293 cikk rendezése:
1. cikk / 293 Erdőtelepítés, erdőfenntartás támogatásának könyvelése
Kérdés: Az alábbiakban kérem segítségüket: tölgyerdő telepítése esetén a telepítési támogatás könyvelése; erdő fenntartására adott támogatás könyvelése; a telepített erdő földhaszonbér könyvelése (nincs hozam, árbevétel).
2. cikk / 293 Vagyonkezelésbe vett önkormányzati tárgyi eszközök visszaadása
Kérdés: A zrt. vagyonkezelésbe vett több önkormányzat megbízásából a gesztorönkormányzattól tárgyi eszközöket, amelyet a zrt. könyveiben szerepeltet, és évenként a számviteli törvénynek megfelelően amortizációt számol el a költségek terhére (az összeg jelentősen eltér a Tao-tv. szerinti amortizáció összegétől, jelentősen nagyobb használatiidő-megállapítás történt]. Az amortizáció összegének megfelelő összegű pótlási alapot képez, amelyet elkülönített bankszámlán kezel, és végzi a szükséges felújításokat, pótlásokat az eszközökön. Jelenleg is van képzett, de fel nem használt összeg. A működéssel kapcsolatosan jelentős vevői kintlévőség szerepel a könyvekben. Az eszközök forrását képezi az átadáskori bruttó értéknek megfelelő összegű hosszú lejáratú kötelezettség. Döntés-előkészítés van folyamatban az eszközök visszaadása tárgyában a tulajdonos önkormányzatok számára. Az átadáshoz kapcsolódóan vagyonértékelés van folyamatban a tulajdonos önkormányzat részéről. Könyvelendő, hogy az egyes vagyonelemek visszaadása hogyan vezethető ki a könyvekből? Az Szt. és a Tao-tv. szerinti nettó érték különbözete társaságiadó-alapot módosító tétel? A vevőállomány kivezetése szintén adóalapot növelő tétel? Hogyan szüntethető meg a hosszú lejáratú kötelezettség összege? Amennyiben egyéb bevétel, a társaságiadó-alapot befolyásolja? Az eszközök és kötelezettségek megszüntetése után egyenleg nem maradhat a tranzakciók során?
3. cikk / 293 Földhivatali szolgáltatásokért fizetett díjak elszámolása
Kérdés: Ügyvédi iroda (kettős könyvvitel-egyszerűsített éves beszámoló) előfizetett a Takarnet földhivatali szolgáltatásokra, amelynek keretében csatlakozási engedélyezési eljárási díjat (áfa hatályán kívüli tétel) és 3 évre szóló digitális igazolványt számláztak részére. Milyen főkönyvi számlákra könyveljük? Hova könyvelendő a szolgáltatás keretében igénybe vett, pl. tulajdonilap-másolatokért fizetett díj?
4. cikk / 293 Nyílt végű lízing lezárása
Kérdés: Nyílt végű lízing lezárásával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. A lízing a futamidő lejárata előtt lezárult, és a lízingbe vevő 3. személyt jelölt ki, aki a személygépkocsit megvásárolja. Több helyen olvasom, hogy a lízingbe adó ad egy módosított számviteli bizonylatot. Ez meg is történt, a maradványértéket módosítja rajta, kb. 1 millió forinttal több, mint az eredeti. De mi a teendő ezzel? Más módosító dokumentumot én nem kaptam. Kellett volna? Azt értem, hogy ki kell vezetni a tőketartozást, meg az autó bekerülési értékét, az eddig elszámolt értékcsökkenést, terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni. De milyen szerepet játszik ez a módosító számviteli bizonylat? Az világos, hogy a maradványérték nagyobb 3 év elteltével, mint az 5 éves futamidő végén. A különbözetet kell könyvelni? Szeretnék egy levezetést a zárásról, rövid példán keresztül, könyvelési tételekkel.
5. cikk / 293 Telefonvásárlás kedvezménnyel
Kérdés: Cégünk 5 db telefont vásárolt, amelyből kettőre 100%, egyre pedig 70% kedvezményt kapott. A számlán a nulla forintért kapott telefonoknál telefononként részletezésre került a "nettó + áfa = bruttó érték", majd rögtön a telefon alatt a kedvezmény is szerepel "nettó + áfa = bruttó érték". Helyesen járok-e el, ha a nettó érték összegében könyvelek beruházásra és egyéb bevételre, majd az eszközök nettó értékét halasztott bevételként passzív időbeli elhatárolásként elszámolom (melyet majd az értékcsökkenés arányában feloldok)? Vagy ezeket az eszközöket az engedménnyel csökkentett értéken, adott esetben nulla forinton kell aktiválnom?
6. cikk / 293 100%-os intenzitású elhatárolt támogatás megszüntetése
Kérdés: Cégünk 2018-ban fejlesztési célra 100%-os intenzitású támogatást kapott előlegként. Az előleg összege megegyezett a támogatás teljes összegével. Az előleggel elszámoltunk, amelyet 2022. 07. hónapban elfogadtak. A támogatásból 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban vásároltuk meg az eszközöket. Maradványérték egyik eszköznél sincs. Az eszközök egy része (kis értékű) azonnal leíródott, egy része 3 év alatt íródott le, egy része 2020-2021. évben selejtezésre került, a fennmaradó eszközöknek 2022-ben és a további években lesz értékcsökkenése. A 2022-ben az előlegből átvezetett bevételt, majd annak halasztott bevételre történő átvezetését követően hogyan oldhatjuk fel a halasztott bevételt? A kérdező háromféle lehetőséget említ, de egyikre sem lehet igennel válaszolni. Ezért - a terjedelem korlátozott voltára tekintettel - az ismétlések elkerülése érdekében a kérdéseket is a válaszban rögzítjük.
7. cikk / 293 Tárgyi eszköz korábbi értékesítését rosszul könyvelték
Kérdés: A kft. a 2022-es adóévben tárgyi eszközt értékesített, amely értékesítést árbevételként könyvelte. A tárgyi eszköz nem került kivezetésre, egész évre értékcsökkenés került elszámolásra. A hibát 2023-ban vettük észre. Hogyan javítom ki a hibát, ami jelentős összegű?
8. cikk / 293 Létrehozott gép – elmaradt aktiválás
Kérdés: Egy társaság pályázat keretében létrehozott egy gépet. A megvalósítás során az elmúlt 4 év közvetlen költségeit elszámolta a költségek között. Dönthet-e úgy utólag, hogy mégis aktiválja ezeket a költségeket, és a 4. év végén beruházásként mutatja ki azokat?
9. cikk / 293 Értékcsökkenési leírás az eredménylevezetésben
Kérdés:
Az egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezet egyszerűsített beszámolója eredménykimutatásának melyik sorában kell szerepeltetni az egyesület tárgyi eszközei után elszámolt tárgyévi értékcsökkenési leírást, amit a könyvelésben nem szerepeltethetünk, mivel az nem pénzforgalmi tétel?
10. cikk / 293 Vagyonátértékelés vagyonkezelt eszközöknél
Kérdés: A víziközmű-társaság önkormányzati vagyont kezel. A vagyonátértékelést a 2011. évi CCIX. tv. 12. §-a és a 23/2013. (V. 29.) NFM rendelet alapján végezte el. A Mötv. szerint a vagyonra elszámolt értékcsökkenéssel szemben tartalékot képzett, míg a pótlólagos beruházásra/felújításra tartalékfeloldást számolt el. A társaság a vagyon átvételekor az eszközt a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben vette állományba (T 11-15 – K 44), az értékcsökkenést (T 57 – K 1x9) és a beruházásokat (T 11-15 – K 16) általános szabályok szerint könyvelte. Az Áhsz. 16/A. § (2) bekezdésének eleget téve az eszköz vagyonértékelésekor régi értéken kivezetésre kerül, csökkentve a hosszú lejáratú kötelezettséget, és az új bruttó értéken ismét nyilvántartásba veszi. A hosszú lejáratú kötelezettségnek egyenlege marad, mert az eszközmozgást nem bruttó értéken vezeti ki a könyvekből, hanem nettón, így a kumulált értékcsökkenés egyenlege a kötelezettségen marad. Az Áhsz. szerint a kivezetett eszközre korábban elszámolt értékcsökkenés kivezetése a felhalmozott eredménnyel szemben kellene, hogy történjen. A számviteli törvény az eredménytartalék mozgásánál nem nevesít ilyen mozgást, ezért kérem, erősítsék meg, hogy a kötelezettség számlán maradt kumulált értékcsökkenés az eredménytartalékkal szemben könyvelésre kerülhet? Amennyiben nem az eredménytartalékkal szemben szükséges a kivezetés, akkor milyen elszámolást szükséges végezni? Kérem, erősítsék meg, hogy a fenti társasági elszámolás a törvényi szabályozásnak megfelel-e, vagy módosítani kellene az elszámolási folyamatot?
