6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Adómentes személyi jellegű egyéb kifizetések
Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt azt itt nem ismételjük meg. Az alábbi válasz csak az adómentes személyi jellegű egyéb kifizetésekre vonatkozik.
2. cikk / 6 Adómentes juttatások elszámolása
Kérdés: A nem pénzben kapott adómentes juttatásokat az Szja-tv. 1. számú melléklete részletezi. Ezek többsége tételesen nem szerepel a személyi jellegű egyéb kifizetések között, ennek ellenére elszámolhatók ott?
3. cikk / 6 Megbízás alapján végzett tevékenység elszámolása
Kérdés: A szolgáltató társaság a megbízó (ügyvédi iroda) teljes körű adminisztratív, titkársági, gazdasági, szervezési munkáinak ellátására létrejött vállalkozás. A szolgáltató mint egy "háttérszolgáltató" látja el, koordinálja a megbízó tevékenységét biztosító, a működése során felmerült operatív feladatokat, esetenként harmadik cég bevonásával. Keletkeznek olyan költségek, amelyek a megbízó alkalmazásában lévő személyekkel kapcsolatosan merülnek fel, melyeket a szolgáltató számol el a saját nevére kiállított számla alapján. A megbízó és a szolgáltató éves elszámolásban állapodtak meg, a szolgáltató komplett szolgáltatáscsomagként hárítja át a megbízóra a felmerült költségeket. (Év közben előleget fizet a megbízó.) A fellelhető dokumentumok alapján megállapítható, hogy milyen költségek merültek fel a megbízással kapcsolatosan, de azokat a könyvelésen belül nem különítik el. Elszámolhatóak-e a szolgáltató munkavállalói közé nem tartozó, a megbízó munkavállalóival kapcsolatosan felmerült költségek a szolgáltatónál? Adóznia kell-e a szolgáltatónak a megbízó munkavállalóival kapcsolatosan felmerült költségei után? Ki minősül kifizetőnek, kit terhel a megbízó alkalmazottai részére nyújtott természetbeni juttatások után adófizetési kötelezettség?
4. cikk / 6 Természetbeni juttatás
Kérdés: A 2004. évre vonatkozó módosított Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése természetbeni juttatás d) pontjában szerepel, hogy "valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen biztosított termék vagy szolgáltatás" akkor tekinthető természetbeni juttatásnak, ha "igénybevétele minden munkavállaló számára is ténylegesen elérhető". A fentieket figyelembe véve a számla alapján kifizetésre kerülő munkaruha-térítés természetbeni juttatásnak tekinthető-e abban az esetben, ha annak összeghatára beosztástól függően változó, vezetők és beosztottak eltérő juttatásban részesülnek. A 69. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint "a kollektív szerződésben rögzítetten" munkakör, beosztás alapján is szabályozható a juttatás mértéke. A kollektív szerződéssel nem rendelkező vállalkozásoknál ez milyen módon alkalmazható?
5. cikk / 6 Munkaruházat személyi jövedelemadója
Kérdés: Az Szja-tv. 1. sz. mell. 9.2 d) pontja szerint: adómentes munkaruházati termék a szolgáltatási tevékenységet végzők megkülönböztető jellegű ruházata és tartozékai, amely(ek) az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli viseletre alkalmatlan(ok). Ebbe a körbe beletartozik-e a biztonsági őrök ruházata, mely megkülönböztetésként a ruházaton elhelyezett (ráhímzett, rányomtatott), az őrzésre, védelemre utaló feliratot tartalmazza? Bizonyos munkahelyeken a megrendelő megkívánja a biztonsági őröktől az öltöny viseletét, ahol pl. a nadrágon nem szerepel megkülönböztető jelzés. Ebben az esetben lehet-e adómentesnek minősíteni?
6. cikk / 6 A munkaruha-juttatás közterhei
Kérdés: A munkaruha-juttatást milyen közteher terheli (szja, tb)? Egy bt. beltagja – aki saját maga teherautót is vezet, de egyszemélyben a bt. képviseletében is eljár – milyen munkaruhát vehet magának, s mi után kell szja-t és tb-t fizetnie?
