10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Vagyonkezelésbe adott ingatlan bérbeadása
Kérdés: Egy magánszemély bizalmi vagyonkezelésbe adja az ingatlanjait és a társas vállalkozásának tulajdoni részét, valamint a kedvezményezett szintén magánszemély. Ebben az esetben keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettség? A vagyonkezelésbe adott ingatlan egy része bérbe van adva, az ebből származó bevétel a magánszemélynél jelentkezik, a kifizető a bérbevevő, ezért a magánszemélytől levonásra kerül az szja. Az ebből származó – szja-val csökkentett – bevételt az értékesítés nettó árbevételeként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? Osztalékot is kap a tulajdoni részéből a magánszemély, amiből szintén le lett vonva az szja, a csökkentett összeget kapott osztalékként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? A költségek között kell/lehet elszámolni az ingatlannal kapcsolatban felmerült kiadásokat (elektromos áram, víz, építményadó, értékcsökkenés)?
2. cikk / 10 Társasháznál bérleti díj és adójának megfizetése
Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető társasháznál hogyan történik a bérleti díj előírásának és kiegyenlítésének, valamint a levonandó és befizetendő szja könyvelése, ha a bérleti díj után a kifizető fizeti meg az szja-t? Kérem, hogy a válaszban a könyvelendő gazdasági események kontírozását is mutassák be.
3. cikk / 10 Elszámolás a feles földbérleti díjjal
Kérdés: Hogyan számoljuk el a feles földbérleti díjat?
4. cikk / 10 Bérelt személygépkocsi áfájának megosztása
Kérdés: Az egyszeres és a kettős könyvvitelben hogyan kell könyvelni személygépkocsi esetén – a magán- és az üzleti utak következtében havonta változó arányszám miatt – a visszaigényelhető, illetve a befizetendő áfát?
5. cikk / 10 Közúti tömegközlekedés árbevétele
Kérdés: A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. §-ának c) pontja úgy rendelkezik, hogy mentes a belföldi gépjárművek adója alól "az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a a helyi és helyközi menetrend szerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell". Az értékesítés nettó árbevételén belül mit nevezünk a helyi és helyközi menetrend szerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származó bevételnek?
6. cikk / 10 Feles bérleti szerződés elszámolása
Kérdés: A 2013. évi CCXII. törvény 66. §-a alapján feles bérleti szerződést kívánunk kötni hat évre. A bérleti szerződés alapján a használat fejében átadott termékmennyiség számviteli elszámolása, adózása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A termőföld tulajdonosa a megkapott terménymennyiséget egy harmadik fél részére értékesíteni kívánja. Az értékesítésről milyen okmányokat, bizonylatokat kell kiállítania? A felvásárlónak, kifizetőnek kell-e levonnia adót, járulékot? A bérbeadónak van adó-, járulékkötelezettsége?
7. cikk / 10 Utazási irodánál felmerült költségek áfája
Kérdés:
Az utazási iroda a NAV-hoz történt bejelentkezés alapján az árrés szerinti adózást választotta. Az utakhoz közvetlenül nem kapcsolódó költségek (igénybe vett és közvetített szolgáltatások, bérleti díj stb.) áfája levonható, vagy ezen költségek 100%-a ráfordításként számolandó el? A cég eddig sohasem igényelte vissza ezek előzetesen felszámított áfáját, de 2009 óta görgeti maga előtt, mint a "következő időszakra átvitt" követelést.
8. cikk / 10 Operatívlízing-tárgy bérbeadása
Kérdés: Cégünk operatív lízing keretében bérel silóberendezéseket, amelyeket kihelyez vevőihez. A silókat a vevők használják, azokért díjat nem fizetnek, de a használat fejében meghatározott mennyiségű terméket kell vásárolniuk a cégtől. Az operatív lízing költségét cégünk számolja el. A kapcsolatot háromoldalú szerződés támasztja alá. Milyen kötelezettségek keletkeznek – ebben a konstrukcióban – a cégnél? Hogyan kell helyesen könyvelni ezeket a tranzakciókat?
9. cikk / 10 Ingatlan ingyenes használatba adása
Kérdés: "A" és "B" cég kapcsolt vállalkozások. "A" cég a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenesen használatba adja "B" cégnek. A Számviteli Levelek 149. számában a 3053. számú kérdésre adott válasz szerint "B" cég az ingatlan használati jogának értékét a rendkívüli bevételekkel szemben aktiválja, majd a rendkívüli bevételt időbelileg elhatárolja, az elhatárolást a használati jog után elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírással azonos mértékben szünteti meg. A használati jog ingyenes átadása szolgáltatásnyújtásnak minősül, így áfaköteles. Az áfát átháríthatja-e "A" cég a "B" cégre? Ha igen, "B" cég levonásba helyezheti-e azt? Milyen bizonylatot kell ehhez kiállítani? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? Milyen korrekciók kapcsolódnak ehhez a társasági adóban? És a kapcsolt vállalkozásoknál?
10. cikk / 10 Visszatartott kaució elszámolása
Kérdés: Ügyfelünk bérbe adott egy ipartelepet egy kft.-nek 2004 márciusában. A bérbeadás kapcsán 460 000 Ft (2 havi bérleti díjnak megfelelő összegű) kauciót vett át a bérlőtől. A bérleti szerződést közös megegyezéssel a felek megszüntették, de a kaució nem került visszafizetésre. Ügyfelünk újabb bérlőnek adta bérbe az ipartelepét, aki annak egy részét bérbeadja a korábbi bérlőnek. Mit kell tennünk a könyvelésben a kaució összegével? Változtat-e az elszámolás módján az, ha a bérleti szerződésben a bérbeadó kikötötte, amennyiben a bérlő az esedékessé vált bérleti díjat a tárgyhó 10-éig nem fizeti meg, a bérleti szerződés automatikusan érvényét veszti, és a kaució a bérbeadó tulajdonába kerül?