Magáncélú vásárláshoz a cég bankkártyájának használata

Kérdés: A kft. tulajdonosa (aki egyben munkavállalói státuszban van) alkalmanként a cég bankkártyáját használja magáncélú vásárlásaihoz. Ezekről a vásárlásokról nem kér a cég nevére szóló számlát. Az így felmerült kiadásokat - értesítésünk alapján - a költést követő hónapban készpénzben megtéríti a társaságnak. Ezeket a költségeket az egyéb követelések között tartjuk nyilván, de a rendelkezésünkre álló lehetőségek és azok lehetséges adóvonzata nem világos.
Részlet a válaszából: […] ...sem a szabálytalanul felvett pénzeszközök használatáért. Ez viszont anyagi hátrányt jelent a kft.-nek, az elmaradt kamatbevétel társaságiadóalap-hiányt eredményez (költségvetési csalás), ingyenes kölcsönnyújtás esetén személyijövedelem­adó- és...egen vagyon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Üzletrészátadás csereszerződéssel

Kérdés: Üzletrész-csereszerződéssel kapcsolatban tenném fel a kérdésemet. Van 3 cserepartner kft., amelyek tulajdonosai cégek. CSP1 partner jegyzett tőkéje 3 M Ft, ebből átad CSP2-nek 750 E Ft-nyi és CSP3-nak 750 E Ft-nyi üzletrészt. CSP1 tagi kölcsöne 201.420 E Ft, ebből átad CSP2-nek 50.355 E Ft-ot, CSP3-nak 50.355 E Ft-ot. CSP2 és CSP3 tulajdonosa egy kft.-nek 50-50 M Ft üzletrésszel, ebből átad CSP2 25 M Ft-ot, CSP3 25 M Ft-ot CSP1-nek. Továbbá tagi kölcsönök CSP2-nek 64 M Ft, CSP3-nak 64 M Ft, ebből átad CSP1-nek 32-32 M Ft-ot. Hogyan kell könyvelni a CSP2 és a CSP3 cégeiben, illetve az általuk alapított cégekben ezt a tranzakciót?
Részlet a válaszából: […] ...előbbi problémák a CSP2-nél és a CSP3-nál is fennállnak.A válasz így a következő lehet néhány variációval:A CSP1 tulajdonosa a társasági szerződés módosítása után egy 750 E Ft névértékű üzletrészt elad CSP2-nek, és egy másik 750 E Ft névértékű üzletrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Fióktelepnek nyújtott eurós kölcsön átértékelése

Kérdés: Van egy magyar cég, amelynek van egy szlovákiai fióktelepe. A fióktelep kölcsönt kapott a magyar cégtől euróban, amelyet euróban is fog visszafizetni. A fióktelepen történik a tényleges munkavégzés, a bevétele euróban van, a magyar cégnél bevételszerző tevékenység nincs. Ebben az esetben a magyar cégnél át kell-e értékelni az adott kölcsönt, vagy mivel a szlovák fióktelep intézi ezt a bevételéből a magyar céggel, nem kell az árfolyam-különbözettel foglalkoznunk? Sajnos, ha átértékelem, akkor a cég nagyon veszteséges lesz, ami pályázat miatt nem szerencsés. Kötelező-e elszámolni ebben az esetben az árfolyam-különbözetet vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...kapott is lehet!A válasz előtt meg kell jegyezni, a kérdés azt tükrözi, hogy nem ismerik a külföldi fiókteleppel kapcsolatos számviteli, társasági adózási feladatokat. Ezért azokat indokolt röviden ismertetni.Főszabály! A Magyarországon bejegyzett társaságnál (a......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Pótbefizetés tagi kölcsönnel

Kérdés: A kft.-ben 3 magánszemély tag van. 2 tag korábban a cégbe befizetett tagi kölcsönt. A saját tőke rendezésére pótbefizetésről döntöttek a tagok, amit a társasági szerződés is szabályoz. Mivel a pótbefizetés nem pénzbeli hozzájárulással is teljesíthető, a 2 tag a tagikölcsön-követelésének átadásával teljesítené a pótbefizetést, a 3. tag pénzbeli befizetéssel. A tagikölcsön-követeléssel történő pótbefizetés teljesítésének könyvelése hogyan történik a kft.-ben, és van-e társaságiadó- vagy illetékvonzata, vagy bejelentési kötelezettsége a cégnek? A magánszemély esetében keletkezik-e valami adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...könyvelni kell: T 454 – K 414.A pótbefizetés teljesítése a tagi kölcsön átengedésével az adózás előtti eredményt nem érinti, így társasági­adó-vonzata nincs.A pótbefizetés lekötött tartalékként a saját tőkét növeli ugyan, de a Ptk. szabályai mellett azt – ha a....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Tulajdonosi követelés engedményezése

Kérdés: "A" kft. megvásárolt egy másik gazdasági társaságot, "B" kft.-t. A vásárlásról üzletrészvásárlási szerződés készült, amelyben "B" kft. magánszemély tulajdonosai eladják az üzletrészüket az "A" kft.-nek, a "B" kft. jegyzetttőke-értékén (3000 E Ft), amely összeget az "A" kft. a szerződés aláírásával ki is fizetett "B" kft. magánszemély tulajdonosainak. Az "A" és a "B" kft. jelenleg is külön cégjegyzékszámon működő cég, a "B" kft.-nek az "A" kft. tulajdonosa lett. Az üzletrészvásárlási szerződés mellett készült egy engedményezési megállapodás, amelyben rögzítik a felek (a "B" kft. magánszemély tulajdonosa, illetve az "A" kft. vezető tisztségviselője), hogy a "B" kft.-nek 2447 E Ft tartozása (kötelezettsége) áll fenn a "B" kft. magánszemély tulajdonosa irányában, amely tagi kölcsönből áll. A felek megállapodnak abban, hogy az engedményező (a "B" kft. magánszemély tulajdonosa) a 2447 E Ft követelését az engedményesre ("A" kft.-re) engedményezi. A követelés vételára 2447 E Ft, amelyből 2000 E Ft az engedményező részére korábban megfizetésre került, mely tényt az engedményező aláírásával is elismert. Az engedményes kötelezettséget vállal arra, hogy a fennmaradó 447 E Ft-ot egy éven belül megfizeti az engedményező részére. Az engedményezési megállapodás megfelelő erre az esetre? A "B" kft. nem szerepel az engedményezési megállapodásban, nála mi alapján történik a kötelezettség kivezetése? Milyen gazdasági eseményeket kell könyvelni az "A" és a "B" kft.-nél? A társasági adóban adóalapot változtat-e a fenti esemény?
Részlet a válaszából: […] ...ügylet az engedményezés szabályai mellett rendezhető. Az engedményezés önmagában nem érinti az eredményt, így nem változtatja meg a társaságiadó-alapot sem.(Kéziratzárás: 2020. 08. 19...emben áll fenn, hanem az engedményessel szemben (T 4792 – K 4513), bizonylata az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 27.

Hosszú ideje fennálló tételek rendezése

Kérdés: Átvettük egy jelentős értékű ingatlant tulajdonló társaság (A), valamint anyavállalata (B) könyvelését. Az A cég ezt az ingatlant felújítani és hasznosítani kívánja, de a felújítás különböző okokból 8-10 éve áll, illetve jórészt meg sem kezdődött. A B vállalat tevékenysége kimerült abban, hogy kölcsönökkel folyamatosan finanszírozza az A cég működési költségeit. A B cég könyveiben szerepel egy jelentős összegű befejezetlen beruházás (a kapott anyag és listák alapján a 8-10 évvel ezelőtt az A cég érdekében igénybe vett szolgáltatások, tanácsadói és menedzsmentdíjak stb. 2008-2012 között merültek fel). A B cég a fenti költségek összegét 2015-ig a beszámolóiban szellemi termékként mutatta ki, majd 2015-ben átsorolta a befejezetlen beruházások közé, azóta befejezetlen beruházás. Az A cég könyvelésében ezek a költségek egyáltalán nem jelentek meg. A továbbszámlázás vonatkozásában azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az A és B cég közötti megállapodás alapján ezeket a tételeket az A cég által tulajdonolt ingatlan felújítását követően, az aktiválás után számolják el a felek egymás között. Kérdések rövidítve:
1. Mi a teendőnk, hogyan tudjuk rendezni a helyzetet? Milyen lépéseket kell megtennünk ahhoz, hogy a beszámoló a számviteli előírásoknak megfelelő legyen?
2. Hogyan, hol kellene/kellett volna kimutatni ezeket a tételeket? Hogyan érinti ez a két cég beszámolóit, társasági adóját, elhatárolt veszteségeit?
3. Ha a felek úgy állapodtak meg, hogy ezekkel a tételekkel majd a jövőben, évek múlva számolnak el egymással, nem kellett volna legalább 12 havonta elszámolni és számlázni?
4. Önök szerint valamilyen módon indokolható az, hogy ezeket a tételeket a B cég előbb szellemi terméknek, majd befejezetlen beruházásnak tekintette?
Részlet a válaszából: […] ...a helyszínen rendelkezésre álló adatok alapján nem tudják, hogy mitévők legyenek, akkor a hosszabban idézett kérdés alapján a választ adó sem tud egyértelmű, teljes felelősséggel vállalható választ adni.A számviteli törvény preambulumában megfogalmazottakból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...között kell elszámolni. Így része lesz az adózás előtti eredménynek, és ha a bevételhatást veszteségtétel nem rontja le, akkor a társasági adó megfizetésével lesz adózott eredmény, amely adózott eredmény a következő üzleti évben az eredménytartalék javára...ozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Engedményezés, tartozásátvállalás

Kérdés: A tulajdonosnak két kft.-je van. Az egyiket eladja, de az abban lévő vevőköveteléseket és szállítói tartozásokat ügyvéd előtt megkötött engedményezési szerződésben átengedi a megmaradó másik kft.-nek. Hogyan történik ennek a könyvelése az átvevőnél? Szerintem: T 311 – K 96, illetve T 86 – K 454. Helyes ez így? Adózás szempontjából az engedményezés, illetve a tartozásátvállalás hogyan befolyásolja a társaság eredményét?
Részlet a válaszából: […] ...3. számú mellékletének A/13. pontja alapján nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordítás, így annak összegével a társaságiadó-alap összegének megállapítása során az adózás előtti eredményt növelni kell, kivétel lehet, ha a tartozást átengedő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Pótbefizetés elengedése

Kérdés: A kft. egyszemélyi tulajdonosa lemond a korábban, a veszteség fedezetére teljesített pótbefizetésről. Hová könyvelje a kft. a lekötött tartalékba elszámolt és nyilvántartott pótbefizetést a lemondást követően? Átvezetheti-e, át kell-e vezetnie az eredménytartalék javára?
Részlet a válaszából: […] ...pótbefizetés összegéről, mivel azt jogszerűen a követelései között nem mutathatja ki.A Ptk. 3:189. §-ának (1) bekezdése alapján a társasági szerződés (az alapító okirat) feljogosíthatja a taggyűlést (a tulajdonost), hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési...k)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Végelszámolás során az eszközök értékelése

Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnésével kapcsolatosan felmerülő egyéb költségeket, ráfordításokat (a még nem említett adófizetési kötelezettségeket, társasági adót, helyi iparűzési adót is) a kötelezettségek közé kell beállítani a megfelelő költség, ráfordítás számlával szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.
1
2
3
5