Osztalékként lakóingatlan kiadása

Kérdés:

Egy egyszemélyes kft. rendelkezik egy lakóingatlannal. Ezen ingatlant osztalékként szeretné a kft. a tulajdonosának kiadni. Ennek milyen adó- és illetékvonzata van a társaságnál és a magánszemélynél, áfa kapcsolódik-e hozzá, és milyen számviteli elszámolási feladatok merülnek fel?

Részlet a válaszából: […] ...részére ki kell fizetni.Mivel a lakóingatlan adásvétel útján juthat a tulajdonoshoz (azért kell számlázni), az adásvételt rögzítő szerződést (megállapodást) el kell juttatni az ingatlan-nyilvántartáshoz, az adóhatóság fogja majd megállapítani az új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Ingatlan számviteli, adójogi értelmezése

Kérdés: A Számviteli Levelek 434. számának átnézése kapcsán a 8360. kérdésre adott válaszban megdöbbenéssel olvastam, hogy a választ adó szerint: "Fentiek alapján nem egyértelmű, hogy 2014-ben milyen okból kerülhetett sor a számla megbontására, hiszen az ingatlan és a hozzá tartozó földrészlet (telek) együtt kezelendő." Ez a szövegrész ellentmond a számviteli követelményeknek, amelyből az következik, hogy a telek (földrészlet) és a felépítmény (épület) együttes vásárlásakor a számlán külön kell feltüntetni a telek értékét, és külön a felépítmény értékét, sőt, ha csak egy értéket tüntet fel az eladó, akkor azt a vevőnél (a beszerzőnél) a könyvelés során meg kell bontani a telek és a felépítmény értékére. Ezek előrebocsátása után kérdezem, melyik álláspont a helyes?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, sajnálatos módon nem ez az egyetlen eset, amikor az adójog értelmezői másként minősítik a tárgyi eszközöket (jelen esetben az ingatlan és hozzá tartozó földrészlet vonatkozásában), mint ahogyan az a számviteli (esetleg más adójogi)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 12.

Telepített ültetvény átadása kapcsolt vállalkozások között

Kérdés: Az "A" társaság és a "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság ültetvényt telepített, és gyümölcstermesztést folytat a magánszemélyektől bérelt földterületen. A korábban húsz évre megkötött földbérleti szerződés lejár, a magánszemély tulajdonosok pedig a "B" társaságnak kívánják a földterületet bérbe adni. A továbbiakban az "A" társaság tulajdonában lévő ültetvényen a "B" társaság folytatná a gyümölcstermesztést. Hogyan történhet a két társaság között az ültetvény átadása, és milyen adóterhekkel, illetve hogyan célszerű a piaci értéket meghatározni? Az "A" társaság a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadására az adómentesség helyett az általános szabályok szerinti áfa fizetését választotta.
Részlet a válaszából: […] ...magánszemélyeknek a "B" társasággal földbérleti szerződést kell kötniük, a földterületet a "B" társaság hasznosítja, folytatni fogja az "A" társaság által megkezdett tevékenységet.Ha az "A" társaság által telepített és a tulajdonában lévő ültetvényen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Tagikölcsön-kivét lakóingatlannal

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a tagikölcsön-kivétet, ha azt lakóingatlannal rendezik?
Részlet a válaszából: […] ...értékelni kell a lakóingatlant (a későbbi viták elkerülése érdekében lehetőség szerint hozzáértő szakértővel), adásvételi szerződésben rögzíteni kell a lakóingatlan piaci értékét, továbbá azt, hogy a tagikölcsön-szerződés szerinti kölcsön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Lakóingatlan apportálása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett egyszemélyes kft. (B1) 100%-ban EU-n kívüli gazdasági társaság tulajdonosa. A (B1) társaság egy új egyszemélyes kft.-t alapított (Ú1) Magyarországon. A korábban magánszemélytől vásárolt lakást apportként bevitte az (Ú1) társaságba. A (B1) társaság főtevékenysége ingatlanügynöki tevékenység, és megalakulása óta a lakóingatlan, illetve a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan-bérbeadást és -értékesítést az általános szabályok szerint adókötelessé tette. A lakóingatlan apportálásával keletkezik-e áfafizetési kötelezettség? Az apportálást milyen bizonylattal kell alátámasztani? Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? Ha az új (Ú1) társaság a későbbiek során értékesítené az apportként kapott lakóingatlant, megtehetné-e áfamentesen?
Részlet a válaszából: […] ...kiterjed a belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (üzletrész) megszerzésére is, mivel a vagyonszerző (Ú1 társaság) többségi tulajdonban álló gazdálkodó szervezet (100%-ban a B/1 társaság a tulajdonos), a vagyoni betét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Ingatlanvásárlás árverésen

Kérdés: Társaságunk több használt lakóingatlant vásárolt a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara árverési oldalán keresztül. Az adós tulajdonosok minden esetben magánszemélyek voltak. Ismereteink szerint ebben az esetben nem készül adásvételi szerződés, és számla sem, csak egy ingatlanárverési jegyzőkönyv. Hogyan kell ezt könyvelni? Hogyan kezelendő adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonos a közvetlen értékesítő, hanem például a Végrehajtó Iroda (de lehet a NAV is). Árverés esetén így hiányoznak az adásvételi szerződéskötés, a számlakibocsátás feltételei.Kell azonban készülnie ingatlanárverési jegyzőkönyvnek, amelynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Közös költség számlázása a bérlőnek

Kérdés: Lakóingatlan bérbeadása esetén, amikor az Áfa-tv.-ben lehetővé tett adókötelessé tételt választotta a tulajdonos (zrt.), van-e lehetőség arra, hogy a társasház által közölt rezsiköltséget és a közös költséget a bérlő közvetlenül a társasháznak fizesse meg, vagyis a tulajdonos azt ne számlázza tovább?
Részlet a válaszából: […] ...tesz eleget, a keletkezett hátralék összegének megfizetéséért az érintett tulajdonostársnak helytállási kötelezettsége van.A Ptk.-nak a szerződésekre vonatkozó általános szabályából következik, hogy a szerződő felek vannak egymással kapcsolatban. Ezért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Lakóingatlan építése eladási célból

Kérdés: Ügyfelem ingatlanfejlesztő kft. Az általa 2013. év végén vásárolt belterületi építési telken lakóingatlan-beruházást valósít meg, abból a célból, hogy az ingatlant értékesítse. Az építési engedélyt jogerősen 2015-ben szerezte meg, ezt követően a kivitelezők kiválasztása után el is kezdte a kivitelezést, amely várhatóan 2016-ban fejeződik be. Helyes-e, ha az értékesítendő telekingatlant a készletek között tartjuk nyilván? Hogyan kell nyilvántartásba venni a beruházáshoz kapcsolódó szolgáltatások (tervezés, műszaki ellenőrzés, szakipar) számláit a beruházás időszakában, ameddig nincs lakhatási engedély, vagy nem történik meg az értékesítés? A kft. az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l); j) és k) pontja szerinti adókötelezettséget választotta, a beruházás során érvényesíti a fordított adózást a szolgáltatásoknál.
Részlet a válaszából: […] ...azok bekerülési értékét anyagköltségként kell elszámolni. Az alvállalkozók számlái – ez esetben – csak az elvégzett munkák szerződés szerinti ellenértékét tartalmazza, amelyet az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell kimutatni.Ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Társasház megosztása

Kérdés: "A" kft. a beruházáshoz adta a telket. "B" kft. ráépítés címén elvégezte a beruházást, és még tagi befizetéssel egy magánszemély is van a körben. "A" kft., "B" kft. és a magánszemély meghatározott arányában osztozik a felépült 7 lakásos társasházon. A földhivatal bejegyezte a tulajdoni hányadokat. Hogyan kell könyvelni? Kell-e és ha igen, milyen számlát kell kiállítani a "B" kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...választ kezdjük a legegyszerűbbel: tagikölcsön-szerződéssel alátámasztott tagi befizetést a magánszeméllyel szembeni kötelezettségként kell könyvelni (T 384 – K 4792).A ráépítés költségeit a "B" kft.-nek beruházásként kell elszámolnia a számlázott összegben, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Társaság elajándékozása

Kérdés: A társaság egyszemélyes tulajdonosa újonnan alakított társaságát el kívánja ajándékozni magánszemély ismerősének. A társaság jegyzett tőkéje 3 millió forint. A társaságban egy lakóingatlan van, 22 millió forint értékben, amelynek forrása tagi kölcsön. Az ügylet során kit és milyen mértékű adó- és illetékfizetési kötelezettség terhel?
Részlet a válaszából: […] ...fennálló jogviszony és a szerzés körülményeinek figyelembevételével kell megállapítani.Elsődlegesen a két fél között ajándékozási szerződést kell kötni. Az ajándékozás tárgya az "X" kft. üzletrésze, amelynek szokásos piaci értéke .... E Ft. Az üzletrész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.
1
2
3
4