Ügyvédi iroda átalakulása

Kérdés: Egy ügyvédi irodából egyik tagja kiválik, új irodát alapít. A kiválás során az eszközök egy részét – könyv szerinti értékkel meghatározva – a kiváló ügyvéd elviszi. Az ügyvédi iroda a kiválás után tovább működik. Milyen számviteli és adózási, adóbevallási kötelezettség terheli a fennmaradó, tovább működő irodát?
Részlet a válaszából: […] ...keletkezett, és még nem lett felhasználva – a kiválással létrejöttjogutód a jogelőd vagyonából a vagyonmérleg szerinti részesedése arányábanszámított részét a jogelődnél eltelt időt is beszámítva – a Tao-tv. 17. §-ának(1)-(3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Veszteség leírása a jogutódnál

Kérdés: Egy kft. 2000. április 1-jén szétválással átalakult. A jogelődnél 1997., 1998., 1999., 2000. években veszteség keletkezett. Meddig számolhatják fel e veszteséget a jogutódok?
Részlet a válaszából: […] ...eltelt adóévet is be kell számítani. E rendelkezés addig alkalmazható, amíg a jogutódnál nem szerez(nek) 50 százalékot meghaladó részesedést olyan tulajdonos(ok), amely(ek) az átalakulás időpontjában, az átalakulásban érintett adózó(k)nak nem volt(ak) tulajdonosa(i)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó adózás I.

Kérdés: Átalakulás előtt a társaságnak 2 jogi személy és 1 természetes személy a tulajdonosa. Az átalakulás (kiválás) során a jegyzett tőkéből 40 millió átkerült az új társaságba, és az átalakulással egyidejűleg az egyik tulajdonos kft. 20 millió forintnyi jegyzett tőkét és a rá jutó tőke- és eredménytartalékot kivonta (tőkeleszállítást hajtott végre). A magánszemély tulajdonos maradt az átalakuló, tevékenységét folytató társaságban. Az új társaságnak csak jogi személy tulajdonosai vannak, az új társaságba az eredmény- és a tőketartalék arányos része átkerült. Hogyan alakul az átalakulás során az egyes tulajdonosok adófizetési kötelezettsége? A kivont, illetve az átvett eredménytartalék miatt kell-e az adóalapot módosítani?
Részlet a válaszából: […] ...rendkívüli ráfordításként kell elszámolni az Szt. 86. §-a (6) bekezdésének f) pontja alapján a tőkeleszállítás során bevont részesedés (részvények, üzletrészek) könyv szerinti értékét, rendkívüli bevételként kell kimutatni az Szt. 86. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Elhatárolt veszteség

Kérdés: Milyen költséget és ráfordítást kell az árbevételhez viszonyítani, ha az adózónak az adókötelezettsége keletkezését követő negyedik adóévben negatív az adóalapja? Ha az adózó átalakulással jött létre, és a tulajdonosi struktúrája nem változik 50 százalékot meghaladóan, akkor a korlátlanul elhatárolható veszteségek időtartama újból indul (átalakulás éve + 3 adóév)?
Részlet a válaszából: […] ...is beszámítva – az (1)-(3) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók, feltéve hogy a jogutódnál nem szerez(nek) 50 százalékot meghaladó részesedést olyan tulajdonos(ok), amely(ek) az átalakulás időpontjában az átalakulásban érintett adózó(k)nak nem volt(ak) tulajdonosa(i)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Elhatárolt veszteség

Kérdés: 2004-ben társaságunk egyesülést tervez a leányvállalatával. Az egyesülés során az 1995-ben jogelőd nélkül alapított leányvállalat beolvasztását tervezzük. Az elmúlt években a leányvállalat több millió forint veszteséget halmozott fel, az elhatárolt vesztesége 1995-ben 500 ezer forint, 1996-ban 800 ezer forint, 1998-ban 300 ezer forint, 2001-ben 1200 ezer forint, és várhatóan 2004-ben az átalakulásig is vesztesége keletkezik. Melyik év elhatárolt veszteségét írhatja le a jogutód az átalakulás után, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...is beszámítva – a veszteségelhatárolási rendelkezések addig alkalmazhatók, amíg a jogutódnál nem szerez(nek) 50 százalékot meghaladó részesedést olyan tulajdonos(ok), amely(ek) az átalakulás időpontjában az átalakulásban érintett adózó(k)nak nem volt(ak) tulajdonosa(i)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.