Szerződéselszámolási egységre vonatkozó szabály alkalmazása

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége szerint fémmegmunkálással, járművek és gépek alkatrészeinek gyártásával foglalkozik. Nagy részben megrendelőink által megadott gyártmányrajzok alapján készítjük el a termékeket (ebbe beleértendő az anyag, munkaerő, géphasználat, a gyártáshoz szükséges szerszám és készülék készítése stb.). Ezek egyedi megrendelés alapján kerülnek gyártásra, a cégünk esetében többezer-féle termékfajtát jelentenek. A gyártási folyamatok általában 4-12 hetet is felölelnek, de előfordulnak éveken átívelő keretrendelések is (általában 2-3 év alatt kifutók). A számlázás csak a tényleges teljesítés után történik, a szállításkor. A 2021. évi LXIX. tv. szerinti Szt. módosításban pontosították a szerződés elszámolási egységére vonatkozó szabályait, amely kimondja, hogy az azonos munkafolyamattal, nagy tömegben, sorozatosan történő gyártásra irányuló szerződések esetén a vállalkozó dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a szerződés elszámolási egységére vonatkozó előírásait. Ebben az esetben a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó egyéb előírásokat sem alkalmazza. Meglátásunk szerint a fenti törvénymódosítás mentesíti cégünket a projektelszámolás módszere alól, és ezt a döntésünket azzal indokoljuk, hogy az esetünkben a szerződési egységre vonatkozó előírásnak való megfelelés gyakorlati alkalmazása – tekintettel a termékek sokszínűségére – nehézséget okoz, a szakmai magyarázatokban főként az építőipari szférában megjelenő, akár több éven átívelő eseteket hoznak fel, az árbevétel tényleges teljesítéskori elszámolását és elhatárolását részesítjük előnyben. Kérem ez ügyben az állásfoglalásukat, hogy valóban mentesülünk-e a projektelszámolás módszere alól!
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítésével, a kérdésekben említett problémák véleményezésével.Az adott esetben is a szakmai véleményünket írjuk le:A szerződés elszámolási egysége törvényi fogalmának értelmezése tág keretek között lehetséges. A kérdésben leírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Bérmunka értelmezése

Kérdés: A kérdésben a bérmunka fogalmára az abban felsorolt esetek (képeslapok, írólapok, rajzlapok válogatása, egységcsomagba való összerakása, becsomagolt cukorkák dobozokba való helyezése, alkatrészek csomagolása, állásidőre kapott összeg stb.) minősítésére kérnek állásfoglalást.
Részlet a válaszából: […] ...megrendelő eszközeivel, a megrendelő telephelyén. Hangsúlyozni kell, hogy ez nem bérmunka, hanem termék-előállítás, amelyet nem bérmunkaszerződés alapján végez a megbízott, inkább tekinthető munkaszerződésnek. (Ez viszont veszélyes feltételezés!)Visszatérve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Műtrágya-előállítás iparűzésiadó-alapjának meghatározása

Kérdés: Társaságunk egy vállalkozóval szerződést kötött műtrágyák bérmunkában történő előállítására. A beszerzett alapanyagokat változatlan formában adjuk át gyártásra, oly módon, hogy a tulajdonjog társaságunké marad. A vállalkozó az átadott alapanyagokat előre kidolgozott receptúrák alapján, szigorú technológiai előírások betartása mellett összekeveri oly módon, hogy az összekeverés után egy új termék jön létre, amelyet mennyiségi elszámolás után átad társaságunknak. Így az előállított új termékek tulajdonjoga is a társaságunké. Az új termékek előállításáért társaságunk bérmunkadíjat fizet. Mikor járunk el helyesen az iparűzési adó alapjának meghatározásakor? Ha a bérgyártásra változatlan formában átadott alapanyagok értékével és a bérmunkadíj összegével az áruk értékét megnöveljük, és az új terméket ezen a megnövelt értéken vesszük nyilvántartásba áruként, majd értékesítéskor számoljuk el elábéként? Ha a számlázott bérmunkadíjat anyagjellegű szolgáltatásként könyveljük, az átadott alapanyagok értékét anyagköltségként számoljuk el, majd az anyagköltség és a szolgáltatási díj összevonásával kapott önköltségen saját termelésű készletként készletre vesszük, és mint saját termelésű készletet értékesítjük?
Részlet a válaszából: […] Hosszú a kérdés, mert azt az iparűzési adó alapja minél nagyobb mértékű csökkenésének a lehetősége fogalmazza meg. Ha a kérdésben leírtak számviteli elszámolásából indulnak ki, akkor az iparűzési adó alapja is egyértelműen meghatározott lenne. Bonyolítja a kérdést a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Bérmunkaszerződés alvállalkozás?

Kérdés: Ruházati termékek gyártásával foglalkozó belföldi cég (gyártó) szerzi be az alapanyagot és valamennyi kelléket. A termékek formatervezettek, a kiszabás után az összevarrást bérmunkában végezteti el. A gyártóhoz szállított termékre a gyártó még díszítőelemeket varr fel. Ez a bérmunkaszerződés tekinthető-e alvállalkozói szerződésnek, és mint ilyen minősíthető-e közvetített szolgáltatásnak? Az iparűzési adó alapja csökkenthető-e ezzel a tétellel? És ha igen, milyen feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...gyártó cég a termékek előállításához igénybe veszi bérmunkaszerződés keretében az összevarrást végző cég szolgáltatását, de ettől ez a cég még nem lesz alvállalkozó, és így nem lehet beszélni közvetített szolgáltatásról sem. A gyártónak a megrendelővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.

Iparűzési adó: az adó alapja bérmunkánál

Kérdés: Könnyűipari tevékenységet folytató kft. az egyes munkafázisokat, vagy a teljes munkát bérmunkában végezteti el. Lehet-e a nettó árbevételt csökkenteni az igénybe vett bérmunka ellenértékével az iparűzésiadó-alap számítása során?
Részlet a válaszából: […] ...alvállalkozói teljesítményről akkor lehet szó, ha az adózó mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Ptk. szerinti vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Idetartozik az is, hogy a Htv. valamennyi nettó árbevétel-csökkentő költségre, ráfordításra (elábé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Bérmunka az építőiparban

Kérdés: Értelmezhető-e a bérmunka az építőiparban? Ha igen, miként kell elszámolni, miben tér el a közvetített szolgáltatástól?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az adott esetben bérmunkáról van szó.Az építőiparban a bérmunka nem értelmezhető. A Ptk. XXXV. fejezete rendelkezik a vállalkozási szerződésről, és ennek keretében arról, hogy a vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult. A Ptk. előírásainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.