24 cikk rendezése:
1. cikk / 24 Raktárépület felújítása támogatásból
Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?
2. cikk / 24 Beruházás bérelt ingatlanon vagy ráépítés
Kérdés: A kft. 2018-2019-ben nagyberuházást végzett bérelt ingatlanon. Új üzemcsarnokot épített, amely a korábbi építménytől független építmény. A csarnok építéséhez uniós támogatást is kapott, valamint banki hitelt is igénybe vett. A beruházással kapcsolatos számlák, bizonylatok könyvelése a befejezetlen beruházások főkönyvi számlára történt. 2020-ban elkészült a csarnok, és a különböző engedélyek beszerzése után március 1-jén aktiválva lett. Egy 2020. április 2. napján kelt megállapodással földhasználati jog alapítása történt. Azaz a bérelt ingatlanon elkészült felépítmény tekintetében a kft. ráépítő és egyben földhasználati jogot szerző féllé vált. Az ingatlan-nyilvántartásba ráépítés jogcímen a kft. tulajdonaként, kivett üzem megnevezéssel került be önálló ingatlanként. A felépítmény értékét a kft. mint ráépítő 500 millió forint értékben határozta meg a fenti megállapodásban. A ráépítés mentes a vagyonátruházási illeték alól. Hogyan kerül ez be a könyvekbe? A március 1-jei aktiválás a "beruházás bérelt ingatlanra" történt, és a könyv szerinti értéke kevesebb, mint 500 millió forint. Kerekítve 450 millió forint került könyvelésre. A földhivatali bejegyzés napjával a különbözetet könyveltük térítés nélküli átvétel címén, majd elhatárolással halasztott bevételként. Végül pedig az 500 millió átvezetésre kerül "Földhasználati jog/ráépítés" főkönyvi kartonra? Ha nem akarunk terv szerinti értékcsökkenést elszámolni, akkor az elhatárolást fel kell oldani, és még ebben az évben bevétel lesz?
3. cikk / 24 Térkövezés minősítése
Kérdés: Cégünk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Bérlőnk – ipari tevékenysége folytatásához – raktársátrat bérel, amelynek a területét térköveztük. Beruházásnak minősül-e ez a térkövezés a bérbeadó részéről, vagy fenntartási költségként is elszámolható? Ha beruházás, milyen amortizációs kulccsal indokolt kezelni? A Tao-tv. milyen amortizációs kulcsot ír elő?
4. cikk / 24 Próbaüzemeltetés időtartama
Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a próbaüzem feladata az üzembe helyezésre kerülő beruházás összes gépének, berendezésének és az ezek használatát biztosító építményeknek együttes és meghatározott ideig történő üzemszerű működtetése, amelynek célja annak megállapítása, hogy a rendeltetésszerű, rendszeres és folyamatos üzemeltetés biztosított-e, és a beruházás alkalmas-e a beruházás céljaként meghatározott feladatok ellátására? Van-e a próbaüzemeltetésnek időbeli korlátja? A környezetvédelmi szakhatóság hozzájárulása nélkül megkezdhető-e a próbaüzem? A próbaüzemeltetés mely költségei azok, amelyeket beruházásként kell elszámolni? Ha a próbaüzem időtartama elhúzódik, a használt gépek amortizációja elszámolható? Ha nem, akkor az előállított termékek önköltségénél a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának hiánya torzulást okozhat.
5. cikk / 24 Saját vállalkozásban végzett beruházás
Kérdés: Mi minősül saját vállalkozásban végzett beruházásnak? A saját vállalkozásban végzett beruházás könyveléséről kérünk tájékoztatást!
6. cikk / 24 Informatikai légkábel amortizációja
Kérdés: Adott egy informatikai légkábel, amely oszlopokon van elhelyezve. Ez köti össze a számítógépeket a hálózattal. Hány százalék az értékcsökkenési leírási kulcsa ennek az informatikai hálózatnak?
7. cikk / 24 Napkollektor értékcsökkenése
Kérdés: Cégünk napkollektort telepített pályázati forrásból. A pályázati elszámolás szerint a 123. főkönyvi számlán kell elszámolni. Az épület közepes élettartamú, így 3% értékcsökkenéssel kell számolni? Az üzembe helyezéshez fizetni kellett a szolgáltatónak CSD KIF csatlakozási díjat, amely ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog. Ennek az értékcsökkenése osztja az épület értékcsökkenését?
8. cikk / 24 Napelemek utáni amortizáció mértéke
Kérdés: A Tao-tv. szerint mekkora lehet a háztetőre szerelt napelemek utáni amortizáció mértéke, kulcsa? Az épület értékét kell ezzel megnövelni, és 1, 2, 6%-os (az épület jellemzői) amortizációt kell figyelembe venni? Vagy önálló tárgyi eszközként a 14,5% a helyes? A napelemes rendszer több részből áll (napelemek, inverter, tartószerkezet, vezetékek), amelyeknél egységesen, vagy külön-külön kell megállapítani az amortizációs kulcsot?
9. cikk / 24 Fejlesztési tartalék feloldása
Kérdés: Társaságunk fejlesztési tartalékot képzett, amely összeggel csökkentette az adott évi társaságiadó-alapját. A fejlesztési tartalékot lekötött tartalékba helyeztük, amely akkor kerül feloldásra, ha azt a társaság beruházási célra elköltötte. A társaság számviteli politikáját úgy szabályozta, hogy a 100 ezer forint alatti egyedi beszerzésű eszközök értékét egy összegben elszámolja amortizációként. A képzett fejlesztési tartalék csökkenthető-e az ilyen eszközbeszerzés értékével?
10. cikk / 24 Víziközmű eszközei
Kérdés: Társaságunk a város közüzemi ivóvízellátó, szennyvízelvezető és -tisztító rendszerének üzemeltetését látja el üzemeltetői szerződés alapján. Kérjük a víziközmű, a rendszerfüggetlen víziközműelem, a működtetővagyon-elem értelmezését, ha lehetséges, taxatív felsorolását. A rendszerfüggetlen víziközműelemeket kötelező-e tulajdonba adni a víziközmű szerves részeként az ellátásért felelős részére? Ezen elemek is a víziközművagyon részét képezik? Térítésmentesen átadhatók az ellátásért felelős városi önkormányzatnak?
