9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Ablakcsere elszámolása
Kérdés: Az üzemcsarnok ablakait kicserélik. Elszámolható ez felújításként?
2. cikk / 9 Irodaépületen végzett munkák minősítése
Kérdés: Társaságunk a saját tulajdonában lévő irodaépületen az alábbi munkákat végezte: valamennyi ablak, ajtó cseréje (fáról hőszigetelt műanyagra), a központi fűtés teljes cseréje (csövek, radiátorok, kazán), villanyvezetékek kicserélése, álmennyezet felszerelése, irodák hidegburkolása parketta helyett. A mosdóknál teljes vízvezetékcsere, csempézés, hidegburkolat. A felsoroltak közül melyek növelik az épület értékét, melyek azok, amelyeket nem kell külön az épületre aktiválni? Az épület alapterülete, funkciója nem változott.
3. cikk / 9 Tetőszigetelés elszámolása
Kérdés: A vállalkozás az irodaépület tetőszigetelési munkáit végezteti el. Az építési munka során kicserélik, felújítják a teljes csatornarendszert, és az épület egész tetőfelületét úgy szigetelik, hogy arra a kivitelező 15 évre beázásmentes garanciát vállal. Hogyan kell elszámolni ezt a szigetelési költséget? Felújítás vagy karbantartás?
4. cikk / 9 Talajnedvesség elleni szigetelés
Kérdés: Társas vállalkozás ingatlant bérel. A bérelt ingatlanon elvégezték az épület talajnedvesség elleni szigetelését. Az elvégzett munka karbantartásnak minősül?
5. cikk / 9 Felújítás vagy karbantartás
Kérdés: A részvénytársaság tárgyi eszközei között nyilvántart egy 1936-ban épített üzemcsarnokot. Az üzemcsarnok tetejére az eredeti építés alkalmával világító ablakokat építettek be. A világító ablakok korrodálásából adódó tetőbeázások megszüntetésére, az esővíz elvezetésére poliészter hullámlemez került a tetőre, összesen 6 millió forint értékben. A fenti munkálatok elvégzése karbantartásnak vagy felújításnak minősül-e?
6. cikk / 9 Karbantartás vagy felújítás
Kérdés: Hogyan minősítsük a meglévő üzleti ingatlanokon, vendéglátóegységeken végzett következő munkákat:- az üzleti ingatlan teljes külső vakolását a meglévő vakolat 80-100 százalékának leverésével, esetleg a külső nyílászárók egyidejű cseréjével,- az üzleti ingatlan tetőhéjazatának cseréjét (a tetőcserép 100 százalékának cseréjével, a tetőcserép 60-80 százalékának cseréjével és a tetőléc 30-60 százalékának cseréjével,- palafedés cseréje tetőcseréppel és fordítva, lapos tető teljes szigetelésének cseréje),- külső nyílászárók (ajtók, ablakok) cseréjét?
7. cikk / 9 Számítógép-alkatrészek cseréje
Kérdés: Gyakran előfordul, hogy a használatban lévő számítógépek egyes egységei, alkotórészei meghibásodnak (például alaplap, winchester, CD-meghajtó, flopi stb.). Ezeket javítani általában nem lehet, csak cserélni. Az elromlott egységek, alkatrészek hasonló paraméterű alkotórésszel nem cserélhetők, mivel olyanok a piacon már nincsenek, csak jobbak, nagyobb tudásúak, korszerűbbek. A számítógépek egy-egy elromlott és ezért kicserélésre kerülő alkotórészének beszerzési, javítási költségét karbantartási költségként vagy bővítésként kell-e elszámolni?
8. cikk / 9 Akkumulátorcsere elszámolása
Kérdés: Cégünk 1996. 12. 30-án vásárolt egy használt targoncát, amelynek értéke 307 000 forint volt. Ezen tárgyi eszköz 2000-ben nullára leíródott. Csak akkumulátorral működik. Az akkumulátor tönkrement, javíthatatlanná vált, és 2001. január elején beszereztünk egy új akkumulátort, amelynek értéke 945 000 forint volt. A vásárolt akkumulátort elszámolhatjuk-e karbantartási költségként?
9. cikk / 9 Karbantartás vagy felújítás
Kérdés: Szeretnénk pontos, egyértelmű meghatározást kapni arra, mit tekintsünk felújításnak, mit tartsunk beruházásnak.