Kezelt vagyon felhalmozott tartalékának osztalékkénti kifizetése

Kérdés: Egy több éve, 3-4 fő alkalmazottal működő gazdasági társaság 2022-ben létrejött Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján vagyonkezelővé vált, korábbi tevékenysége megtartása mellett. Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján, a jelenleg hatályos jogszabályok figyelembevételével, amennyiben a keletkezett hozam/felhalmozott tartalék terhére kifizetés történik a kedvezményezett részére, akkor osztalékjövedelemként felmerül az szja-, illetve (felső korlátos) szocho-kötelezettség. Ezt (jelenlegi információnk alapján) a vagyonkezelő társaság tudja csak a 08-as bevallásába beállítani. Jól tudjuk? Tehát a gyakorlatban a vagyonkezelő társaság adószámláján megjelenik a saját tevékenységéhez kapcsolódó, illetve a vagyontömeg elkülönült könyvelésével kapcsolatos kötelezettség (illetve annak pénzügyi teljesítése). Hogyan, milyen bizonylat alapján kerül ez a vagyontömeg elkülönült számviteli nyilvántartásában könyvelésre?
Részlet a válaszából: […] ...minősül: "a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére a számviteli szabályok szerinti tartalék terhére juttatott vagyoni érték". A szocho szemponjából a kifizetés során a Szocho-tv. 29....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Könyvelés számlagyűjtők alapján

Kérdés: A könyvelőiroda a szállító társaság által kiállított egyedi számlákat nem könyveli, hanem a szállító társaság által kiállított számlagyűjtők alapján, összevontan könyveli az elábét, a szállítói tartozásokat, számolja el a számlagyűjtőben szereplő áfát. A számlagyűjtőben több időpontra vonatkozó számla van, de nem találhatók meg az egyedi számlákra vonatkozó valós adatok, teljesítési és fizetési időpontok. A szállítói társaság számlái le vannak fűzve csoportosítás és megjegyzés nélkül. A szállító társaság az általa kibocsátott számlagyűjtőn felhívja a figyelmet, hogy az könyvelésre és az áfa visszaigénylésére nem jogosít. Véleményem szerint nem teljesül az Szt. 165. §-a (2) bekezdésének a szabályszerű bizonylattal szembeni követelménye sem. Szerintem az áruvásárlás bizonylata a számla. Elfogadható-e a számlagyűjtők alapján történő könyvelés? Ha igen, milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a számlagyűjtő könyvelésre és áfa-visszaigénylésre nem jogosít, a szállító társaság gondolatmenetünket igazolta vissza.A számviteli nyilvántartásban a gazdasági eseményeket kell rögzíteni, a szabályszerűen kiállított bizonylatok alapján. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Szakképzési hozzájárulás visszaigénylésének könyvelése

Kérdés: A kft. tanulószerződéssel tanulókat foglalkoztat, emiatt minden hónapban visszaigénylése van szakképzési hozzájárulásból. Bruttó vagy nettó módon kell könyvelni? A kérdés amiatt is fontos, mert nem mindegy, milyen összeg kerül az árbevételbe az elvárt jövedelem megállapítása során.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét a gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel csökkentheti. Ebből számvitelileg az következik, hogy csökkentett összegű (kevesebb) szakképzési hozzájárulást kell az ilyen gazdasági társaságnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Térítés nélkül átvett eszköz áfája és értékesítése

Kérdés: Áfaalany egyéni vállalkozó (feleség) alkalmazottként foglalkoztatta a férjét. A házasság megromlott, válásra került sor, a férj munkaviszonya megszűnt. A férj 2014-ben alapított egy fuvarozási tevékenységet folytató egyszemélyes kft.-t. A volt feleség az egyéni vállalkozásában lévő tárgyi eszközei közül 2014-ben egy nyerges vontatót térítés nélkül átadott a kft.-nek. Számla szerint 2 870 000 Ft + 774 900 Ft áfa, pénzügyi teljesítést nem igényel. Az adásvételi szerződésben is ez szerepel. Az áfát az egyéni vállalkozó feleség bevallotta, megfizette, a kft. pedig visszaigényelte. A kft. a nyerges vontatót a számviteli előírások szerint vette nyilvántartásba. A válás utáni vagyon­megosztásban a volt férjjel szemben, mint beszámított összeg, a bruttó összeg, 3 644 900 Ft szerepel, és erről az egyéni vállalkozó nyilatkozatot adott. Az áfát hogyan kell elszámolni a kft.-nél, mert a vagyonmegosztás szerint a volt feleség egyéni vállalkozásának nem kell megfizetnie? Rendkívüli bevétel-e, és ezt a beszerzés évében kell elszámolni? Ha a kft. 2015-ben úgy dönt, hogy eladja a nyerges vontatót, milyen könyvelési tételekkel tudja kivezetni?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, bár a válasz viszonylag rövid lesz.A kft. helyesen járt el, hogy visszaigényelte az áfát. Igen, mert a nyerges vontatót adóköteles tevékenységéhez használja, és feltételezzük, hogy annak összegét az egyéni vállalkozó feleségnek átutalta,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Külföldi tankolás áfája

Kérdés: A nemzetközi fuvarozást végző vállalkozás egy nemzetközi üzemanyag-forgalmazóval megállapodást kötött, mely szerint a külföldi tankolások áfájának visszaigénylését az üzemanyag-forgalmazó intézi meghatalmazás alapján 10 százalék díjazás ellenében. Az üzemanyag-forgalmazó kéthetente állít ki számlát a külföldi tankolásról forintban, az áthárított áfát az adott országban meghatározott áfakulcsnak megfelelő mérték szerinti összegben tünteti fel (üzemanyag: T 5 – K 451, külföldi áfa: T 368 – K 451). A visszaigényelhető áfát a következő számlában írják jóvá, jóval korábban, mint ahogy a külföldi adóhatóság visszatérítené azt. Könyvelhető-e a következő tétel: T 451 – K 368 (az áfa 90 százaléka) és T 529 – K 368 (10 százalék ügyviteli díj)?
Részlet a válaszából: […] ...is forintban tünteti fel. Ezt összevetve az előző bekezdésben leírtakkal, ilyen formában – véleményünk szerint – egyik tagállam számviteli, adózási jogszabályi előírásának sem felel meg.Ha a főszabály szerint a magyar állami adóhatóság járhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Beruházás tervezési költségeinek kivezetése

Kérdés: A társaság 2008-2009-ben egy fogászati centrum építését kívánta megvalósítani, amelyet adóköteles bérbeadással akart hasznosítani. A beruházás értékeként több millió forint, mint tervezési és engedélyezési díj, elszámolásra került (az áfát levontuk, visszaigényeltük, annak ellenére, hogy a visszaigénylés időszakában más épületeket a társaság tárgyi adómentesen adott bérbe). A válság miatt az építkezés a korábbi terveknek megfelelően nem valósult meg. Ismételten előtérbe került a fogászati centrum megvalósítása (ugyanazon a területen, de más tervekkel és egy másik céggel közös beruházásként). Kérdés, hogy a korábbi években elszámolt tervezési és engedélyezési díjakat – a fentiekre tekintettel – elszámolhatja-e a társaság terven felüli értékcsökkenésként, adóalap-korrekció nélkül? A levont és visszaigényelt áfával van-e valamilyen teendő?
Részlet a válaszából: […] ...valódiság számviteli alapelv szerint a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívül­állók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az Szt.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] ...ily módon az egyéni cégbe történő apportálás nem minősül termékértékesítésnek.Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli Levelek 232. számában – 2010.11.18.)Észrevétel: A Számviteli Levelek 229. számában a– 4731. számú kérdésre adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Egyéni vállalkozás átalakulása egyéni céggé

Kérdés: Egyéni vállalkozásunkat át szeretnénk alakítani egyéni céggé egy hitelfelvétel miatt. Az egyéni cég alapító okiratában kell rögzíteni, hogy jogutódja lesz az egyéni cég az egyéni vállalkozásnak? Jog­utódlás során az eszközök könyv szerinti vagy piaci értéken kerülnek be az egyéni cégbe? Az átalakulási vagyonmérlegben kimutatott értéken kell megnyitni az új cég könyveit? Az egyéni vállalkozás eszközeivel, forrásaival, követeléseivel? Az átalakulás után a megszűnő egyéni vállalkozás bevallásait a megszűnés szabályai alkalmazásával kell elkészíteni? A tárgyi eszközök, a készletek után az áfát be kell vallani? A cégbe bekerülő eszközök után kell illetéket fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...pótkocsi piaci értéke alapján az illetéktörvény 18. §-ának (1)-(2)bekezdése szerint.Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli Levelek 232. számában – 2010.11.18.)Észrevétel: A Számviteli Levelek 229. számában a– 4731. számú kérdésre adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Légkondicionáló a bérleményben

Kérdés: A kft. lakást bérel iroda céljára magánszemélytől. A kft. 2008-ban légkondicionáló berendezést vásárolt és szereltetett be a lakásba, amelyet saját beruházásként számolt el, aktivált, az időarányos értékcsökkenési leírást elszámolta, az áfát visszaigényelte. Helyes-e az elszámolás, jogos-e az áfa visszaigénylése?
Részlet a válaszából: […] ...az épülettel, azaz lakóingatlannak tekintendő, és alégkondicionáló berendezés nem csak hűt, de fűt is, akkor annak a felszerelésea számviteli előírások szerint felújítás (korszerűsítés), és így az előzetesenfelszámított áfája nem vonható le (és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Csoportos adóalanyiság – áfa elszámolása

Kérdés: A 2007. évi CXXVII. törvény (az új Áfa-tv.) 8. §-a szerinti csoportos adóalanyiság esetén a tagok és a tagok által kijelölt képviselő között a levonható (a 3. személytől bejövő számlában szereplő) és a fizetendő (3. személynek felszámított) áfa könyvelése hogyan történjen a tagoknál, illetve a képviselőnél?
Részlet a válaszából: […] ...és a harmadikszemélyek közötti gazdasági kapcsolatban a csoportos adóalanyiság nem jelentváltozást, de nem jelenthet változást a számviteli elszámolásban, az eredmény,a társasági adó alapjának megállapítása során sem, a gazdasági eseményekbizonylata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.
1
2