Be nem fejezett beruházás

Kérdés: Társaságunk termálfürdő és élményfürdő megvalósítását tervezte. Ehhez próbafúrásokat és terveket készíttetett. A bejövő számlákon lévő elő­zetesen felszámított áfát mint következő időszakra átvihető követelést állította be. A tervek között szerepelt az önkormányzattal közös üzemeltetés, illetve befektetőnek történő értékesítés. A gazdasági válság meghiúsította mindkét elképzelést. A tagok a beruházást ki akarják selejtezni, de mi lesz az áfával? A társaság egyéb tevékenysége tárgyi mentes.
Részlet a válaszából: […]  A kérdező társaság beruházásba kezd, de arról nem szól akérdés, hogy a termálfürdő és élményfürdő működtetésével, üzemeltetésévelkapcsolatos tevékenységgel bővítették-e a társasági szerződés szerinti tevékenységüket,azt bejelentették-e az állami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Kölcsön, ami a könyvekben nem szerepel

Kérdés: 2003 óta vagyok egy kft. könyvvizsgálója. Az éves záráshoz kért ügyvédi levélben szerepelt egy tétel, amely arról szólt, hogy a kft. 2002-ben kölcsönt adott egy másik cégnek, amely felszámolás alá került. 2010-ben a felszámoló nyilatkozata alapján behajthatatlanná vált a követelés. A nyilvántartásokban 2002 óta ez a tétel nem szerepelt. Az ügyvezető nyilatkozata szerint a kölcsön adása készpénzben történt, és erről kölcsönadási szerződés született. A kölcsön eredeti futamideje 1 év volt. Véleményüket kérem a gazdasági esemény számviteli és adójogi megítéléséről!
Részlet a válaszából: […] ...kerülő kölcsön összegét afelszámoló nyilatkozata alapján behajthatatlan követelésként kell leírni (annakösszegével 2010-ben a társasági adó alapját növelni nem kell).A válaszban a hangsúlyt arra a tényre helyeztük, hogykölcsönnyújtás volt, függetlenül attól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Adott-kapott támogatás társaságiadó-jogi megítélése

Kérdés: A kérdések a társasági adó alapjának módosító tételeként figyelembe veendő adott-kapott támogatások fogalmának tisztázására irányulnak, konkrétan a következők szerint: A szerződés szerint az áruértékesítés érdekében felmerülő szolgáltatás, hozzájárulás, amelyet jellemzően az értékesítés százalékában határoznak meg, amelyet vagy számláznak, vagy nem számláznak, a pénzügyi rendezés helyett a számlából levonják, kompenzálják. Helyes-e ezeket utólagos engedménynek kezelni? A fix összegben vagy az éves értékesítés százalékában meghatározott áruháznyitási hozzájárulások adóalapot növelő tételek-e? Az egyéb címen történő hozzájárulások (például akcióban való részvétel, polchozzájárulás, másodlagos kihelyezés) növelik-e az adóalapot? A külföldi szállítók a garanciális csere miatt kiselejtezett és megsemmisített termékekről mínusz előjellel számlát állítanak ki, és az egész összeget vagy annak egy részét megtérítik. Tekinthető-e ez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásnak, és ennek alapján csökkenthető-e az adóalap?
Részlet a válaszából: […] ...címzettjénél költséget kell elszámolni.A leírtak alapján az előzőek szerinti elszámolások mellett nem beszélhetünk engedményekről, a társasági adónál az adózás előtti eredmény korrekciója fel sem merülhet. Természetesen, ha a felsoroltakat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.