8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Cégtelefon utáni munkaadói járulék
Kérdés: A 2899-es számon jegyzett válaszukban azt írják, hogy a személyesen közreműködő tag vélelmezett mobilhasználata miatt 3 százalék munkaadói járulékot is kell fizetni. Véleményem szerint álláspontjuk nem helytálló, mert az 1991. évi IV. tv. 40. §-a "munkaadó"-ról, "munkavállaló"-ról és "munkaviszony"-ról beszél, a személyesen közreműködő tag pedig nem minősül munkavállalónak, és a társaság, ahol személyesen közreműködik, sem minősül foglalkoztatónak, és kettejük jogviszonya nem munkaviszony, következésképpen nem kell a telefonhasználat után 3 százalék munkaadói járulékot fizetni, csak 54 százalék szja-t és az alap 1,54-szerese után 29 százalék tb-járulékot. Kérem, hogy válaszukat pontosítani szíveskedjenek!
2. cikk / 8 Utazási iroda számlájának elszámolása
Kérdés: Az üzleti életben gyakori és elfogadott, hogy a vállalkozások üzleti tárgyalásaikat, szakmai útjaikat utazási irodán keresztül bonyolítják le. Az utazási iroda megküldi a szakmai úthoz tartozó számlát, a vállalkozás mellékeli a szakmai út leírását, az üzleti tárgyalás dokumentumait. Elfogadható-e az utazási iroda olyan számlája, amelyen nincs külön részletezve az utazás, a szállás, az étkezés, a szabadidőprogram költsége? A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás lesz az, vagy természetbeni juttatás?
3. cikk / 8 Életbiztosítás adókötelezettsége
Kérdés: Az életbiztosítást a kifizető köti magánszemélynek, biztosítási szerződésben nevesítik a magánszemélyt, mint kedvezményezettet (elérésre szóló biztosításról van szó). Milyen járulékokat kell megfizetni? Milyen jövedelemnek minősül az adóköteles biztosítási díj?
4. cikk / 8 Értékpapír és étkezési utalvány juttatása
Kérdés: A vállalkozás munkavállalóinak természetbeni juttatásként banki értékpapírt (kötvény, befektetési jegy...), illetve étkezési utalványt kíván adni. Az értékpapír és étkezési utalvány természetbeni juttatás vagy a juttatás (értékpapír, étkezési utalvány) tartalmát tekintve jutalom, így a juttatott összeg annak adóvonzatát viseli?
5. cikk / 8 Foglalkozás-egészségügyi ellátás
Kérdés: Cégünk élelmiszer-ipari vállalkozás, különleges higiéniai követelményeket igénylő élelmiszerek gyártásával foglalkozik. Üzemorvosunk, valamint cégünk higiénikusa javaslatára cégünk szerződést kötött a foglalkozás-egészségügyi szolgálat keretében egy fogászati rendelővel cégünk összes dolgozójának rendszeres fogorvosi szűrésére. Cégünk ennek költségeit teljes egészében magára vállalta, kérdésünk, hogy természetbeni juttatásnak minősül-e?
6. cikk / 8 Értékpapír-elidegenítés
Kérdés: Az rt. 1999-ben részleges átalakulással jött létre. Az rt.-ben beindult a részvényértékesítés. Hogyan számolja el a magánszemély a részvényértékesítésből származó szja-t? Ha lehet, példa bemutatásával válaszoljanak! Van-e az rt.-nek jelentéstételi kötelezettsége a részvényértékesítéssel kapcsolatban?
7. cikk / 8 Értékpapír-juttatás
Kérdés: Egy társaság alkalmazottai részére alkalmazottanként különböző értékben értékpapírt (kötvényt, részvényt) kíván adni. Ez természetbeni juttatásnak vagy bérnek minősül? Milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy természetbeni juttatásról beszélhessünk?
8. cikk / 8 Áruminta vagy térítés nélküli átadás
Kérdés: A társaság partnerei részére a kereskedelmi forgalomban kapható legkisebb mennyiséget meghaladó mértékű "árumintát" (burkolólap-fajtánként, típusonként 2-2 doboz, imitált fürdőszobák, viszonteladóknál üzlettérpadlózat biztosítása, illetve egy-két üveg ital stb.) ad nem magánszemély partnereinek, akik azokat a vásárlók részére bemutatják. Felmerülhet-e, hogy ez természetbeni juttatás? Van-e áfafizetési kötelezettség? Kell-e a társasági adó alapját módosítani? Jelenleg árumintának minősítjük ezeket az átadásokat és költségként könyveljük. Helyesen járunk-e el?