Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...bejegyzési kérelemben olyan beolvadási időpontot megjelölni, amely időpontig a beolvadáshoz kapcsolódó számviteli, pénzügyi, adózási, szerződéskötési stb. feladatok elvégzésére fel lehet készülni, elő lehet készíteni a végleges vagyonmérleget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Lekötött tartalék a kilépő taggal történő elszámoláskor

Kérdés: Két részvénytársaság beolvadással történő átalakulása során, a Gt. 74. §-a értelmében el kell számolni az átalakulásban részt venni nem kívánó részvényessel. Az elszámolás alapja a saját tőke/jegyzett tőke arány. Szakértői vélemény szerint a lekötött tartalék nem képezi alapját a felosztható vagyonnak. Jól gondoljuk? A közgyűlés dönthet a jegyzett tőke értékénél lényegesen nagyobb lekötött tartalék felosztásáról? A kilépő taggal történő elszámolás veszélyeztetheti-e a maradó tagok vagyoni helyzetét és a társaság működését?
Részlet a válaszából: […] ...vagyonhányadot. Az elszámolás során a társaságtól megválótag járandóságát úgy kell megállapítani, hogy – ha a társasági szerződés atagsági viszony megszűnése esetére más elszámolási módot nem ír elő – az atagnak a jogelőd jegyzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Kisrészvényesek részére utólag fizetendő összeg

Kérdés: A külföldi tulajdonos alapított egy kft.-t, továbbá megszerezte egy tőzsdei rt. részvényeinek több mint 90 százalékát. A tulajdonába nem került részvények tekintetében élt a tőkepiaci törvényben biztosított vételi jogával. A kisrészvényesek által be nem nyújtott részvényeket az rt. érvénytelenné nyilvánította, helyettük új részvények kerültek kibocsátásra, amelyeket az rt. értékesített a kft. részére alacsonyabb áron, mint a kiszorítási eljárásban alkalmazott ár. Az értékesítésből befolyt vételárat az rt. átutalta az érvénytelenített részvények utolsó tulajdonosai részére. A kisrészvényesek kérték a kft.-től a kiszorítási és az értékesítési vételár különbözetének megfizetését, amelyet a kft. megtagadott. A kisrészvényesek bírósághoz fordultak. A bíróság a különbözetet megítélte. Időközben a kft. beolvadt az rt.-be. Hogyan kell elszámolni a részvényár-különbözetet és a késedelmi kamatot? A Tao-tv. alapján elismert ráfordításnak minősül-e a részvényár-különbözet és a késedelmi kamat?
Részlet a válaszából: […] ...előtti eredményt növeli az a költségként, ráfordításként elszámoltösszeg, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerzőtevékenységgel. Véleményünk szerint a közvetlenül vagy közvetetten, detulajdonosi döntésen alapuló részvényvásárlás miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Ügyvédi iroda átalakulása

Kérdés: Egy ügyvédi irodából egyik tagja kiválik, új irodát alapít. A kiválás során az eszközök egy részét – könyv szerinti értékkel meghatározva – a kiváló ügyvéd elviszi. Az ügyvédi iroda a kiválás után tovább működik. Milyen számviteli és adózási, adóbevallási kötelezettség terheli a fennmaradó, tovább működő irodát?
Részlet a válaszából: […] ...(irodák) létrehozásának (alapító okirat elfogadásának) napját, az újiroda (irodák) tagjainak nevét, a vagyonmegosztást, a megbízási szerződésekelosztását.Az átalakuló, az átalakulással létrejövő irodavagyonmérleg-készítési, vagyonértékelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Az átalakulás áfája

Kérdés: Kérem, ismertessék az átalakuláshoz kapcsolódó áfaszabályokat!
Részlet a válaszából: […] ...kerül sor,b) az átalakulás révén olyan jogutód jön létre, amely a jogelődtől kapott vagyon teljes egészét gazdasági (tehát bevételszerző) tevékenységhez használja, és a vagyonátadás után öt évig a jogutód alanyi adómentességet nem választ.Megjegyzendő, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.