős tulajdonosi érdeksérelmet is okoz azáltal, hogy a tulajdonosokon úgy követelnek közösköltség-előleget, hogy nem számolnak el velük az előző évi többletbefizetéseikkel. Kérem észrevételeim megerősítését!
8. cikk / 28 Elkezdett, de be nem fejezett felújítás
Kérdés: Társaságunk egyik telephelyén 2015-ben elkezdett egy felújítást, amelyen a 2015-2016 évek során csak tervezési díj, illetve eljárási díjak jelentek meg. Mivel a felújítás feltételei számunkra nem voltak megfelelőek, így a konkrét felújítás el sem kezdődött, de a Felújítás számlán azóta is ott van a befejezetlen beruházás összege. Ezt el kell onnan vezetni? Azt tanácsolták, hogy terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni, amivel nem értek egyet, mert semmi nem lett aktiválva. A könyvvizsgáló szerint rendkívüli veszteségként kell könyvelni.
9. cikk / 28 Külföldinek térítés nélküli átadás
Kérdés: Belföldi társaság 2011. évben külföldi jogi személynek térítésmentesen adott át egy eszközt. A társaság az átadásra tekintettel az eszközt a könyvekből kivezette. A kivezetés során, azzal összefüggésben azonban semmilyen ráfordítást és költséget nem számolt el, és a társaságiadó-alapja megállapításakor sem alkalmazott semmilyen, a Tao-tv. 7-8. §-aiban meghatározott csökkentő vagy növelő tételt. Az eszköz – fentiek szerint történt – térítésmentes átadására tekintettel keletkezhet-e a társaságnak társaságiadó-nemben adókötelezettsége, illetve állapítható-e meg a terhére társaságiadó-nemben adókülönbözet egy esetleges adóellenőrzés során?
10. cikk / 28 Áfahiány elszámolása
Kérdés: Az 5939-es válaszban azt írták, hogy ha a NAV megállapítja, hogy az áfa nem lett volna levonható, akkor azt az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. Szerintünk a le nem vonható áfát ugyanoda kell könyvelni, ahová az áfa alapját, azaz költségként könyveljük, ezért a le nem vonható áfát is az adott költségnemre könyvelnénk. Nem járunk el helyesen?