35 cikk rendezése:
21. cikk / 35 Tárgyi eszköz értékesítése átalakulást követően
Kérdés: Adóköteles tevékenységet folytató "A" cég 2006-ban vásárolt ingatlant (építmény+telek), az akkori Áfa-tv. szerint az áfa levonásra került, az ingatlant tárgyi eszközként nyilvántartásba vették. 2009. 09. hónapban az egyik tulajdonos kiválással egyszemélyes kft.-t hozott létre, ez "B" cég. A kiválással az ingatlan "B" cégbe került. Az átalakulás áfamentesen történt. A kiválással létrejött cég tevékenysége: saját tulajdonú ingatlan adásvétele. "B" cég tulajdonosa értékesítette üzletrészét egy közösségen kívüli cégnek 2009-ben. "B" cég az ingatlant 2011. 07. hónapban értékesítette. Mivel megalakulásakor az Áfa-tv. 88. §-a szerinti adókötelessé tételt nem választotta, az értékesítésről a számlát áfamentesen állították ki. A tárgyi eszközökre vonatkozó különös áfaszabályok miatt keletkezik-e valamiféle áfafizetési kötelezettség?
22. cikk / 35 Ügyvezető munkaviszonyban
Kérdés: A Gt. 22. §-ának (3) bekezdése alapján azt gondolom, a Gt. ezen rendelkezése megengedi például az egyszemélyes kft. tagjának, aki egyúttal az ügyvezető is, hogy az ügyvezetői teendőit munkaviszonyban lássa el, ha erről az alapító okiratban rendelkezik, és anélkül, hogy ennek a jogviszonynak a megítéléséhez mögöttes jogszabályként a Munka Törvénykönyvét kellene alkalmazni. Vagy arról van szó, hogy az egyszemélyes társaságnak nem társasági szerződése, hanem alapító okirata van? De ha így lenne, akkor miért írnak itt az egyszemélyes társaság tagjáról? Ha mögöttes jogszabályként mégis csak az Mt.-t kellene alkalmazni, akkor ez a lehetőség egyáltalán miért került be a Gt.-be? Számomra a hivatkozott bekezdés arról szól, ha a társasági szerződésben (alapító okiratban) deklaráltan rögzítésre került, hogy a vezető tisztséget az illető tag munkaviszonyban látja el, akkor az munkaviszonynak minősül, a munkaviszony ismérveinek minősítése nélkül! Egyébként semmi értelmét nem látnám a kötőjelek közé beszúrt szövegrésznek! Mi erről az Önök véleménye?
23. cikk / 35 Nyilvántartás a szokásos piaci árról
Kérdés: Magánszemélynek egyéni és társas (egyszemélyes kft.) vállalkozása van. Az ev. és a kft. között különböző ügyletek köttetnek. A kft. mikrovállalkozásnak minősül: mérlegfőösszege és nettó árbevétele 200 milliós nagyságrendű, átlaglétszám 10 fő alatti. A 2 vállalkozás közötti ügyletekről kell-e transzferár- (szokásos piaci ár) nyilvántartást vezetni?
24. cikk / 35 Betéti társaság átalakulása
Kérdés: Egy bt.-ben a férj beltag, a feleség a kültag. A felek elválnak. A feleség szeretné továbbvinni a céget. Milyen lehetősége van? Lehet-e másik beltagot választani, vagy átalakulhat egyszemélyes kft.-vé? Melyik előnyösebb? Milyen fizetési kötelezettsége van a bt.-nek a beltag felé?
25. cikk / 35 Személyesen közreműködő tag
Kérdés: Hogyan kell azt értelmezni, hogy a tag nem kötelezett személyes közreműködésre, helyette a tag megbízott is lehet? Mit tartalmaz ilyen esetben a társasági szerződés és a megbízás? Ha a társasági szerződés erre nem utal, lehet-e azt módosítani ügyvéd nélkül, pusztán egy taggyűlési jegyzőkönyvvel, amit a cégbíróságra nem kell megküldeni? Ha igen, ettől milyen úton-módon módosul majd a társasági szerződés? Hogyan alakul ez a megbízási lehetőség egy kéttagú kft. esetében, ahol az egyik tag a többségi tulajdonos, egyben az ügyvezető is? Egyszemélyes kft. esetében, gondolom, a kötelező személyes közreműködés ilyen módon nem kerülhető meg. Kérem, válaszukban jelöljék meg az egyes jogszabályhelyeket!
26. cikk / 35 Engedményezés az új tulajdonos felé
Kérdés: Az "A" kft. két magánszemély tagja eladja tulajdoni részét "B" kft.-nek. Így "A" kft. egyszemélyes kft. lett. A két tag magánszemély korábban tagi kölcsönt adott az "A" kft. részére. Az eladáskor engedményezéssel rendezték a tagi kölcsönt "B" kft.-re oly módon, hogy a felét elengedik. Helyes-e ez az engedményezés, miután az eredeti adós az "A" kft. volt? Az "A", illetve a "B" kft.-nél mi a helyes könyvelés? Van-e adó- és illetékfizetési kötelezettség?
27. cikk / 35 Tulajdonosváltással kombinált tőkeleszállítás
Kérdés: Az egyszemélyes kft. 2009 júliusában tőkeleszállításról határozott tőkekivonással, 500 millió forintról 500 ezer forintra szállítva le a jegyzett tőkét. A tőkeleszállítást a cégbíróság 2009. október 30-án bejegyezte. A tulajdonos 2009. október 25-én kelt szerződésben értékesítette a 100 százalékos tulajdonrészét jelképes összegért (1 millió forintért). A tőkeleszállítást a cégbírósági határozat napjával könyveljük, a tulajdonossal szembeni kötelezettség előírásával. Felmerült a kérdés, a tőkeleszállítással kivont tőke a régi vagy az új tulajdonost illeti meg?
28. cikk / 35 Társas vállalkozó jövedelme
Kérdés: Egyszemélyes kft. tulajdonosa a társaság ügyvezetője, valamint a társaságban személyesen is közreműködik. Erre a társasági szerződés külön nem tér ki. Elszámolható-e részére főállású tagként jövedelem, vagy megbízási díjként kell elszámolni a részére kifizetett juttatást?
29. cikk / 35 Tag részére nyújtott kölcsön kamata
Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa kölcsönszerződést kötött az általa vezetett, tulajdonolt kft.-vel. (A kft. 2006-ban nyereséges volt, a tulajdonos osztalékot nem vett ki!) Feltételek a szerződésben: - a kölcsönadó (kft.) kölcsönt ad az adósnak 24 millió Ft összegben; - a kölcsön visszafizetési határideje 2015. február 1.; - a kölcsön kamata a mindenkori jegybanki alapkamat, amely a tőkével együtt fizetendő. Hogyan kell helyesen könyvelni a kölcsönt? A kölcsön kamata évenként, vagy a visszafizetés időpontjában könyvelendő? Van-e társaságiadó- vagy azt módosító kötelezettsége az ügyletnek? Az Szja-tv. 72. §-ának (1) bekezdésében szereplő kamatkedvezmény érvényesül-e a kölcsönügylet esetén?
30. cikk / 35 Pótbefizetés jogszerűsége
Kérdés: Mivel az egyszemélyes kft. gazdálkodása év közben – a közbenső mérleg alapján – veszteségesnek mutatkozott, az alapító nagy összegű pótbefizetésről rendelkezett. A pótbefizetés összegét a társaság beruházásra költötte. A 2003. évi éves beszámoló szerint a kft. jelentős összegű nyereséget realizált. A Gt. vonatkozó előírása szerint, a veszteségek pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket vissza kell fizetni. Ha a kft. ezen kötelezettségének eleget tesz, működésképtelenné válik. Mi a teendő?