Tagi kölcsön kamata

Kérdés: Gazdasági társaság ügyvezetője (aki egyben tulajdonos és személyesen közreműködő magánszemély) tagi kölcsönt nyújt a társaságnak. Mekkora kamat mellett teheti ezt meg jogszerűen? A kölcsön kamata egyéb jövedelem vagy önálló tevékenységből származó jövedelem lesz? A kölcsönt nyújtó magánszemély nyugdíjas. Terheli-e más adó az szja-kötelezettségen kívül?
Részlet a válaszából: […] ...Így a kölcsön kamata nem önálló tevékenységből származó jövedelem lesz, és a társaságnak a fizetett kamatjövedelemből 15 százalék személyi jövedelemadót kell levonnia, megfizetnie és bevallania a 08-as bevallásban. [Megjegyezzük, ha csak tagi jogviszony lenne, akkor a.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Magánszemély elengedett kölcsöne

Kérdés: Adott egy dolgozó, akinek a munkaviszonyát közös megegyezéssel 09. 30-án meg akarják szüntetni. A dolgozónak van munkabérelőlege is és munkáltatói kölcsöne is. A munkabérelőleg hátralévő törlesztését egy összegben levonjuk most a béréből, ez nem kérdés. Viszont van még 990.000 Ft munkáltatói kölcsöne, amire 277.657 Ft a kamat. A kölcsönszerződésben az szerepel, hogy a kamatot az utolsó tőketörlesztés után kezdi fizetni. A munkáltató lemondana a kölcsönről és a kamatról is, ha a dolgozó aláírja a közös megegyezést. Jól gondolom, hogy az elengedett kölcsön a magánszemélynél a felek közötti jogviszony alapján lesz adóköteles – pl. ha munkaviszonyban áll a céggel, akkor munkabérként –, mely után az adókat és járulékot a kifizetőnek kell megállapítani, levonni, bevallani, befizetni? Illeték nem merül fel jelen esetben, de a NAV-hoz – ha meghaladja a 150 ezer forintot – be kell jelenteni. Az elengedett kamat miatt a kamatkedvezményből származó jövedelem után a magánszemélynek nincs adókötelezettsége, viszont a kifizetőnek a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15 százalék szja-t és 15,5 százalék szochót kell fizetnie. Vagy mivel a kamatot is előírják a könyvelésben, az is a munkabér szerint adózik? Ha a kölcsönt a munkaviszony megszűnése után engedik el mondjuk fél évvel, akkor miként adózna? Akkor csak illeték lenne?
Részlet a válaszából: […] ...lesz munkaviszonyból származó jövedelemként adóköteles, hanem egyéb jogcímen, mint egyéb jövedelem. Ekkor a magánszemélyt illetően a személyi jövedelemadón felül nem merül fel az egyéni társadalombiztosítási járulék, hanem csak a kifizetőt terheli a szociális.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Kölcsön kompenzálása osztalékkal

Kérdés: A kft. forintban vezeti a könyveit. A 2020-as évre 30 millió Ft osztalék került megállapításra. Akft. a tulajdonosoknak korábban 40.000 euró kölcsönt nyújtott. A kölcsön kompenzálásra kerül az osztalékkal. Milyen forintértékben kell a 40.000 euró kölcsönt kompenzálni az osztalékkal? (A társaság MNB-középárfolyamot használ.) A nyújtott kölcsönön felüli összeget pedig a tulajdonosok euróban kérik átutalni. Milyen összegű euróutalást kell megtenni a tulajdonosok felé? Hogyan kell ezt kiszámolni? A fenti gazdasági eseményekkel kapcsolatban milyen könyvelési tételek szükségesek?
Részlet a válaszából: […] ...összegét, akkor a különbözet az Szja-tv. 72. §-a alapján a magánszemélyek kamatkedvezményből származó jövedelme, amely után 15% személyi jövedelemadót, és jelenleg a Szocho-tv. 1. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján 15,5 szociális hozzájárulási adót kell.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Fel nem vett osztalék

Kérdés: "X" kft. megveszi "Y" kft. üzletrészét sajáttőke-értéken ("X kft. tulajdonosai az "Y" kft. tulajdonosainak a gyermekei). Az "Y" kft. tulajdonosainak maradt bent fel nem vett osztaléka, amelyről az üzletrészvásárlással nem mondanak le, ezt külön szerződésben rögzítik is. Kell-e, lehet-e kamatot fizetnie az "X" kft.-nek a volt tulajdonosok részére? Ha kell kamatot fizetni, akkor ez a volt tulajdonosok részére egyéb jövedelemnek vagy kamatjövedelemnek minősül? Egyéb jövedelemként (15% szja megfizetése mellett) érvényes-e erre a jövedelemre a szocho-korlát (a minimálbér 24-szerese), vagy a jövedelem 1,18-szorosa az alap, és nincs szocho-korlát? Ha kamatjövedelem, akkor hogyan adózik?
Részlet a válaszából: […] ...Így nem tud osztalékot fizetni!Az előbbi gondolatmenet alapján levezethető, hogy az üzletrészek eladásakor a fel nem vett osztalék személyi jövedelemadóját, a Szocho-tv. 1. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján a szociális hozzájárulási adót be kellett vallani.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Magánszemély tulajdonosnak adott kölcsön elengedése

Kérdés: A kft. pénzkölcsönt nyújtott a magánszemély tulajdonos részére, amely után a magánszemély a mindenkori jegybanki alapkamat +5% mértékű kamatot fizetett. Ezen kölcsön elengedése 2019-ben milyen adófizetési kötelezettséget jelent a kft.-nél, illetve a magánszemélynél? A magánszemélynél felmerülhet-e ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...17,5 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie a magánszemélynek, az elengedett tartozás bevételnek minősülő összegéből a személyi jövedelemadó alapja 85%, ennek figyelembevételével kell a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadót megállapítani. A.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Tulajdonosnak, más személynek adott kölcsön

Kérdés: 2017-ben átvettük egy kft. könyvelését. A cég évek óta nyereséges, 39 millió Ft az eredménytartaléka. A pénztárban, illetve a bankban képződött összeget a tulajdonosnak, illetve más magánszemélynek adja kölcsönbe. A kamatot elszámolják. Ez az eljárás megállja-e a helyét egy NAV-ellenőrzéskor, vagy adóelkerülésnek minősíthetik? Meddig lehet ezt folytatni? Alkalomszerűen alkalmazva elfogadható?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a kft. kamatkedvezményből származó jövedelemhez juttatta a magánszemélyeket, amely jövedelemnek az Szja-tv. 72. §-a szerinti személyi jövedelemadóját és az Eho-tv. 3. §-a (1) bekezdésének bb) alpontja szerinti egészségügyi hozzájárulását nem vallotta be.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Munkavállalónak nyújtott kölcsön elengedése

Kérdés: A társaság forintalapú kölcsönt nyújtott munkavállalójának pénzintézeten keresztül 2011. 12. 30-án. A kölcsön összege 4800 E Ft, kamata változó, a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelően, lejárata 2026. 12. 31. A kölcsönt a munkavállaló által saját ingatlan vásárlására felvett devizaalapú hitel végtörlesztésének kifizetésére az Szja-tv. és a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigénynek nem megfelelő feltételekkel nyújtotta a társaság. A munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel 2015. 09. 14-én megszűnt. Ezt követően a társaság elengedte a kölcsön fennmaradó összegét – 3 728 400 Ft-ot – 2015. 12. 21-én. A társaság 2016. 01. 07-én a munkavállaló nevében technikailag elutalta a pénzintézetnél vezetett munkavállalói kölcsön számlájára a nevezett összeget. Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a társaság által elengedett kölcsön után – mint adóköteles vissza nem térítendő támogatás – nem önálló tevékenységből származó jövedelemként kell megfizetni az adókat, járulékokat? A társaságot és a volt munkavállalót milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem a mindenkori kamatalap 5 százaléka, amelynek az 1,19-szerese az adóalap (2016 előtti időszak), amely adóalap 16 százaléka személyi jövedelemadó és 27 százaléka egészségügyi hozzájárulás.Amikor a társaság a munkavállalójának nyújtott kölcsönt elengedte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Ingatlanvásárlási támogatás

Kérdés: Társaságunk egyik munkavállalójának a devizahitel végtörlesztésének elősegítése érdekében munkáltatói kölcsönt nyújtott. A kölcsönszerződésben kamatot is meghatároztak, a kölcsön összegét nem pénzintézeten keresztül folyósították. A szerződésben rögzítették, ha a munkavállaló bizonyos ideig nem szünteti meg a munkaviszonyát, a kölcsön és kamatai megfizetése után háromhavi kölcsönrészletnek megfelelő ingatlanvásárlási támogatásban részesül. A feltételek teljesültek, utalni szeretnénk a támogatást. Milyen adó- és járulékterhei vannak? Hogyan kell elszámolni, bevallani? Milyen bizonylattal kell dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés szerinti ingatlanvásárlási támogatás nem lakáscélú támogatás, akkor az a magánszemély jövedelmének minősül, bár a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni, de ugyanúgy adózik, mint a bérjövedelem: a társaságot 27...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Magánszemélynek adott kölcsön kamata

Kérdés: A cég magánszeméllyel szemben fennálló követelése tekintetében szükséges-e a korábbi években felszámított, de még meg nem fizetett kamatra is kamatot számítania, hogy a magánszemélynek ne keletkezzen kamatkedvezményből származó jövedelme? Szükséges-e a kamatot évente tőkésíteni?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelem kerül megállapításra, adóalapnak a kamatkedvezmény 1,19-szerese tekintendő, amely adóalap 16 százalékát személyi jövedelemadóként, 27 százalékát egészségügyi hozzájárulásként a társaságnak kell megfizetnie...�l származó jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Kft. által adható kölcsön

Kérdés: A kft. milyen feltételekkel és milyen határidővel adhat kölcsönt tagjainak?
Részlet a válaszából: […] ...a kamatkedvezményből származó jövedelmet – magánszemély tag esetében -, ezen jövedelem 1,19-szeresét adóalapnak tekintve, 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyet a kft.-nek kell megfizetnie.A kamatkedvezményből.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.
1
2
3