Jóváhagyott osztalék módosítása

Kérdés:

Egy magyar adóalany kft. a 2022. évi egyszerűsített éves beszámoló alapján osztalékot határozott meg 3 tagjának, a határozat szerint május 2-i kifizetéssel. Időközben a társasági szerződést áprilisban (tehát még az osztalék kifizetése előtt) módosították. Ennek eredményeképpen
– külső személy részére értékesítésre került egy üzletrész;
– a két másik tulajdonos között egy olyan egyezség került be a társasági szerződésbe, hogy az osztalékfizetés arányát eltérítették a tulajdonosi arányoktól.
Hogyan kell a korábban jóváhagyott osztalékot kifizetni?
– Az osztalék jóváhagyásakori tulajdonosi arányok szerint, vagy
– az osztalék kifizetésekor érvényes, megváltozott arányok szerint? Lehetséges-e az osztalékra vonatkozó korábbi tulajdonosi határozatot módosítani?

Részlet a válaszából: […] ...már előírt) osztalék az üzletrész értékesítése után is megilleti. (Annak azonban nincs akadálya, hogy az üzletrész adásvételi szerződésében az üzletrészt értékesítő tag a még a részére ki nem fizetett osztalékkövetelése elengedéséről rendelkezik. (Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Devizás gyűjtőszámla

Kérdés: A gyűjtőszámlát a könyvelési nyilvántartásokban egy tételben vagy teljesítési időpontonként kell rögzíteni? Ha az árbevételt tételesen indokolt könyvelni, devizában kiállított gyűjtőszámla kiegyenlítése esetén az árfolyam-különbözetet is tételesen kell meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...is a bizonylata. Ebben az esetben a gyűjtőszámla már nem egy gazdasági eseményt testesít meg. Az Szt. 72. §-a alapján az árbevételt a szerződés szerinti teljesítés időszakában kell rögzíteni, másrészt indokolt elkülöníteni a termékértékesítés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Szálláshely-szolgáltatás vagy ingatlanbérlet

Kérdés: Ügyfelünk közösségiszálláshely- (munkásszállás-) szolgáltatást nyújt több megrendelője részére. Saját ingatlanja nincs, a szolgáltatást teljes egészében közvetíti. Az esetek egy részében az adott ingatlanok csak részben érintettek ügyfelünk szolgáltatásával, és a tulajdonos alkalmazottai látnak el minden, a szolgáltatással kapcsolatos feladatot (pl. takarítás). Ilyen pl., amikor egy egyetemi kollégium egy részében történik a szállásoltatás. Más esetekben egy teljes ingatlanban kizárólag ügyfelünk üzleti partnereinek az alkalmazottai kerülnek elszállásolásra, és ügyfelünk alkalmazottai látják el a helyszíni feladatokat (takarítás, ágyneműmosatás...). Ez utóbbi esetben olyan is előfordul, amikor a több évre kötött szerződés értelmében ügyfelünket terheli a beköltözés előtti festés, illetve a szerződéses időszakban az esetlegesen elhasználódó kisbútorok/fogyóeszközök pótlása, cseréje... Az ingatlan tulajdonosa minden esetben közösségiszálláshely-szolgáltatást számláz ügyfelünk felé, és ügyfelünk is ekként állítja ki a számlát a megrendelői felé.
1. Helyesen járnak-e el a felek a számlázás során? Ha nem, mi lenne a helyes eljárás?
2. Ha igen, helyesen jár-e el az ügyfelünk, ha kimenő számláin (és megrendelőivel kötött szerződéseiben) feltünteti, hogy "közvetített szolgáltatást tartalmaz"?
3. A szolgáltatással érintett ingatlanok telephelyet keletkeztetnek-e ügyfelünknél, vagy ezek csak a szolgáltatás eredeti nyújtójánál (az ingatlan tulajdonosánál) számítanak telephelynek?
4. Ha telephelynek minősülnek, szükséges-e ezen ingatlanok címének a cégjegyzékben való feltüntetése, vagy elegendő az állami és az önkormányzati adóhatósághoz történő bejelentés?
5. Azonos-e a 4. pontban leírtakkal a kérdéses ingatlanok telephelykénti megítélése a helyiadó-törvény szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...Az ügylet a felek között létrejött kötelemből következik, amit – optimális esetben – pontosan leír a felek között létrejött szerződés. A levélíró által említett első esetben (amelyben az ügyfél az érdekkörén kívül álló ingatlanban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Szemüveg és szemvizsgálat számlázása

Kérdés: Optikus kft. egy céggel kötött szerződés szerint a szemüveg készítéséhez kapcsolódóan szemvizsgálatot is végez. A szemvizsgálatért egy szemészorvos vállalkozóként tárgyi adómentes számlát állított ki ügyfelünknek. Ügyfelünk a megrendelő nevére két számlát állít ki: egyet a szemvizsgálatról, egyet pedig az elkészített szemüvegekről. Elfogadható-e ez a számlázási gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy igen!Az Áfa-tv. 159. §-ának (1) bekezdése alapján az adóalanyköteles az általa belföldön és ellenérték fejében teljesítetttermékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról a termék beszerzője, aszolgáltatás igénybevevője részére számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Gyűjtőszámla

Kérdés: Társaságunk sütőipari termékek értékesítésével foglalkozik. Partnereinkkel a szerződésben rögzítjük a számlázási időszakokat. Ez lehet szállításonkénti vagy akár havi elszámolás is. Van olyan ügyfél, akinek 20 üzletbe naponta két alkalommal szállítunk, és havonta egy számla készül róla. Eddig ez az ún. gyűjtőszámla úgy nézett ki, hogy termékenként összevontan szerepelt rajta az összes tárgyhavi értékesítés. A számla mellé volt csatolva a leigazolt szállítólevelek egy-egy példánya. Az új Áfa-tv. gyűjtőszámlára vonatkozó rendelkezése szerint a számlán teljesítésenként szerepeltetni kellene az áfaalapot, az áfát? Mit jelent ez a fent leírt partner esetében? A partnerekkel kötött szerződésben a számlázási időszak elszámolási időszaknak tekintendő-e? És az elszámolási időszakonként kiállított számla gyűjtőszámla-e?
Részlet a válaszából: […] ...Ezt az előírástösszevetve a 164. §-ban foglaltakkal, a gyűjtőszámla használata csak abban azesetben indokolt, ha különböző szerződések alapján történik ugyanazon adóalanyfelé a termékértékesítés és/vagy szolgáltatásnyújtás, amelyekről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.