Kettős állampolgár befektetéseinek adózása

Kérdés: Kettős állampolgár vagyok, állandó életterem az Egyesült Királyság. Magyarországon egy eurós és egy forintos betéti számlám van. A bankomtól kaptam egy levelet, amelyben arra szólítanak fel, hogy "... tekintse át az adott országban benyújtott adóbevallásait ezen jövedelmeivel, illetve pénzügyi vagyonával kapcsolatosan!". Mindezt a CRS-egyezmény alapozná meg, mert a számláim adatait kötik a brit adóhatósággal. Hazai számláimon tranzakciókat nem végzek, csak betéti számlám van, maximum az azon képződő elhanyagolható kamat lehetne az éves profitom, de az sincs jóváírva. Ugyanakkor korábban – az itthon adózott jövedelmemből – átutaltam a kinti számlámra 9000 eurót, amivel ott a digitális pénzpiacon befektettem, kereskedtem. Most vissza fogom utalni ezt a tőkét. A brit tevékenység hozamát az Egyesült Királyságban leadóztam. Önök szerint van-e mit jelentenem a brit hatóság felé, illetve a visszautalt tőke e szempontból hogyan veszi sorsát?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkeznek Magyarországon tartós befektetési szerződéssel, akik korábban itthon bírtak adóügyi illetőséggel. Életszerű, hogy a számla tulajdonosa a hosszú várakozási idő alatt illetőséget vált (például családjával külföldre költözik). A tartós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...a cégbejegyzést követően: T 171-172 – K 366;– az egyéb bevételként kimutatásra kerülő érték: T 9642 – K 8642 (a két számlán lévő összegek különbözete, az adott esetben egyértelműen egyéb bevétel, adózás előtti nyereség).Az alapító kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Részesedés értékesítése

Kérdés: "A" kft.-nek 10 M Ft tartós részesedése van "B" kft.-ben. Az "A" kft. eladja részesedését "B" kft.-nek 15 M Ft-ért. Hogyan könyveljük az ügyletet, van-e ennek adóvonzata, illetve hatása a társasági adóra?
Részlet a válaszából: […] ...a bevételként, ráfordításként elszámolt összegek összevezetése, a kisebbik összegében: T 9721 – K 8711; 10 M Ft– a 9721. számlán marad egyenleg, 5 M Ft, amelyet részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell kimutatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Társasági adó könyvelése

Kérdés: A társasági adó alapját csökkentő és növelő tényezők miatt módosult adó összegét mikor kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli előírások szerint az adózás előtti eredménymegállapítása a 493. számlán összköltségeljárással készített eredménykimutatásesetén:– az anyagjellegű ráfordítások átvezetése: T 493- K 81;– a személyi jellegű ráfordítások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.

Cash flow-kimutatás

Kérdés: A cash flow-kimutatás sorainak értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Konkrétan a plusz-mínusz sorok alkalmazásához. Mikor növelő, mikor csökkentő? Például a szállítóknál, a paszszív időbeli elhatárolásoknál? Nagy segítség lenne, ha választ adnának, mert alig találok szakirodalmat.
Részlet a válaszából: […] ...Fizetett, fizetendő adó (nyereség után)Az eredménykimutatásban szereplő adófizetési kötelezettségeta 461. Társasági adó elszámolása számla nyitó és záró egyenlege változásával (akülönbözettel) csökkenteni kell, ha a számla Követel egyenlege növekedett,növelni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...tartósan átengedi, és az átengedésért díjat kér. A tartóshasználati, üzemeltetési, kezelési jog átengedéséért felszámított díjatszámlázni kell, a számlázott összeg áfát nem tartalmazó értékét pedigárbevételként kell elszámolni. A probléma az, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Visszatérés számviteli feladatai (eva)

Kérdés: Nem az Szt. hatálya alá tartozó, evát választó bt. már 2003-ban kénytelen megszüntetni tevékenységét, egyszerűsített végelszámolással. Hogyan kell ez esetben az Szt. hatálya alá való visszatérés szabályait alkalmazni? Hogyan kell a végelszámolást számviteli és adózási szempontból lebonyolítani? Kell-e könyvvizsgálóval értékeltetni az eszközöket?
Részlet a válaszából: […] ...növelt bekerülési értéken), a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő összegben (jellemzően a még ki nem egyenlített számlák alapján), a céltartalékokat (különösen a harmadik személyekkel szembeni várható kötelezettségekre, folyamatban lévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Egyéni vállalkozás megszűnése, betéti társaság alapítása

Kérdés: Megszűnt egyéni vállalkozás esetén mi a teendő a vállalkozás megszűnéséig beszerzett tárgyi eszközökkel abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó betéti társaságot alapított az egyéni vállalkozás megszűnte után? Az egyéni vállalkozó éves áfabevalló volt.
Részlet a válaszából: […] ...kell tekinteni. Az ingó dolog szerzési értéke a vásárlásról szóló szerződésben, csereszerződésben feltüntetett összeg, vagy a számla, nyugta, elismervény szerinti összeg.Az Art. 23. §-a (3) bekezdésének e) pontja alapján soron kívüli bevallást kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Adófizetési kötelezettség végelszámoláskor

Kérdés: A társaság több éve folytatja tevékenységét, egyes években nyeresége, más években vesztesége volt. Osztalékot nem fizetett. Milyen jövedelemként kell kezelni a felhalmozódott nyereséget, és milyen adó-, járulékkötelezettség áll fenn, ha a társaság elhatározza megszűnését? Függ-e az adókötelezettség attól, hogy rendelkezik-e a társaság a kifizetéshez elegendő pénzeszközzel? Milyen adókötelezettség keletkezik a társaság tulajdonában lévő "kis és nagy értékű" eszközökkel kapcsolatban? Hogyan kell kezelni az apportként bevitt eszközöket adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli megszűnésekor célszerűnek az látszik, ha a megszűnő társaság a tagok, a tulajdonosok részére átadásra kerülő eszközöket számlázza az általános előírások szerint (forgalmi értéken, az általános forgalmi adó felszámításával). Ezzel biztosítható az is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.

Veszteség rendezése tőketartalékból

Kérdés: A kft. osztalékot szeretne fizetni, de évek óta veszteséges, így az eredménytartaléka is negatív előjelű. Jelentős összegű – a halmozott veszteséget meghaladó – tőketartaléka terhére rendezheti-e a mínusz eredménytartalék számlát? Az E-hitellel kapcsolatos kezességvállalás mennyiben lehet itt zavaró tényező?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 36. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján a tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeget, amelyet a 37. § (1) bekezdésének c) pontja szerint az eredménytartalék javára kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.