Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...tagok közötti szerződéses (adásvételi) jogviszonyonalapul, magát a betéti társaság saját tőkéjét nem érinti, a betéti társaságtársasági szerződésének, a tagok névjegyzékének módosításán túlmenően továbbiszámviteli, adózási feladatot nem jelent.A vagyoni...6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Kölcsönkövetelés beolvadásnál

Kérdés: Egy zrt. beolvasztani tervezi egyszemélyes kft.-jét, amellyel szemben kölcsönkövetelése áll fenn. A beolvadó cég vagyonmérlegében az eredménytartalék javára elszámolt kölcsöntartozás hogyan befolyásolja a korábbi évekről elhatárolt és a vagyonmérleg szerinti veszteséget? A beolvasztó cég csökkentheti-e adóalapját ezekkel a veszteségekkel?
Részlet a válaszából: […] ...arra utal, hogy aszámviteli előírásokat félreértelmezik. Beolvadás esetén – a kérdésben leírtakhoz kapcsolódóan – aváltozatlan társasági formában tovább működő (a beolvasztó) társaság (a zrt.)vagyonmérleg-tervezete tartalmazza a kölcsönkövetelés összegét, a.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Társaságiadó-alap módosítása

Kérdés:

Kérem, mutassák be, hogyan kell (lehet) módosítani a társaságiadó-alapot a devizaárfolyam-különbözettel!

Részlet a válaszából: […] ...2005. évtől a meghatározott eszközökre és kötelezettségekre számított, nem realizált árfolyam-különbözettel lehetőséget ad a társaságiadó-alap módosítására, a következők szerint:"7. § (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:dzs) az adózóa) döntése.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.

Közösen vásárolt eszköz nyilvántartása

Kérdés: Az egyik társaság 4 másik céggel együtt 2003-ban vásárolt egy kameraemelő állványt. Az5 cég megállapodást kötött, hogy az állványnak mindegyikük 20-20 százalékban tulajdonosa. A mi társaságunk nevére állították ki a beszerzési számlát, amelynek 20-20 százalékát társaságunk a másik 4 cég nevére továbbszámlázta. Így mind az 5 cég a teljes bekerülési érték egyötödét aktiválta, és az amortizációt is ezután számolta el. A könyvvizsgáló szerint helytelenül jártunk el. Miért?
Részlet a válaszából: […] ...– tőkeemeléssel – mind a négy társaság tulajdoni hányadot szerez az állványt az eszközei között kimutató társaságban, és a társasági tulajdoni hányad arányában részesül az állvány használatával elért adózott eredményből (osztalékot kap), a beszerzésre...�...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

Átvállalt tartozás könyvelése

Kérdés: Az 1065. kérdésre adott válaszban a tartozásátvállalás könyvelését és társasági adózását válaszolták meg a tartozást átvállaló oldaláról. Kérem, ugyanezt tegyék meg a másik fél – akitől átvállalják a tartozást – szemszögéből is!
Részlet a válaszából: […] ...következik, hogy az átvállalt tartozás elszámolt rendkívüli bevétele miatt az adóalany csak akkor csökkenti (csökkentheti) a társaságiadó-alapját, ha az átvállalt tartozás miatti kötelezettség nem eszközhöz (vagy az eszközök között már kimutatásra nem.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Személygépkocsi-bérleti díj áfája és elszámolása

Kérdés: Nemzetközi fuvarozással foglalkozó kft. személygépkocsit bérel. A bérleti díj áfája visszaigényelhető-e? Elszámolható-e a bérleti díj költségként?
Részlet a válaszából: […] ...költségét kell elszámolni. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségekkel az adózás előtti eredményt nem kell a társasági adó alapjának meghatározása során növelni...Az Áfa-tv. 33. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján nem vonható le az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Cégautóadó: szja, áfa, tao

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a cégautók utáni adó- és költségelszámolásokra (cégautóadó, áfalevonási jog, 6 millió forint feletti beszerzési értékű személygépkocsi), ha a gépkocsi saját tulajdonú, illetve bérelt?
Részlet a válaszából: […] ...azonban természetesen értékesítéskor nem élhet levonással akkor sem, ha az értékesítés miatt adófizetési kötelezettség terheli.)A társaságiadó-alap megállapítása során a 6 millió forintot meghaladó értéken használatba vett személygépkocsi esetében a használatba.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Áruminta vagy térítés nélküli átadás

Kérdés: A társaság partnerei részére a kereskedelmi forgalomban kapható legkisebb mennyiséget meghaladó mértékű "árumintát" (burkolólap-fajtánként, típusonként 2-2 doboz, imitált fürdőszobák, viszonteladóknál üzlettérpadlózat biztosítása, illetve egy-két üveg ital stb.) ad nem magánszemély partnereinek, akik azokat a vásárlók részére bemutatják. Felmerülhet-e, hogy ez természetbeni juttatás? Van-e áfafizetési kötelezettség? Kell-e a társasági adó alapját módosítani? Jelenleg árumintának minősítjük ezeket az átadásokat és költségként könyveljük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 3. számú melléklete B/2. pontja alapján áruminta a termék megismertetése, forgalmának növelése céljából adott, az Szja-tv. szerint természetbeni juttatásnak minősülő termék, ha az nem tartós használatra rendelt dolog és mennyisége nem éri el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...összegű hiba esetén a mérleg és az eredménykimutatás középső oszlopába kerülő adatok, illetve nem jelentős összegű hiba esetén a társaságiadó-alapot növelő-csökkentő tételek főkönyvi számlákkal (esetleg főkönyvi kivonattal) alátámasztottak legyenek.Az új Szt......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Követelés engedményezése

Kérdés: Kapcsolódik-e adózás előtti eredmény módosítása a követelés engedményezéséhez?
Részlet a válaszából: […] ...csökkenti. A térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékével – függetlenül a könyvvezetés módjától – növelni kell a társaságiadó-alap meghatározásakor az adózás előtti eredményt [Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének n) pontja], ugyanakkor az, aki az.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.
1
4
5