9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Munkaruha-juttatás elszámolása
Kérdés: A kft. bérleti díjat fizet a dolgozóinak kiadott munkaruhákért. Ezt szolgáltatás igénybevételeként, áfa levonása mellett könyveli. Azon dolgozók számára, akik nem "jogosultak" munkaruha-juttatásra (irodisták), de mégis kapnak, hogyan számolható el a bérelt munkaruha?
2. cikk / 9 Munkaruházati termékek elszámolása
Kérdés: Mi tartozik a munkaruházati termékek körébe? Ezen termékeket az eszközök közé kell besorolni, vagy költségként a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolandók el? Ha az eszközök közé tartozik, akkor milyen eszköz? Ha a munkavállaló kilép, és a kihordási idő még nem telt el, mi történik a munkaruházati termékkel?
3. cikk / 9 Számlázott összegnél kisebb összegű kifizetés
Kérdés: Társaságunk munkaruha címén évi 30 000 forintot térít meg egyes munkavállalói részére, függetlenül attól, hogy mennyi a munkaruha beszerzési értéke. A költségtérítés a társaság nevére kiállított számla alapján történik. Abban az esetben, ha a társaság nevére kiállított számla végösszege magasabb, mint 30 000 Ft, hogyan kell elszámolni a különbözetet? Problémát jelent-e, ha a számla magasabb összegről szól, mint amennyit a társaság a munkavállaló részére kifizet?
4. cikk / 9 Hivatásos vadász "egyenruhája"
Kérdés: A vadászszövetség a vele munkaviszonyban álló vadászok részére évente munkaruha-juttatás címén 80 000 Ft-ot fizet. A kifizetés a keretnek megfelelő összegű, a munkáltató nevére kiállított áfás számla alapján történik. Az ily módon történő juttatást lehet-e adómentes természetbeni juttatásnak minősíteni? A leadott számlák áfatartalma levonható? A munkaruha-juttatásnak mi a helyes elszámolási módja? Lehet-e, kell-e az ily módon teljesített munkaruha-juttatást a kihordási idő függvényében a forgóeszközök, a tárgyi eszközök között nyilvántartani?
5. cikk / 9 Kilépett munkavállaló le nem adott munkaruhája
Kérdés: Cégünk étkeztetéssel foglalkozik. A konyhára belépett munkavállalók munkaruhát kapnak, amelynek a kihordási ideje 12 hónap. A munkaruhát készletre vesszük, majd a raktárból történő kiadáskor költségként számoljuk el. Ha a munkavállaló hamarabb kilép, mint ahogyan a kihordási idő lejár, a cégnek a hátramaradó időre jutó munkaruhaköltséggel meg kell-e terhelnie a munkavállalót? Mi a teendő abban az esetben, ha a munkavállalónak annyi tartozása van, hogy a munkaruha-tartozást tőle már nem lehet levonni? Kérem a könyvelési tételeket is!
6. cikk / 9 Munkaruházat kötelező adása
Kérdés: Kötelező-e adni munkaruházatot, vagy csak adható a munkavállalónak? Hogyan kell elszámolni?
7. cikk / 9 Tulajdonosnak adott munkaruha elszámolása
Kérdés: A közkereseti társaság két fő alapító tulajdonossal, alkalmazottak nélkül dolgozik. E két fő végzi a gépek műszaki tervezését, a fizikai gépjavítási munkákat, dolgoznak a forgácsoló gépeken, elvégzik a gépek szerelését. A fizikai munka megkívánja a munkaruházatot. Elszámolható-e a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségként a két tulajdonos részére a munkaruha számla szerinti ellenértéke? És évenként hány garnitúra?
8. cikk / 9 Munkaruha anyagköltség, vagy személyi jellegű egyéb kifizetés?
Kérdés: Fizikai dolgozóink részére munkaruhát adunk. A munkaruhák megfelelnek az Szja-tv. 1. számú melléklete szerinti munkaruházati termékeknek. Az így adott munkaruhát anyagköltségként, vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként kell-e elszámolni? Hasonló a kérdés a jogszabály alapján adott védőital-juttatással kapcsolatosan is.
9. cikk / 9 A munkaruha-juttatás közterhei
Kérdés: A munkaruha-juttatást milyen közteher terheli (szja, tb)? Egy bt. beltagja – aki saját maga teherautót is vezet, de egyszemélyben a bt. képviseletében is eljár – milyen munkaruhát vehet magának, s mi után kell szja-t és tb-t fizetnie?
