Rendezvényszervezés megrendelésre

Kérdés: Egy rendezvényszervező vállalkozás önkormányzatok, ill. művelődési intézmények megrendelésére szervez gyermek-diák-ifjúsági korosztály számára szabadidős, kulturális, ismeretterjesztő rendezvényeket, vetélkedőket. A vetélkedősorozatok résztvevőit, egyéneket és csapatokat 5000 Ft/fő értéket meg nem haladó mértékű díjazásban részesítik, amelyet általában könyv vagy könyvutalvány formájában kapnak meg a résztvevők. A vállalkozás ezeket és a rendezvények lebonyolításához kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat, anyagokat a saját nevében szerzi be, és a saját költségei között mutatja ki. A vállalkozás a rendezvény teljes körű megszervezését, lebonyolítását számlázza le a megrendelő felé, annak tételes kibontása nélkül. A részletes feladatok szerződésben kerülnek rögzítésre. Minek minősül ebben az esetben a vetélkedő, illetve a résztvevők díjazása, vannak-e adó- és közterhei és azok kit terhelnek? Hogyan kell szabályosan könyvelnie, adóznia, járulékolnia, bizonylatolnia a vállalkozásnak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerint a rendezvényszervező vállalkozás amegrendelők felé a rendezvény megszervezését, lebonyolítását számlázza úgy,hogy a ténylegesen felmerült költségeket, ráfordításokat tételesen nem mutatjaki (nem hárítja tovább) a számlán.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Saját tőke felemelése követelésapporttal

Kérdés: Cégünk jelentősebb összegű beruházást hajtott végre. A likviditási nehézségek áthidalása érdekében 80 millió forint előleget kaptunk a németországi anyacégtől. Lehet-e utólag tulajdonosi döntés alapján a vevőelőlegként ebben az évben átutalt összeget – az alapító okirat módosításával – a cégbejegyzés napjával megnövelni? Keletkezik-e valamilyen jogcímen adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...így teljesített nem pénzbeli hozzájárulástkönyvelni kell az átvett követelés növekedéseként a jegyzett, de még be nemfizetett tőke számlával szemben (T 368 – K 372). (A tőkeemelésnek acégjegyzékbe történő bejegyzéséig valójában az átvett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Önkormányzati szennyvízberuházás támogatása

Kérdés: A kft. az elmúlt évben több önkormányzatnak készített – a SAPARD-program keretében – pályázatot szennyvízberuházás támogatására, illetve 2004-ben is több beruházás előkészítése folyik, amelyek pályázatát készíti majd. Az áfatörvény 2004. évi változása alapjaiban érinti ezen beruházásokat. 1. Az önkormányzatok a SAPARD-program keretében pályáznak külön-külön, a saját, helyi szennyvízcsatorna-hálózatuk, illetve szennyvíztelep megépítésére. A pályázatok támogatásáról szóló döntés 2003 decemberében megszületett. Az önkormányzatok adólevonási joggal rendelkeznek. Az önkormányzatok a konkrét esetben visszaigényelhetik a beruházás áfáját azzal, hogy 10 évig áfafizetési kötelezettség is terheli őket a bevételeik tekintetében? 2. Mi a helyzet, ha az önkormányzat 2004-ben nyer a SAPARD-programban támogatást, de a szennyvízhálózatot saját maga üzemelteti, és ő számláz a lakosság felé szennyvízdíjat?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 2004. január 1-jétől hatályos változása szerint aközhatalmat gyakorló szervek és személyek tekintetében nem keletkeztetadóalanyiságot az a bevétel, amely olyan tevékenység gyakorlásánakátengedéséből származik, amelyet a koncesszióról szóló törvény felsorol....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.

Euróban való számlázás

Kérdés: Belföldi jogi személyek egymás közötti euróban való számlázása miképpen befolyásolja az áfa összegét? Az árfolyam-különbözetnek milyen hatása van az áfára?
Részlet a válaszából: […] ...hogy devizabelföldiek egymás közötti értékesítéseik értékét devizában is megállapíthatják, azaz devizában állíthatnak ki arról számlát, és a fizetés is történhet devizában, valutában. A hivatkozott kormányrendelet 6. §-ának (3) bekezdése, illetve az Art. 28/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Közös üzemeltetés a kereskedelemben

Kérdés: Két kereskedelmi vállalkozás megállapodást köt ABC-üzlet közös üzemeltetésére. Az egyik vállalkozás magára vállalja az üzemeltetést, a másik biztosítja az árut. Az árrést 30-70 százalékban osztják meg egymás között. Hogyan kell ezt bizonylatolni?Költségátterhelésről van szó vagy szolgáltatásról? Ha szolgáltatás, milyen szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...a megállapodás szerinti árréssel. Így az árrésen nem kell külön osztozni,mert az árut biztosító vállalkozásnál az az általa számlázott érték és a beszerzési érték közötti különbözetben realizálódik, az üzemeltetést végzőnél pedig a tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...időszakában – elszámolni, bizonylata az elvégzett teljesítményről a támogatónak küldött – a fizetendő áfát is tartalmazó – számla (T 311 – K 91, 467).Az árat közvetlenül befolyásoló kapott támogatásAz árat közvetlenül befolyásolják azok a támogatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

Kht. önkormányzati támogatása

Kérdés: Önkormányzat által alapított közhasznú társaság alapító okiratában meghatározott tevékenységéhez az önkormányzat által, rendeletben foglaltak szerint adott pénzeszköz ellenértéknek minősül-e, és adóalapot képez-e?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség nélkül – kapott támogatást árbevételként kell elszámolni. (Célszerű a támogatásnak megfelelő összegről számlát kiállítani, mivel ez a támogatás áfaköteles bevételnek minősül.)b) Ha az önkormányzattól – visszafizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.

Nem ellenértékként adott támogatás áfakötelezettsége, elszámolása

Kérdés: Milyen áfakötelezettség kapcsolódik ahhoz a kapott támogatáshoz, amely támogatás nem konkrét megrendelés ellenértéke, a támogatás a támogatott által nyújtott szolgáltatások, értékesített termékek árát közvetlenül nem befolyásolja? Van-e eltérés a minősítésben akkor, ha a támogatott költségvetési szerv, illetve gazdasági társaság?
Részlet a válaszából: […] ...hányad számításakor (Áfa-törvény 38. §) az adólevonásra jogosító tevékenységből származó bevételként az arányosítás számlálójában figyelembe vehető, nevezőjében pedig a teljes összegével szerepel (Áfa-törvény 3. sz. melléklete I. része)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.
1
5
6