Műtrágya-előállítás iparűzésiadó-alapjának meghatározása

Kérdés: Társaságunk egy vállalkozóval szerződést kötött műtrágyák bérmunkában történő előállítására. A beszerzett alapanyagokat változatlan formában adjuk át gyártásra, oly módon, hogy a tulajdonjog társaságunké marad. A vállalkozó az átadott alapanyagokat előre kidolgozott receptúrák alapján, szigorú technológiai előírások betartása mellett összekeveri oly módon, hogy az összekeverés után egy új termék jön létre, amelyet mennyiségi elszámolás után átad társaságunknak. Így az előállított új termékek tulajdonjoga is a társaságunké. Az új termékek előállításáért társaságunk bérmunkadíjat fizet. Mikor járunk el helyesen az iparűzési adó alapjának meghatározásakor? Ha a bérgyártásra változatlan formában átadott alapanyagok értékével és a bérmunkadíj összegével az áruk értékét megnöveljük, és az új terméket ezen a megnövelt értéken vesszük nyilvántartásba áruként, majd értékesítéskor számoljuk el elábéként? Ha a számlázott bérmunkadíjat anyagjellegű szolgáltatásként könyveljük, az átadott alapanyagok értékét anyagköltségként számoljuk el, majd az anyagköltség és a szolgáltatási díj összevonásával kapott önköltségen saját termelésű készletként készletre vesszük, és mint saját termelésű készletet értékesítjük?
Részlet a válaszából: […] ...majd értékesíti a vállalkozó felé (T 311 – K 91-92, 467 és T 814 – K 21-22). A vállalkozó pedig a már előállított műtrágyát számlázza a társaság felé, könyvelés a társaságnál: T 261, 466 – K 454. A társaság a 311. és a 454. számlákat összevezeti, majd...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Törtnemesfémek bérmunkában történő átalakítása

Kérdés: A magánszemélyektől, társaságoktól felvásárolt törtnemesfémet kiszállítjuk egy német céghez, ahol bérmunkában megmunkálják, és a kinyert tiszta arany/ezüst port, granulátumot egy ún. nemesfémszámlán tartja nyilván a német cég. A társaság tulajdonosa előre megállapodott áron ad el belőle. A német cég az eladásról kiállít egy mínuszos számlát felénk, a társaság könyveiben mint EU-n belüli értékesítést szerepeltetjük. Hogyan kell a leírtakat könyvelni? A törtarany beszerzési értékét levonhatom-e a bevételekkel szemben?
Részlet a válaszából: […] ...tárolják.Az előbbieknek ellentmond az, amikor értékesítik megmunkált törtnemesfém egy részét, és a német cég az eladásról negatív számlát állít ki. Ez viszont arra utal, hogy a német cég a törtnemesfémet "megvette", a bérmunka költségeivel megnöveli a vételárat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Bérmunkadíj naptár-előállításnál

Kérdés: Naptárt előállító ügyfelünk a naptár 52 hetének lapjait saját nyomdájában állítja elő. A naptárlapok spirálozását, a naptár speciális kemény kartontartóra történő rögzítését, díszítő betűkkel történő feliratozását és a kész naptár védőborító dobozba helyezését külső vállalkozókkal bérmunkában készítteti el úgy, hogy a spirált, a különféle kartonanyagokat és a díszfestés anyagát is a bérmunkát végző külső cég adja. A bérmunkadíj anyagköltségnek vagy elábénak minősül, esetleg közvetített szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlen önköltségében mint igénybe vett szolgáltatást kell számításba venni. Ebből viszont az következik, hogy az elsődlegesen az 5. számlaosztályban igénybe vett szolgáltatásként elszámolt bérmunkadíjat az iparűzésiadó-alapot csökkentő tételként nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Kereskedelmi árun végzett munkák elszámolása

Kérdés: Kereskedelemmel foglalkozó társaság vagyunk. Importból szerezzük be az árut. Az áru értékesítése nem változatlan formában történik, hanem anyagot, alkatrészt használunk fel. Hogyan kell elszámolni az anyag értékét és a munkadíjat?
Részlet a válaszából: […] ...értékén túlmenően a megmunkálásra, az átalakításra kerülő, áruként beszerzett termék értékét is anyagköltségként az 5. számlaosztályban el kell számolni (természetesen a munkabért és járulékait is), és az elkészült terméket mint saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.