Alapkamat-növekedés munkáltatói kölcsönnél

Kérdés: A munkáltató 2020-ban és 2021-ben is nyújtott egy-egy dolgozónak munkáltatói kölcsönt kb. 2 évre. A kamat mértéke a folyósításkori jegybanki alapkamat + 5%, azaz 5,9% volt. A szerződésben a kamattörlesztés a tőke után kezdődik meg. Most, hogy a jegybanki alapkamat már 2,9%, nem keletkezik a dolgozónak kamatkedvezmény miatt jövedelme? Vagy mivel fix kamatot kötöttünk ki, ami a folyósításkor megfelelt a minimális szintnek, kivédhető az adózás?
Részlet a válaszából: […] ...azaz a munkáltatót terheli, ha keletkezik ilyen címen jövedelem. A kérdésben szereplő esetben, ha nem módosítják a dolgozókkal kötött szerződést, akkor a mindenkori jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összege és a dolgozókkal kötött szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Magánszemély tulajdonosok által felvett kölcsön adózása

Kérdés: Egy kft. tulajdonosai természetes személyek, férj és feleség. A tulajdonlás 50-50%-os arányban áll fenn. Mindketten ügyvezetők. Kérem válaszukat arra vonatkozóan, hogy a cég és a természetes személyek között fennáll-e kapcsolt vállalkozás! Ha a tulajdonos átmeneti hitelt szeretne felvenni a cégtől, azt milyen módon teheti meg: kapcsolt vállalkozásként, vagy nem, és milyen kamatfeltételek mellett?
Részlet a válaszából: […] ...a kft.-nek a magánszemélyek és a kft. között, a szokásos piaci ártól eltérő áron (például kamatmentesen nyújtott kölcsön) kötött szerződés alapján nincs társaságiadóalap-módosítási kötelezettsége.Az Szja-tv. 72. §-a rendelkezik a kifizető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Alapkamat-növekedés kapcsolt vállalkozásnak nyújtott kölcsönnél

Kérdés: Adott egy kft., amely a kapcsolt vállalkozói viszonyban lévő másik kft.-nek 2019-ben kölcsönt nyújtott. A kölcsön kamata fix, a szerződés szerint a folyósításkori jegybanki alapkamat + 5% volt. Most, 2021-2022-ben, mivel a jegybanki alapkamat már 2,9%, felmerül-e a két kft.-nél bármilyen korrekció emiatt? Vagy azzal, hogy a folyósításkori kamat mértéke megfelelt anno a piaci árnak, le vannak védve?
Részlet a válaszából: […] ...jegybanki alapkamat + 5%, akkor nem kell a nyilvántartást módosítani, és továbbra is ez tekinthető szokásos piaci kamatnak, kivéve, ha a szerződés bármely más lényeges feltételét módosítják, vagy olyan változás következik be, amelyet független felek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Fel nem vett osztalék

Kérdés: "X" kft. megveszi "Y" kft. üzletrészét sajáttőke-értéken ("X kft. tulajdonosai az "Y" kft. tulajdonosainak a gyermekei). Az "Y" kft. tulajdonosainak maradt bent fel nem vett osztaléka, amelyről az üzletrészvásárlással nem mondanak le, ezt külön szerződésben rögzítik is. Kell-e, lehet-e kamatot fizetnie az "X" kft.-nek a volt tulajdonosok részére? Ha kell kamatot fizetni, akkor ez a volt tulajdonosok részére egyéb jövedelemnek vagy kamatjövedelemnek minősül? Egyéb jövedelemként (15% szja megfizetése mellett) érvényes-e erre a jövedelemre a szocho-korlát (a minimálbér 24-szerese), vagy a jövedelem 1,18-szorosa az alap, és nincs szocho-korlát? Ha kamatjövedelem, akkor hogyan adózik?
Részlet a válaszából: […] ...is!)Ezek után a kérdésekre a válaszok:Az "Y" kft. volt tulajdonosai az "X" kft.-nek az adókkal csökkentett összeget a Ptk. szerinti kölcsönszerződéssel kölcsönadhatják. A kölcsönszerződésben rögzíteni kell a kölcsönadott összegen túlmenően legalább azt, hogy "X" kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Kamatmentes tagi kölcsön társasági adója

Kérdés: Kamatmentes (szerződésben határozatlan idejű visszafizetési kötelezettséggel kötött) tagi kölcsön növeli-e a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] A tagi kölcsön kifejezést kétféle formában használják: egyrészt a tag részére nyújtott kölcsönként, másrészt a tag által nyújtott kölcsönként. Feltételezzük, hogy a kérdésben ez utóbbiról, az általánosan használt tagi kölcsönről van szó.A tagi kölcsönt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Szokásos piaci ár nyilvántartása

Kérdés: A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló PM rendelet 1. § (3) bekezdésének f) pontja értelmében: Nem terheli az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség a kapcsolt vállalkozásokat, ha a szerződés alapján történő teljesítések értéke az adóévben (általános forgalmi adó nélkül számított) szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg, azzal, hogy az értékhatár megállapításánál; az összevonás tényétől függetlenül; az e rendelet szerint összevonható szerződések alapján történő teljesítések értékét együttesen kell figyelembe venni. A bizonytalanság a kölcsönügyletek esetében merül fel részünkről. A transzferár-dokumentáció elkészítésekor mit kell az ügylet ellenértékének tekinteni: csak a felszámított kamatot, vagy a kamat és kölcsöntőke együttes összegét? Amennyiben társaságunk több kapcsolt viszonyban lévő vállalkozásának ad kölcsönt likviditási nehézségek áthidalása céljából, az adott kölcsönök összevonhatóságát milyen ismérvek határozzák meg: a felszámított kamat mértéke, a kölcsön összegének nagyságrendje, a futamidő?
Részlet a válaszából: […] ...kamatot kell tekinteni.A 22/2009. (X. 16.) PM rendelet szerint a szokásos piaci árra vonatkozó nyilvántartási kötelezettség több szerződésre összevontan is teljesíthető, ha az összevonás az összehasonlíthatóságot nem veszélyezteti, és a szerződéseka)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Kis- és középvállalkozások adókedvezménye

Kérdés: Az E kft. 2008-2010-ben elektronikai tesztközpontot épített bankhitel igénybevételével. 2010-ben a tesztközpontot használatba vette, a beruházási bankhitelt felhasználta, a felhasználással a bank felé elszámolt.
A bankhitel feltételei miatti kötöttségek azonban túlzottak voltak. Piaci alku nyomán előnyösebb konstrukció született: E kft. tulajdonosai, A kft., B kft. és C kft. egyenként vettek fel bankhitelt. Ezt a tulajdonosi arányoknak megfelelően, kölcsönként odaadták E kft.-nek, aki ebből végtörlesztette a beruházási hitelét. E kft. törleszti a tulajdonosok felé a kölcsönét, és a tulajdonosainak a kölcsön után piaci mértékű kamatot fizet. Szeretné a 2012-es társaságiadó-bevallásában a Tao-tv. 22/A. § szerinti adókedvezményt érvényesíteni a tulajdonosai felé megfizetett kamat után. Megteheti-e?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 22/A. §-ának (1) bekezdése szerint az adókedvezmény a hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózót a 2000. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Elengedett követelés, kötelezettség

Kérdés: Ha két kapcsolt vállalkozás között van követelés, de az egyik kapcsolódó vállalkozás nem tudja visszafizetni a kötelezettségét, mert nagyberuházást hajtott végre, és nincs lehetősége a kölcsönök visszafizetésére, ezért elengedjük neki követelésünket, akkor milyen adóvonzatai vannak a két vállalkozásnak az Szt. és Tao-tv. alapján?
Részlet a válaszából: […] ...az időbeli elhatárolás megszüntetésével az adóévében visszavezették). Nem lehetett csökkentéssel élni, ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján történt a kötelezettség elengedése.– A másik kivételt a Tao-tv. 29/Q. §-ának (3) bekezdése írja elő. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.

Készpénzkölcsön a kft.-nek

Kérdés: A bt.-nél az évek során jelentős mennyiségű készpénz halmozódott fel a pénztárban, amelyből kölcsönt nyújtana a kft.-nek. Később a kft.-ből a tagi hitelt kivezetnék. Megvalósítható-e, hogy pl. 2011 januárjában adja a pénzt a bt., és ugyanezen év decemberében el is engedi? Az elengedés társasági adójával tisztában vagyunk. Van-e más adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...Ebben az esetben nincs jogszabályi akadálya annak,hogy a bt. kölcsönt nyújtson a kft.-nek. Követelmény azonban az, hogy a két félkölcsönszerződést kössön, amelyben rögzíteni kell többek között:– a kölcsönnyújtás időpontját,– az adott/kapott kölcsön pénznemét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Átvállalt tartozás

Kérdés: Z kft. tartozása a hitelintézet felé 5 millió forint. A Z kft. tartozását átvállalta Y kft. A hitelintézet elfogadta a tartozásátvállalást. 2011. 09. hónaptól Z kft.-nek nincsen tartozása a hitelintézet felé (T 45 – K 98). Z kft. várható tao-alapja (tartozásátvállalás nélkül): 4 millió forint (-). 2011. 09. hónaptól az Y kft.-nek 5 milliós tartozása van a hitelintézet felé (T 88 – K 45; T 39 – K 88) (hiteltörlesztés: T 45 – K 38; T 88 – K 39). Y kft. várható tao-alapja (tartozásátvállalás nélkül): 8 millió forint (+) nyereség. Z kft. csökkentheti-e az átvállalt 5 millió forintos tartozással a 2011. évi társaságiadó-alapját? Az Y kft.-nek növelni kell-e a társaságiadó-alapját az átvállalt tartozás (88-as főkönyvi számlaszám egyenlege) összegével?
Részlet a válaszából: […] ...a visszavezetett összeg minősül bevételnek;c) az adózó nem csökkentheti adózás előtti eredményét ajogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján átvállalt tartozás esetében.A kérdésből azonban kitűnik, hogy Z kft. tartozását Y kft.2011 szeptemberében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.
1
2
3
4