Forintban jóváhagyott osztalék kifizetése euróban

Kérdés:

A Számviteli Levelek többször foglalkozott a forintban jóváhagyott osztalék euróban történő kifizetése esetén, az osztalék utáni szja forintra történő átszámításának szabályaival. A forintban jóváhagyott, de utóbb euróban kifizetett osztalékot terhelő személyi jövedelemadó – Szja-tv. 5–6. §-ai szerint forintra történő átszámítási szabályainak alkalmazásához – két eltérő tartalmú szakmai vélemény is megjelent.
A 8583. szakmai kérdés szerint: "A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdés szerinti két tulajdonosnak a bevétele nem külföldi pénznemben (euróban) keletkezett, hanem forintban, a beszámolót elfogadó taggyűlésen 141.216 E Ft osztalékról döntöttek. Így feleslegesen hivatkoznak az Szja-tv. 5. §-ának (7) bekezdésére. Az már más téma, hogy a tulajdonosok a forintban megszerzett osztalékot euróban kívánják átutalni a devizaszámlájukra."
A 9061. kérdésre adott válasz szerint: "Ha a forintban jóváhagyott osztalékot a tulajdonosok euróban kívánják kifizetni, akkor az Szja-tv. 5–6. §-a szerint külföldi pénznemben megszerzett jövedelemről van szó, amelynél az adóalap meghatározásakor a hivatkozott törvényi előírásokat kell figyelembe venni, az adókat is külföldi pénznemben kell megállapítani (ami valószínű, hogy eltér a forintban meghatározottól), garantált az adóhiány."
Abban kérjük szakmai véleményüket, hogy ha a tulajdonosok forint pénznemben jóváhagyott osztalékot külföldi pénznemben (euróban) szeretnék kifizetni, akkor a forintban jóváhagyott osztalék az Szja-tv. 5. §-a (7) bekezdése által szabályozott külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősül-e? Amennyiben az osztalék külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősül, akkor a személyi jövedelemadó forintosítását az Szja-tv. 6. § (2) bekezdés szerint, az osztalékból (az osztalékelőlegből) a megszerzés időpontjában érvényes árfolyamon kell forintra átszámítani, vagy pedig az Szja-tv. 6. § (4) bekezdés b) pont szerint a bevétel megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam alapján?

Részlet a válaszából: […] ...és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 3. §-a alapján pénzügyi szolgáltatás a valutával, devizával saját számlára történő tevékenység. A hivatkozott törvény 7. §-a szerint viszont pénzügyi szolgáltatást kizárólag pénzügyi.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Kormányrendelet szerint jogok és kötelezettségek átadása-átvétele

Kérdés:

A Korm. rendelet értelmében az egyik állami tulajdonban lévő nonprofit társaság, mint "jogelőd", átadja a másik állami tulajdonban lévő nonprofit társaságnak, mint "jogutódnak" a vagyoni jogait és kötelezettségeit, az átvett feladatok ellátásához szükséges ingó eszközállományát, a feladatok ellátásával kapcsolatban kötött szerződésekből eredő jogokat és kötelezettségeket, a munkavállalók feletti munkáltatói jogok gyakorlását és kötelezettségeket. A "jogelőd" és "jogutód" tekintetében miként kell könyvelni az eszköz számlaosztályokat és a forrásoldalt (saját tőke, szállítók, kötelezettségek) helyesen, mivel nem minősíthető beolvadásnak, a "jogelőd" feladatai, követelései és kötelezettségei átadása után a kormányrendelet értelmében végelszámolással megszűnik? A jogelőd folyamatban lévő pályázatelszámolásait miként kell kivezetni a "jogelődnél" és nyilvántartani a "jogutódnál" a könyvekben, különös tekintettel a pályázatokon elnyert támogatói okiratok szerint utalt előlegek és a még el nem számolt vagy még el nem fogadott pályázati támogatásból finanszírozott, adott évben aktív/passzív időbeli elhatároláson szereplő költségek/fejlesztési támogatások ellentételezésére elhatárolt tételeket? A "jogelőd" saját tőkéjével ki felé kell elszámolnia a végelszámolónak?

Részlet a válaszából: […] ...csökkentésével kell kivezetni: T 44, 45 – K 1, 2, 3;– az átadott kötelezettség összegét meghaladóan átadásra kerülő eszközöket a saját tőke (az eredménytartalék) csökkentésével kell a könyvekből kivezetni: T 413 – K 1,2,3.Az átvétel könyvelése a "jogutódnál".....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
Részlet a válaszából: […] ...szerint ugyanis az üzletrészt a tőketartalék terhére vásárolta vissza, amit sem a Ptk., sem a számviteli törvény nem tesz lehetővé!A saját üzletrész megszerzésének jogi feltételeit a Ptk. 3:174. §-a tartalmazza. E szerint a társaság saját üzletrészét ellenérték.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] ...törzstőke-leszállítás jogi szabályait a Ptk. 3:202-3:206. §-ai tartalmazzák. A társaság tőkekivonás, veszteségrendezés vagy a saját tőke más elemeinek növelése céljából, a tagok legalább háromnegyedes többségével meghozott határozatával elhatározhatja a...A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó

Kérdés: 2020. január 1-jétől hatályát veszti az Eva-tv. Az e törvény hatályon kívül helyezésével az Eva-tv. hatálya alá tartozó szervezetek is megszűnnek? Hova, milyen adótörvény hatálya alá kerülnek? Milyen számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak a jogszabályi háttér megszűnéséhez? Hogyan alakulnak ezek egy bt. esetében?
Részlet a válaszából: […] ...értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, az Szt. előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. A.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége

Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbenső mérleg készítésének a kötelezettségét?
Részlet a válaszából: […] ...előírja.A számviteli törvény 39. §-a a közbenső mérleg készítését kötelezően előírja:– az osztalékelőleg-fizetés;– a saját részvény, a saját üzletrész, továbbá a visszavásárolható részvény visszavásárlása;– a 40. §-a a jegyzett tőkének a.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Betéti társaságból kilépő kültag járandósága

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaság kültagja bejelentette, hogy kilép a társaságból. Kéri az ügyvezetőt, hogy a társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni betétjét, a társasági vagyon növekedésének rá jutó hányadát adja ki. A kiadásra kerülő vagyon értékét hogyan kell meghatározni? Hogyan kell bizonylatolni, tételesen könyvelni? Személyi jövedelemadó szempontjából hogyan kell minősíteni a kiadásra kerülő vagyont? Osztalék, osztalékelőleg vagy valami más?
Részlet a válaszából: […] ...(például a cégtörvény) előírásainak a figyelembevétele mellett – nem más, mint a társaság eszközei piaci értékével meghatározott saját tőke összege.] A társasági vagyon forgalmi értékének meghatározása érdekében a bt.-nél az Szt. 21. §-a szerint közbenső.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Ingatlanok piaci értéken – közalapítvány

Kérdés: A közalapítvány kuratóriuma úgy dönt, hogy az ingatlanokat piaci értéken szerepelteti a könyvekben. Köteles-e valamennyi ingatlant értékelni?
Részlet a válaszából: […] ...Így rá is vonatkozik a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet sajátos szabálya. A hivatkozott Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése...rás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...tag egyedüli alapító, akkor a kft. egyszemélyes társaság. A Ptk. 3:209. §-ának (2) bekezdése szerint az egyszemélyes társaság a saját üzletrészét nem szerezheti meg, azaz a kft. nem veheti meg egyedüli tulajdonosától annak üzletrészét, nem vásárolhatja vissza az.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Vásárolt anyagok bekerülési értékébe tartozó tételek

Kérdés: Kérem, ismertessék a vásárolt anyagok bekerülési (beszerzési) értékébe tartozó sajátos tételeket, azok bizonylatait, elszámolásának, megosztásának lehetséges eseteit!
Részlet a válaszából: […] ...devizaértékének az első teljesítés napjára vonatkozó "választott" devizaárfolyamán kell meghatározni.A bekerülési értékbe tartozó sajátos tételek:A beszerzés szállítási és rakodási költsége akkor, ha az adott anyaghoz egyedileg hozzárendelhető. Akkor rendelhető...a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.
1
2
3
5