6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Családon belüliek kapcsolt vállalkozása
Kérdés: A Katv. alkalmazásával és a kapcsolt vállalkozások fogalmával kapcsolatosan az alábbi kérdés merült fel:
Egy család többféle területen többféle vállalkozást működtet. Közreműködik az apa, az anya, a két közös gyerekük, az anya édesanyja, az apa édestestvére és az ő édesapjuk. Többek között adott az "A" Kft., amelyben fele-fele arányban tulajdonos az anya és az apa testvére, ügyvezető az apa testvére. "B" Kft.-ben fele-fele arányban tulajdonos az apa és az anya édesanyja, ügyvezető az egyik gyerek. "A" és "B" Kft. gazdasági kapcsolatban állnak egymással. Az anya, az apa testvére és ez az említett gyerek kata alá bejelentkezett egyéni vállalkozók is, szolgáltatásokat végeznek a családi kft.-k részére is.
Megvalósul-e ebben az esetben a Tao-tv. 4. § 23/c) pontjában foglalt kapcsoltság az egyéni vállalkozók és a két Kft. viszonyában, mely szerint kapcsolt vállalkozás az adózó és más személy, ha bennük egy harmadik személy többségi befolyással rendelkezik, azzal, hogy a közeli hozzátartozókat harmadik személynek kell tekinteni?
Egy család többféle területen többféle vállalkozást működtet. Közreműködik az apa, az anya, a két közös gyerekük, az anya édesanyja, az apa édestestvére és az ő édesapjuk. Többek között adott az "A" Kft., amelyben fele-fele arányban tulajdonos az anya és az apa testvére, ügyvezető az apa testvére. "B" Kft.-ben fele-fele arányban tulajdonos az apa és az anya édesanyja, ügyvezető az egyik gyerek. "A" és "B" Kft. gazdasági kapcsolatban állnak egymással. Az anya, az apa testvére és ez az említett gyerek kata alá bejelentkezett egyéni vállalkozók is, szolgáltatásokat végeznek a családi kft.-k részére is.
Megvalósul-e ebben az esetben a Tao-tv. 4. § 23/c) pontjában foglalt kapcsoltság az egyéni vállalkozók és a két Kft. viszonyában, mely szerint kapcsolt vállalkozás az adózó és más személy, ha bennük egy harmadik személy többségi befolyással rendelkezik, azzal, hogy a közeli hozzátartozókat harmadik személynek kell tekinteni?
2. cikk / 6 MRP-nek átadott vagyon
Kérdés:
A zrt. az MRP Alapszabálya szerint 100.000 Ft pénzbeli alapítói vagyoni hozzájárulást köteles fizetni az MRP részére, illetve köteles még átadni 5000 db 1000 Ft/db névértékű törzsrészvényt nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként. Hogyan kell könyvelni? A zrt. részesedést szerez-e az MRP-ben, és ha igen, milyen értékben?
3. cikk / 6 Látványcsapatsport támogatása
Kérdés: A látványcsapatsport-támogatásból megvalósuló beruházás elszámolásával kapcsolatban kérdezem. Önkormányzat tulajdonában levő ingatlanon sportegyesület létesítményt kíván létrehozni, amelyhez a szakszövetségtől nagy összegű támogatást kapott. Az önkormányzat egy közszolgáltatással vegyes hasznosítási szerződésben azt kívánja rögzíteni, hogy hasznosítási díjuk teljesítését az idegen eszközön végzett beruházásnak könyv szerinti értéken történő átruházása jelenti. A hasznosítási díjról az önkormányzat, tulajdonjogának bejegyzésétől kezdve, minden a tárgyhónapot követő hó 5-ig számlát állítana ki. Jogos-e az elszámolás tervezett módja, megvalósítható-e a hasznosítási díj ellenében a beruházás átruházása az egyesület részéről, tekintettel a Tao-tv.-ben megfogalmazott 15 éves hasznosítási követelmény fenntartására? Amennyiben igen, hogyan könyvelendő a sportegyesületnél az egész konstrukció, ideértve a sportegyesület által kapott támogatást is?
4. cikk / 6 Jegyzett tőke tagok által nyújtott kölcsönből
Kérdés: A kft. többévi veszteséges működés után megszüntette összes tevékenységét, és szeretné a negatív saját tőkét apport bevitelével rendezni. A veszteséget a tagok által nyújtott kölcsön fedezte. Az egyik tulajdonos végleg lemondana az általa nyújtott kölcsönről, és hozzájárulna ahhoz, hogy azt apportként a saját tőke rendezésére fordítsák. Lehet-e az apa és a tagok által nyújtott kölcsönökkel a jegyzett tőkét minimálisan, a tőketartalékot jelentősen megnövelve a negatív saját tőkét rendezni? Kell-e az apa által nyújtott, majd elengedett, és apportként bevitt kölcsön után illetéket fizetni?
5. cikk / 6 Kapcsolt vállalkozás
Kérdés: 2008. évben a kft. tulajdonosai férj és feleség 50-50%-ban, ugyanilyen arányú szavazati joggal. Majd a 2009. év elején a házaspár elválik, és a férj megváltja a feleségétől a kft. üzletrészét. A férj evás egyéni vállalkozó édesapja rendszertelenül szolgáltatásokat végzett a kettő, majd az egyszemélyes kft.-nek. Kapcsolt vállalkozásnak minősültek e bármelyik évben, és ennek következtében az édesapa bevételét kétszeresen kellett volna-e figyelembe venni az eva megállapításánál?
6. cikk / 6 Saját tőke felemelése követelésapporttal
Kérdés: Cégünk jelentősebb összegű beruházást hajtott végre. A likviditási nehézségek áthidalása érdekében 80 millió forint előleget kaptunk a németországi anyacégtől. Lehet-e utólag tulajdonosi döntés alapján a vevőelőlegként ebben az évben átutalt összeget – az alapító okirat módosításával – a cégbejegyzés napjával megnövelni? Keletkezik-e valamilyen jogcímen adófizetési kötelezettség?