4 talált cikk a használati díj , hasznos élettartam , szellemi termék kifejezésre

Kérdés: A szerződés szerint a magánszemély a védjegyjogosult (licencadó), a kft. a licencvevő, a védjegyhasználatra készült hasznosítási szerződés. A védjegy közösségi védjegy. A licencdíj évi 500 000 forint, ami minden naptári évre esedékes. A szerződés szerint, a védjegyhasználati jogért a rendszeres díjon felül a licencvevő megfizeti a védjegy hazai és nemzetközi regisztrációs díját, a fenntartási díjat és minden egyéb hatósági díjat. A védjegy iparjogvédelmi fogalom, nem tartozik a szerzői jog alá. Ha nem szerzői díj a kifizetett összeg, mihez tartsam magamat? Ez évben a védjegyjogosult szerződés alapján határozatlan időre bérbe adja a kft.-nek a védjegyet védjegyhasználati díj címén. Ehhez kapcsolódóan el kell számolni a Szabadalmi Hivatal javára történő igazgatási szolgáltatási díjat, és minden EU-s bejegyzéssel kapcsolatos költséget, mert az a bekerülési érték része. Minek kell minősíteni a szerződést: bérbeadásnak vagy közvetített szolgáltatásnak?

Kérdés: Cégünk USA-beli anyavállalata új szoftvert fog alkalmazni valamennyi vállalatnál. Az ehhez szükséges országonkénti adaptálások, a helyi törvényeknek való megfelelés miatt költségek merülnek fel, amelyet a programnak kezelnie kell. Ezeket a költségeket az anyavállalat továbbterheli az érintett vállalatokra. Arról nincs információnk, hogy az anyavállalat a szoftver tulajdonjogát vagy használati jogát szerezte-e meg, esetleg csak bérli a szoftvert, ezért mindegyik lehetőségre kérnénk a helyes könyvelési tételeket megadni a felmerülő költségek elszámolására.

Kérdés: "A" társaság, mint védjegyjogosult, szerződés alapján a védjegyet egészében, határozott időre bérbe adja "B" társaságnak védjegyhasználati díj jogcímen. Az így számlázott díj – véleményünk szerint – áfaköteles. Minősíthetjük ezt közvetített szolgáltatásnak? Társasági adó szempontjából figyelembe kell-e vennünk, hogy az "A" és "B" társaságok 100 százalékos tulajdonú leányvállalatai ugyanazon anyavállalatnak?

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?