Pótbefizetés visszafizetése új tulajdonosnak

Kérdés: A 6651. számú kérdésre adott válaszban – véleményem szerint – téves az a következtetés, hogy a pótbefizetés jogosultjánál az összeg az Szja-tv. 68. §-a szerint adózna, mint a vállalkozásból kivont jövedelem. Az idézett törvény pontosan nevesíti az e szakasz alá tartozó jövedelmeket. Ebben a kérdésbeli eset nem szerepel. Mivel nem szerepel egyik különös szabályban sem, így az általános adóztatási elv szerint egyéb bevételként lesz adóköteles, 16% szja- és 27% eho-adóteher mellett. Álláspontom szerint olyan jövedelemről van szó, amelynek – bár átadója a kft. – juttatója nem kifizető (hiszen egy kvázi elszámolásra átvett pénzösszeget ad vissza), ezért az eho megfizetésére a magánszemély lesz kötelezett, ebből eredően pedig az szja-ban alkalmazható a 78%-os szabály.
Részlet a válaszából: […] ...akkor a pótbefizetést visszakapó magánszemély hogyan adózik. A válasz abból indult ki, mivel a pótbefizetés visszafizetése a társaság saját tőkéjének csökkenését eredményezi, a pótbefizetést nem teljesítő magánszemély részére történő visszafizetés valójában...r...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Alultőkésítés

Kérdés: A jegyzett tőke 20 000 E Ft, a saját tőke 14 461 E Ft. Beruházásra kaptam egy másik cégemtől kölcsönt, amire december 31-ével kiszámlázott 11 419 E Ft kamatot, amit aktiváltam a beruházásra. Ebben az esetben kell alkalmaznom az alultőkésítés szabályait vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az adózás előtti eredményt a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettség nélkül számított kötelezettségnek a saját tőke háromszorosát meghaladó összegével arányos kamattal növelni kell, függetlenül attól, hogy a kamatot az adózó az adóévben.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Pótbefizetés nem a Gt. szerint

Kérdés: A veszteségesen gazdálkodó kft. tulajdonosa a saját tőke elemeinek rendezése érdekében 2001. évben pótbefizetés címén euróban átutalt egy összeget, amelyet a kft. lekötött tartalékként mutat ki. A kft. társasági szerződése pótbefizetési kötelezettséget nem ír elő. Egy előadáson elhangzott, hogy a tulajdonosok pótbefizetést csak akkor tehetnek, ha azt a társasági szerződés tartalmazza. Hogyan lehet a leírt problémát rendezni? A kft.-nek, lehetősége van az összeg visszafizetésére. Vissza lehet-e fizetni ezt az összeget a jelenlegi árfolyamon, függetlenül az euróösszegtől? Amennyiben önellenőrzést kell végrehajtani, lehet-e egy átfogó adóellenőrzéssel lezárt évet önellenőrizni?
Részlet a válaszából: […] Az előadáson elhangzottak megalapozottak. A Gt. 120. §-a alapján a társasági szerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteség fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára.A kérdés szerint a társasági szerződésben ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Végelszámolás számviteli teendői

Kérdés: A gazdasági társaságok végelszámolása egyre inkább a mindennapok része, de csak töredékekben lehet fellelni hozzá szakmai anyagot. Alapítani, napi dolgokat nagyon tudunk könyvelni, de a végelszámolásban még nincs rutin. A végelszámoláshoz kapcsolódóan néhány kérdés fogalmazódott meg. Kérem, hogy azokra válaszoljanak!
Részlet a válaszából: […] ...kft., és a társasági szerződésbenszabályozták a pótbefizetés intézményét, és a kft.-nek negatív előjelű azeredménytartaléka (a saját tőke pozitív), akkor a tulajdonos teljesítsenpótbefizetést, amelyet a lekötött tartalékba kell helyezni. Ha a...t., és a társasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Kamatmentes tagi kölcsön adói

Kérdés: Kamatmentes (szerződésben határozatlan idejű visszafizetési kötelezettséggel kötött) tagi kölcsön növeli a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...vagy eszközbekerülési értéke részeként kamatot számol el. Ezért nem kell a kamatmentestagi kölcsön miatti kötelezettséget a saját tőke háromszorosához viszonyítvaadózás előtti eredményt növelő tételként megállapítani....ként vagy eszközbekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: 8 magánszemély tulajdonában lévő kft. egyik tagja elhunyt. A tag örököse kérte a neki járó üzletrész kiadását, amelynek értékében a felek kölcsönösen megállapodtak. A megállapodás szerinti érték magasabb, mint az üzletrész nyilvántartás szerinti értéke. A kft. saját tőkéje: jegyzett tőke 8 millió forint, eredménytartalék 19 176 ezer forint. A taggyűlés döntése alapján a visszavásárolt üzletrészből a törzsbetét névértéken térítés nélkül átadásra kerül a 7 tagnak. A kft. nem szándékozik tőkeemelést vagy tőkeleszállítást végrehajtani, a jelenlegi tőkeösszetételen változtatni. Hogyan kell az adott esetet elszámolni? A tagok részére történő átadásnak milyen adóvonzata van? Szükséges-e a törzsbetétnél a kerekítést végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] ...üzletrész szokásos piaci értéke?Az üzletrészszokásos piaci értéke az adott esetben– legalább a visszavásárlási érték, illetve– a saját tőke (27 176 ezer forint) egynyolcad része(3397 ezer forint),– a kettő közül a magasabb érték.Itt kell megjegyezni, a saját.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Közösen beszerzett géphez kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Három vállalkozás közösen vesz meg egy gépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet nyilvánvaló, hogy csak az egyik társaság (legyen ez az "A") aktiválhatja és számolhatja el annak költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C") is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben az Szt. közös üzemeltetésre vonatkozó előírása? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan kell azt dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...ki beruházásként,majd aktiválja azt, nála jelenjenek meg az üzemeltetéssel kapcsolatos költségekis. A gép beszerzéséhez szükséges saját erőt közösenbiztosították. A "B" és "C" társaság által átadott pénzeszköz elszámolásáraalapvetően két megoldás lehetséges,....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Visszatérés az Szt. hatálya alá (eva)

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető bt. evaalanyisága megszűnésekor visszatér az Szt. hatálya alá. Nyitómérlegébe milyen kötelezettségeket vehet fel? Felveheti-e kötelezettségei közé az evás időszak alatt megtermelt jövedelem osztalékkifizetési kötelezettségét? Felvehet-e a taggal szembeni kötelezettséget tagi kölcsönből?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően alkalmazni. Ezen előírás szigorú alkalmazása mellett valójában a nyitó mérlegbe csak eszközök és azokkal azonos öszszegű saját tőke kerülhetnének.A jogalkotó azonban figyelembe vette azt, hogy ezen társaságok már működtek az Eva-tv. hatálya alatt, és ezért....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.

Átvállalt tartozás könyvelése

Kérdés: Az 1065. kérdésre adott válaszban a tartozásátvállalás könyvelését és társasági adózását válaszolták meg a tartozást átvállaló oldaláról. Kérem, ugyanezt tegyék meg a másik fél – akitől átvállalják a tartozást – szemszögéből is!
Részlet a válaszából: […] ...nem vehető szolgáltatáshoz), illetve olyan eszközbeszerzéshez kapcsolódik, amely eszközt már közvetlenül vagy közvetett módon (saját előállítású eszközbe beépítve) értékesítettek, akkor az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének h) pontja alapján a rendkívüli...a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Bekötőút-beruházás elszámolása

Kérdés: Hogyan történik a 2001-ben megvalósult bekötőút-beruházás elszámolása, ha annak forrásai: saját erő, vissza nem térítendő támogatás, egyéb támogatás és bevétel?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet a tőketartalékba helyezni (azt nem az agrárgazdasági célok költségvetési támogatásáról szóló FVM rendelet alapján adták).A saját erő valójában saját pénzt jelent, amelynek elsődleges forrása a vállalkozás pénzbevétele, ideértve az árbevételt és az egyéb.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.