46 cikk rendezése:
1. cikk / 46 Nem szakmai jellegű csapatépítő tréning
Kérdés: Hatóságunk autonóm államigazgatási szervként munkatársai részére nem szakmai jellegű csapatépítő tréninget szervez. A kapott számla tartalmaz bérleti díjat, cateringszolgáltatást, animátori programokat, buszbérlést. A számla egyes részeit elkönyvelhetjük-e dologi kiadásként, az étkezést pedig a K123-ra? A számla teljes nettó összegére számítjuk az 1,18x-os alapot, és annak lesz az adóvonzata a 15% szja és 13% szocho. Ha karácsonyi ünnepséget (nem karácsony napján) szerveznénk egy külső helyszínen ugyancsak a munkatársak és külsős vendégek részére, ahol van egy színházi program, bérleti díj, illetve cateringszolgáltatások merülnek fel, és a kapcsolódó 10% szervizdíj, akkor ez a gazdasági esemény egy az egyben megfeleltethető a fent leírt csapatépítő tréning könyvelésével és kapcsolódó adóvonzatával?
2. cikk / 46 Csapatépítő tréning utazási költségének adózása
Kérdés:
Egy kft. csapatépítő tréninget szervez a dolgozóinak a Balatonnál. A tréningnek van szakmai (oktatási) része és szórakoztatási célú programja is. A csapatépítő helyszínére a cég a telephelyéről bérelt busszal viszi el a dolgozóit. A buszbérlésről – alanyi adómentes partnertől – áfamentes számlát kapott a cég. Egyszeri alkalommal két város közötti közlekedésként hajót vesz igénybe a cég. Ennek nyomán belvízi személyszállításról szóló számlát kapott a cég 27%-os áfakulccsal. Milyen speciális elszámolási szabályok vonatkoznak a fentiekre? A buszbérlés és a belvízi személyszállítás is elszámolható igénybe vett szolgáltatásként (52), ahol az áfa levonásba nem helyezhető?
3. cikk / 46 Külföldi kiküldetés étkeztetési számlájának minősítése
Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója külföldi kiküldetésen vesz részt, pályázatból finanszírozott projektrendezvényen. A szálláson biztosítják a reggelit, a rendezvényen viszont a további étkezés nem biztosított. A déli és az esti étkezést dolgozónk saját maga oldja meg, melyről számlát hozna. A déli és az esti étkezést reprezentációs költségnek kell-e tekinteni, vagy sem?
4. cikk / 46 Ökörsütéses rendezvény költségeinek elszámolása, adózása
Kérdés: Vállalkozásunk fennállásának 25. évfordulóján ökörsütést rendezett ügyfelei részére. Milyen költségnek minősül a szóban forgó ökörsütés? Hogyan kell elszámolnia a vállalkozásnak, ha a saját készleteiből is felhasznált bizonyos anyagokat a rendezvény lebonyolításához? Helyesen járt el a rendezvényt szervező cég, amikor 27%-os áfát számított fel a rendezvény lebonyolításáért? Visszaigényelheti-e vállalkozásunk az áfát?
5. cikk / 46 Oktatáson való részvétel elszámolása
Kérdés: A kft. munkavállalói 2 napos (belföldön) oktatáson vettek részt. A szállásdíjról és a fogyasztásról (étel, ital) a munkáltató nevére lettek kiállítva a számlák. A munkavállalók lakhelye és a szálloda egy településen van. Cégünknek lettek kiszámlázva az oktató, valamint az oktatáson részt vevő külföldi anyavállalatunk dolgozóinak a szállásdíjai is. A munkavállalóink utáni költségek (szállás, étel, ital) reprezentációhoz/egyes meghatározott juttatáshoz vagy belföldi kiküldetéshez sorolhatók-e, illetve az oktató és a többi résztvevő szállásdíja minek minősül, és miként kell könyvelni?
6. cikk / 46 Vevőtalálkozó költségeinek elszámolása
Kérdés: A nagykereskedő cég a vevő vállalkozásainak képviselőit vevőtalálkozóra hívja meg. A vevőtalálkozón a résztvevők részére ételt, italt szolgálnak fel, vendégművészek lépnek fel, szakmai előadásokat tartanak. A vevőtalálkozón nagyobb értékű eszközöket – tévé, okostelefon, műszaki cikkek, italcsomagok – adnak át sorsolás keretében. Hogyan kell ezeket elszámolni? Az áfa levonható? Milyen személyijövedelemadó-, illetve társaságiadó-vonzata van?
7. cikk / 46 Nevezési díj adózása
Kérdés: A társaság munkavállalói nyilvános futóversenyen vettek részt csapatban és egyéniben. A csapat tagjai a társaság reklámpólójában futottak, hirdetve a társaságot. A társaság részére kiállított számlában a nevezési díj elszámolható-e a reprezentáció szabályai szerint, vagy a részt vevő munkavállalók összevonandó jövedelmeként egyéb juttatásként szükséges elszámolni?
8. cikk / 46 Béren kívüli juttatás könyvelése kivás kft.-nél
Kérdés:
Kérem, ismertessék a 2019-ben kivás kft. által a munkavállalóknak adott béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások teljes körű könyvelését!
9. cikk / 46 Független félnek biztosított szolgáltatás EU-s forrásból
Kérdés: Az 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklete 4.27. pontjának alkalmazásában kérem állásfoglalásukat. Milyen szolgáltatások tekinthetőek adómentesen kifizethetőnek? Szálláshely-szolgáltatás, útiköltség (külföldi, belföldi, reptéri transzfer), étkezés (vendéglátóhelyen elfogyasztva vagy saját elkészítésben, amikor alapanyagot vásárolnak: hús, cukor, kenyér, tea, sütemények), ajándékvásárlás (pl. könyv, érem, desszert), ezek kifizetése esetén érvényesíthető-e az adómentesség? Pályázatban részt vevő saját dolgozóink fenti költségei adómentesnek tekinthetőek-e? Ki tekinthető független félnek? Mikor minősül a szolgáltatás a magánszemély tevékenysége ellenértékének?
10. cikk / 46 Könyvvizsgálat járulékos költségei
Kérdés: A könyvvizsgáló céggel kötött megállapodásunk értelmében kötelesek vagyunk a könyvvizsgálati díjon felül megfizetni a kapcsolódó járulékos költségeket is – szállás, utazás, étkezés. A számlán ezeket "Járulékos költségek" megnevezéssel, a főtevékenység áfakulcsával számlázza felénk a könyvvizsgáló. Adóvizsgálat során az ellenőrök bekérették ezen költségek részletezését – korábban ezt a könyvvizsgáló nem mellékelte a számlához, mi sem kértük, ő egy Excel-táblázatban vezette – és az étkezésre jutó részt természetbeni juttatásnak minősítve adóhiányt szándékoznak megállapítani. Véleményünk szerint jelen esetben az étkezés elvesztette önálló tevékenység jellegét; mi nem étkezést rendeltünk meg és biztosítottunk a magánszemélyek számára. A szerződés tartalma a könyvvizsgálatról szólt, a járulékos költségeket is könyvvizsgálati díjként kezeltük és könyveltük. Cégünk sem munkáltatóként, sem kifizetőként nem áll kapcsolatban az étkezési szolgáltatást igénybe vevő magánszemélyekkel. Az Art. szerint ugyan kifizető az is, aki nem közvetlenül, hanem megbízottja útján nyújtja az adóköteles szolgáltatást, de ott megbízottként a postát és hitelintézetet nevesíti a törvény. Mi étkezési szolgáltatást nem rendeltünk meg, és nem "bíztuk meg" ennek megrendelésével a könyvvizsgálót sem. Szakmai véleményüket szeretnénk kérni a fenti ügyben: adóköteles természetbeni juttatást fizettünk, vagy könyvvizsgálati díjat?
