Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor

Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.
Részlet a válaszából: […] ...kell megállapítania, bevallania és befizetnie. Ezt a vállalkozásból kivont jövedelmet, ami valójában a vagyon kiadásakor realizálódik, személyi jövedelemadó és meghatározott összegig szociális hozzájárulási adó terheli, amelyeket a magánszemély tulajdonossal szembeni.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Végelszámolás során az eszközök értékelése

Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...kell megállapítania, bevallania és befizetnie. Ezt a vállalkozásból kivont (valójában a vagyon kiadásakor realizálódó) jövedelmet személyi jövedelemadó és meghatározott összegig egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyet a magánszemély tulajdonosokkal szembeni...l...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Ingatlannal rendelkező kft. üzletrészének értékesítése

Kérdés: Adott egy kft., amelynek magánszemély tagja az üzletrészét független félnek névértéken (névérték = jegyzett tőke = 3 millió Ft) értékesíti. A szerzési érték a névérték volt. A kft. azonban szabad eredménytartalékkal rendelkezik, így az üzletrész piaci értéke nagyobb, mint a szerződéses eladási ár. Az üzletrész-adásvételi szerződés megkötésének pillanatában (2016) a társaság utolsó, beszámolóval lezárt üzleti évének (2015) mérlegében az eszközök mérlegfordulónapi könyv szerinti értékéből a belföldön fekvő ingatlanok értéke kisebb, mint 50%. Mivel azonban az üzletrész maradéktalan kiegyenlítésének időpontjában kerülne sor a cég átadására az új tulajdonosnak (ez 2017-ben történne meg), ezen időpontban készülő (közbenső) mérleg alapján, az eszközök könyv szerinti értékéből a belföldön fekvő ingatlanok értéke már több lenne, mint 75%. Ennek értelmében a mérlegben eszközoldalon csak belföldi ingatlanok (a mérlegegyezőségnek megfelelően, azzal azonos értékben), forrásoldalon pedig csak sajáttőke-elemek szerepelnének. A fenti vázolt folyamatokhoz kapcsolódó kérdéseim:
1. Kinek és mikor keletkezik jövedelme az üzletrész-értékesítéshez kapcsolódóan? Mikor, illetve kinek kell a jövedelmet terhelő adót megfizetnie?
2. Tekinthető-e az adásvétel belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésének? Ha igen, kinek és milyen terhei keletkeznek?
3. Változtat-e az ügylet megítélésén az a körülmény, ha az üzletrészt a kft.-vel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló vállalkozása veszi meg? Amennyiben igen, hogyan?
Kérem a fenti kérdéseimre adott válaszukat a vonatkozó adónemeken túl azok illetéktörvénybeli kapcsolódására való kitéréssel megadni!
Részlet a válaszából: […] ...körülményei figyelembevételével kell megállapítani, illetve – ha az előbbiekből más nem következik – egyéb jövedelemként kell személyi jövedelemadót és 27%-os (2017-ben 22%-os) mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetni.Az Itv. 18. §-ának (1) bekezdése h)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Kötelezettség a végelszámolást lezáró beszámolóban

Kérdés: A bt. 2014. 12. 31-i mérlegfordulónappal elkészítette a végelszámolást lezáró beszámolót, amelyet a törlési kérelemmel és a vagyonfelosztási javaslattal együtt beküldött a cégbíróságnak. Ebben a kötelezettségek között szerepel a zárónappal elszámolt, de még ki nem osztott vállalkozásból kivont jövedelem. Ezt a kötelezettséget a vagyonfelosztási javaslatban a tulajdonosok részére fizetendő pénzeszközök között szerepeltette. A cégbíróság hiánypótló végzést adott ki, miszerint a becsatolt végelszámolási zárómérleg nem fogadható el, mert rövid lejáratú kötelezettséget tartalmaz. Két lehetőséget adtak: nyilatkozzunk, hogy hogyan és mi módon lett kiegyenlítve a tartozás, vagy nyújtsunk be egy új kötelezettséget nem tartalmazó beszámolót. (A vállalkozásból kivont jövedelem a cégbírósági törlésig nem adható ki. Jól gondolom?) Mi a helyes megoldás a hiánypótló végzés rendezésére?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozásból kivonásra kerülő jövedelme.A magánszemély tulajdonosok vállalkozásból kivonásra kerülő jövedelmét terhelő személyi jövedelem­adót, egészségügyi hozzájárulást azonban a végelszámolást lezáró beszámoló mérlegébe az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Tagi kölcsön visszafizetéskori kamata

Kérdés: Ha a kft. kölcsönt ad a tagjának, és úgy állapodnak meg, hogy a teljes összeg visszafizetésekor esedékes a kamat, akkor azt el kell határolni az adott évekre vagy sem? Forintban történő kölcsön adásakor a jegybanki alapkamat + 5% az elfogadott mérték. Devizában adott kölcsön esetében milyen mérték lehet elfogadott?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnt, akkor a megszűnés napjára – kellmegállapítani azt, hogy van-e kamatkedvezményből származó jövedelem vagy nincs,ha van, mennyi személyi jövedelem­adó és egészségügyi hozzájárulás terheli akifizetőt, amit be kell vallania és befizetnie.Tehát legkésőbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Végelszámolás számviteli teendői

Kérdés: A gazdasági társaságok végelszámolása egyre inkább a mindennapok része, de csak töredékekben lehet fellelni hozzá szakmai anyagot. Alapítani, napi dolgokat nagyon tudunk könyvelni, de a végelszámolásban még nincs rutin. A végelszámoláshoz kapcsolódóan néhány kérdés fogalmazódott meg. Kérem, hogy azokra válaszoljanak!
Részlet a válaszából: […] ...adókat,járulékokat először rendezni kell.A magánszemély tulajdonosokat megillető, a vállalkozásbólkivont jövedelem után akkor kell személyi jövedelemadót, egészségügyihozzájárulást fizetni, ha annak összege meghaladja a társaságban voltrészesedés bekerülési...kat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Magánszemély részére nyújtott kölcsön kamatának elszámolása

Kérdés: A kft. kölcsönt nyújtott a társaság egyik magánszemély tagjának. A kölcsönszerződés a kamatot a mindenkori jegybanki alapkamat + 5 százalékban rögzítette azzal, hogy a kölcsön, annak kamataival együtt, 3 év múlva egy összegben fizetendő vissza. A kamatszámítás a jegybanki alapkamat valamennyi változását kell, hogy kövesse, vagy a visszafizetés napján érvényes kamatlábbal (+5%) kell számolni kamatot? A kamatszámításnál minden év végén ki kell számítani az aktuális jegybanki alapkamattal (+5%) a kamatot, és azt hozzáadva a tőkéhez kamatos kamatot kell érvényesíteni? A kamatszámítás módját rögzíteni kell a kölcsönszerződésben? Jól értelmezzük a vonatkozó törvényhelyet, hogy a jegybanki alapkamat (+5%) érvényesítése esetén a magánszemélynek nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelme?
Részlet a válaszából: […] ...a kft.-nél el kell számolni kamatbevételként, függetlenül attól,hogy kell-e kamatkedvezményből származó jövedelem alapján személyijövedelemadót fizetni vagy nem kell. A kamatkedvezményből származó jövedelemegyébként nem határozható meg, ha nem ismert a...tani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Tag részére nyújtott kölcsön kamata

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa kölcsönszerződést kötött az általa vezetett, tulajdonolt kft.-vel. (A kft. 2006-ban nyereséges volt, a tulajdonos osztalékot nem vett ki!) Feltételek a szerződésben: - a kölcsönadó (kft.) kölcsönt ad az adósnak 24 millió Ft összegben; - a kölcsön visszafizetési határideje 2015. február 1.; - a kölcsön kamata a mindenkori jegybanki alapkamat, amely a tőkével együtt fizetendő. Hogyan kell helyesen könyvelni a kölcsönt? A kölcsön kamata évenként, vagy a visszafizetés időpontjában könyvelendő? Van-e társaságiadó- vagy azt módosító kötelezettsége az ügyletnek? Az Szja-tv. 72. §-ának (1) bekezdésében szereplő kamatkedvezmény érvényesül-e a kölcsönügylet esetén?
Részlet a válaszából: […] ...Ft) 5 százaléka (1,2 millió Ft) a kamatkedvezmény éves összege, akamatkedvezményből származó jövedelem, amely összeget 44 százalékos személyijövedelemadó terhel. Az adót a kft.-nek adóévenként, az adóév utolsó napjárakell megállapítania, bevallania és befizetnie. Az.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Áruminta vagy térítés nélküli átadás

Kérdés: A társaság partnerei részére a kereskedelmi forgalomban kapható legkisebb mennyiséget meghaladó mértékű "árumintát" (burkolólap-fajtánként, típusonként 2-2 doboz, imitált fürdőszobák, viszonteladóknál üzlettérpadlózat biztosítása, illetve egy-két üveg ital stb.) ad nem magánszemély partnereinek, akik azokat a vásárlók részére bemutatják. Felmerülhet-e, hogy ez természetbeni juttatás? Van-e áfafizetési kötelezettség? Kell-e a társasági adó alapját módosítani? Jelenleg árumintának minősítjük ezeket az átadásokat és költségként könyveljük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...megismertetése céljából átadott "áruminta" nem minősül természetbeni juttatásnak az Szja-tv. 69. §-a alapján, így az átadás miatt személyi jövedelemadó-kötelezettsége a társaságnak nem keletkezik. Az új Szt. előírása szerint ugyanakkor az átadás térítés nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.