7 talált cikk a helyi adó , telek , kézirat , számvitel kifejezésre

Kérdés: X úrnak volt egy 1/1 kizárólagos tulajdonú 500 négyzetméteres telke, amin nincs ház (így az 1 M Ft-ot ér), és a vele szomszédos Y Kft.-nek volt egy 1/1 kizárólagos tulajdonú, szintén 500 négyzetméteres telke, amin viszont áll egy ház (így az többet, pl. 5 M Ft-ot ér). A telkeket összevontuk, lett egy új nagy, 1000 négyzetméteres telek, amelyre be lett jegyezve területarányosan (nem pedig értékarányosan!) 1/2 arányban X úr és 1/2 arányban Y Kft. tulajdonjoga. X úrnak keletkezik-e bármilyen adózási kötelezettsége ezek után? Hogyan kell az Y Kft. könyveiben szereplő ingatlant kimutatni a megosztás után?

Kérdés: Részvénytársaságunk fő tevékenysége 6420 Vagyonkezelés. Az általunk nyújtott számviteli szolgáltatást igénybe vevő két kft. fő tevékenysége 6832 Ingatlankezelés, valamint 6832 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése. Mindhárom gazdasági társaság székhelye Mosonmagyaróvár, a saját tulajdonú egységeik, amelyek bérleti formában üzemelnek, a városon kívüli településeken vannak, nem telephelyeik. Keletkezik-e helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettségük a bérleti formában üzemelő, székhelyen kívüli településeken?

Kérdés: A 2021. évi iparűzésiadó-bevallás VII. fejezetének 16. sorában a kkv-kat megillető támogatásként (de minimis vagy átmeneti támogatás) igénybe vett összeget a gazdasági társaság számviteli nyilvántartásában könyvelni kell-e egyéb bevételként, és ha igen, mikor kell ezt megtenni?

Kérdés: Megbízóm az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működésének támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 4. § (1) bek. d) pontja szerinti magán- (alapítványi fenntartású) felsőoktatási intézmény (főiskola), amely rendelkezik a törvényben foglalt közhasznú jogállással. A főiskola tevékenysége kettős, egyrészt felsőfokú oktatás, másrészt ingatlan-bérbeadás. (Afőiskola az általa bérelt ingatlant albérletbe adja, és ebből árbevétele keletkezik.) Az Ipa-törvény 3. § (2) bekezdése alapján adómentességet élvez a helyi adó alól a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. Az Ipa-törvény értelmező rendelkezései nem adnak útbaigazítást arra vonatkozóan, hogy a felsőoktatási intézmény (főiskola) "nonprofit gazdasági társaságnak" tekinthető-e. E körülmény miatt a főiskola adómentes státusza nem azonosítható. Szakmai véleményüket kérjük arra vonatkozóan, hogy a közhasznú jogállással rendelkező felsőoktatási intézmény (főiskola) iparűzésiadó-mentességet élvez-e a felsőfokú oktatási tevékenysége után a főiskolai hallgatók által befizetett, a főiskola nettó árbevételének minősülő "hallgatói térítési díjak" után? Illetve adómentességet élvez-e az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó nettó árbevétele után?

Kérdés: Társaságunk saját telekre ikerházas lakóingatlanokat épít, amelyeket magánszemélyek részére fog értékesíteni. A kivitelezés várhatóan 2 évig tart, amelyhez alvállalkozót is igénybe veszünk. Az építkezés során alkalmazott számviteli nyilvántartás az alábbi: A telket az áruk között tartjuk nyilván. A felhasznált anyagokat és alvállalkozókat a felmerüléskor költségként számoljuk el, a mérlegfordulónapon a saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben befejezetlen termelésként állományba vesszük (T 23 – K 581). Amikor a lakás elkészül, átvezetjük a késztermékek közé (T 25 – K 23). A lakások értékesítésekor a telekrész kivitelezését elábéra könyveljük (T 814 – K 26), a lakás önköltségének a kivezetését (T 581 – K 25) számoljuk el a saját termelésű készletek állományváltozásával szemben. Helyes-e a fentiek szerinti könyvelési elszámolás, illetve az első és a második évben mely tételekkel csökkentheti társaságunk az iparűzési adó alapját? Az anyagköltség és az alvállalkozói költség figyelembe vehető a felmerülés évében iparűzési adót csökkentő tételként?

Kérdés: A Számviteli Levelek 434. számának átnézése kapcsán a 8360. kérdésre adott válaszban megdöbbenéssel olvastam, hogy a választ adó szerint: "Fentiek alapján nem egyértelmű, hogy 2014-ben milyen okból kerülhetett sor a számla megbontására, hiszen az ingatlan és a hozzá tartozó földrészlet (telek) együtt kezelendő." Ez a szövegrész ellentmond a számviteli követelményeknek, amelyből az következik, hogy a telek (földrészlet) és a felépítmény (épület) együttes vásárlásakor a számlán külön kell feltüntetni a telek értékét, és külön a felépítmény értékét, sőt, ha csak egy értéket tüntet fel az eladó, akkor azt a vevőnél (a beszerzőnél) a könyvelés során meg kell bontani a telek és a felépítmény értékére. Ezek előrebocsátása után kérdezem, melyik álláspont a helyes?

Kérdés: Egyéni vállalkozóként dolgozó háziorvos rendelkezik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) kötött finanszírozási szerződéssel. A finanszírozás havonta érkezik a vállalkozó bankszámlájára.
1. A beérkezett finanszírozás összege az 1995. évi CXVII. törvény 10. számú mellékletében meghatározott bevételek közül melyikbe tartozik?
2. Az 1990. évi C. törvény 39. § (1) pontjának összegét növeli a megkapott finanszírozás összege?
3. Az 1995. évi CXVII törvény nem definiálja a nettó árbevétel fogalmát.