Társasház kizárólagos használati jogának értékesítése

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető "A" társasház az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát eladja 3 millió forintért az egyik magánszemély tulajdonostársnak. A "B" társasház egy másiktól pedig visszavásárolja az egyik közös tulajdonú tárolójának a kizárólagos használati jogát. A társasházaknak nincsenek a tárgyi eszközei között osztatlan közös tulajdonú ingatlanrészek, használati jogok. Ebben az esetben, a társasházaknál a kizárólagos használati jog értékesítését és vásárlását hogyan kell könyvelni? A társasház bevételei közül az ún. külön adózó jövedelmek körébe tartozók esetében a fizetendő adó mértéke 16 százalék. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell a társasház jövedelmeként figyelembe venni, amely után a társasháznak 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. A kizárólagos használati jog értékesítése esetén mely számítási módot kell alkalmazni az adó kiszámításához? A társasházak által adóalanyként leggyakrabban végzett, az Áfa-tv. hatálya alá tartozó, ellenérték fejében teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentesek. Az "A" társasház, amikor bejelentkezett az adóhatósághoz adószám igénylése miatt, a NAV felszólítása után alanyi adómentességet választott. Ha jól olvasom a NAV 2014. évi 28. számú füzetét (a társasházak alapvető szabályai), akkor a társasház e gazdasági tevékenysége mentes az adó alól, és nincs áfabevallási kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...86. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján mentes az adó alól a beépített ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve ha az első rendeltetésszerű használatba­vétel még nem történt meg, megtörtént, de még 2 év nem telt el. Ha – más jogszabályokhoz hasonlóan –....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Telekvásárláshoz kapcsolódó árfolyam-különbözet

Kérdés: A Számviteli Levelek 198. számában a 4147. kérdésre adott válasz szerint, ha a megépített lakások eladásakor a telek arányos része is eladásra kerül, a vásárolt készletek között kimutatott telek bekerülési értékét növelő tételként számításba vehető a telek vásárlásához felvett hitel kamata is. Kérdésünk, hogy deviza- vagy devizaalapú hitel esetén – a kamathoz hasonlóan – a telek bekerülési értékét növelő tételként figyelembe vehető-e az árfolyamveszteség? Ha igen, akkor hogyan számolandó el az árfolyamnyereség?
Részlet a válaszából: […] ...vételét (ha az egyéb feltételek is teljesülnek). A vásároltkészletek között kimutatott telek esetében – a tárgyi eszközök rendeltetésszerűhasználatbavételéhez kapcsolódó fogalom – az "üzembe helyezés" nemértelmezhető...ét (ha az egyéb feltételek is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Árfolyam-különbözet elszámolása (eva)

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evás kft. devizaalapú hitellel finanszírozza gépjárművét. Minden hónapban meghatározza a bank az adott hónap számlázáskori árfolyam-különbözetét. Mindezt a tőkére és a kamatra külön-külön. Az árfolyamnyereség teljes összegében növeli-e az eva alapját, vagy csökkenthető az árfolyamveszteséggel?
Részlet a válaszából: […] ...a lízingbevevőnek (az evás kft.-nek) a számla alapján kellett beruházásként és kötelezettségként könyvelnie (T 161 – K 448), majd a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválnia (T 132, 142 – K 161).Mivel devizaalapú a gépjárműbeszerzés, és nyílt végű pénzügyi....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Euróalapú nyílt végű lízing elszámolása

Kérdés: Euróalapú nyílt végű lízing számlázásakor bérleti díj + áfa és a kamat jelenik meg a számlán. Az árfolyamváltozás hatását külön soron tüntetik fel, tőkére + áfával, valamint kamatra 0 százalék áfával. Hova kell könyvelni az árfolyam-különbözetet + az áfa sort? Részét képezi-e a bérleti díjnak, illetve kamatnak?
Részlet a válaszából: […] ...(a tőkeösszeget), amelyet a lízingbevevőnek a számla alapján beruházásként kell elszámolnia (könyvelési tétel: T 161 – K 448), majd a rendeltetésszerű használatbavételkor (az üzembe helyezéskor) a tárgyi eszközök közé átvezetnie (T 13-14 – K 161). A lízingbeadó...,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Devizaelszámolások

Kérdés: Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló gazdasági események elszámolása beszerzéshez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] ...4442 – K 161),= az Tartozik jellegű, akkor a bekerülési értéket növelő tételként (T 161 – K 4442)kell elszámolni.6. A tárgyi eszközt rendeltetésszerűen használatba vették. Ez esetben a devizahitel felvételétől az üzembe helyezésig terjedő időtartamra a devizahitel......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.