Pénzeszközöket érintő gazdasági események bizonylatai

Kérdés:

Az Szt. 165. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint: "a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg a könyvekben rögzíteni kell." Az alábbi gazdasági eseményekkel kapcsolatban kérem válaszukat:
1. A munkavállalónak előre nem látható okból, a cég tevékenysége érdekében felmerült kiadása keletkezik (a céges autó lerobbant, a vontatásról készpénzes számlát kap). Elszámolásra kiadott összeget nem vett fel. A munkavállaló egy-két nap elteltével adja le a pénztárba a számlát, amelynek összege részére kifizetésre kerül. Ebben az esetben megfelel-e a törvényi szabályozásnak, hogy a készpénzes számla kelte és a cég pénztárából történő kifizetés eltér egymástól? Könyvelése a szállítóval szembeni vagy a munkavállalóval szembeni kötelezettség kiegyenlítése?
2. A munkavállaló elszámolásra kiadott összeget vesz fel. Elszámoláskor melyik a helyes módszer: ha bevételezzük a pénztárba a teljes elszámolásra kiadott összeget, és az elszámolásra felvett összegből kifizetett készpénzes számlákat kiadjuk a pénztárból (ilyenkor el fog térni a készpénzes számla kelte és a pénzmozgás), vagy csak az elszámolásból megmaradt összeget bevételezzük, a készpénzes számlákat pedig a 36-os elszámolásra kiadott összegek számlára könyveljük? Hogyan kell eljárni akkor, ha a munkavállaló általi vásárlások összege meghaladja az elszámolásra kiadott összeget?
3. A cégnél a munkába járás költségtérítése (helyközi bérlet) a cég nevére kiállított számla alapján történik. A munkavállalók a bérlet számláját a következő hónapban adják le (a bérlet lejártát követően, új bérlet vásárlásakor). A bérlet számláját könyveljük, összegét a pénztárból kiadjuk, a dolgozó felé az önrészt számlázzuk. Ebben az esetben szintén nem egy időben történik a gazdasági esemény és a pénzmozgás, mivel a bérletről kiállított számla kelte és a pénztárbizonylat kelte eltér egymástól (az eltérés egy hónap). Hogyan járunk el szabályosan a bérletszámla összegének pénztárból való kifizetését illetően?

Részlet a válaszából: […] Kissé hosszúra sikeredett a kérdést összeállítani, mert olyan gazdasági műveleteket, eseményeket is megfogalmazott, amelyeknek semmi köze nincs az Szt. 165. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti pénzeszközökhöz.Számviteli szabályozás szempontjából a gazdasági művelet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Vagyonbiztosítás keretében a kár rendezése

Kérdés: Gépet bérelünk egy cégtől, és szerződésben szabályoztuk a kárrendezést is. A vagyonbiztosítást a bérbeadó köti (a bérleti díjba bekalkulálták a biztosítási díjat is), de nem vagyunk közvetlen jogviszonyban a biztosítóval. Ha káresemény történik, értesítenünk kell a biztosítót és a bérbeadót. A bérbeadótól megrendeljük a javítást, a bérbeadó a teljes javítási költséget kiszámlázza részünkre. Ezen számla összegéből csak az önrészt és az áfát kell megfizetnünk. Számvitelileg és áfa szempontjából hogyan kezeljük a fenti gazdasági eseményt?
Részlet a válaszából: […] ...és a teljes áfát kellett megtérítenie, a különbözetet pedig a szolgáltatóval szemben, mint a biztosító által visszaigazolt kártérítés összegét kellett elszámolnia (T 454 – K 968).Tekintettel azonban arra, hogy a bérbeadó a teljes összeget továbbszámlázta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Céges autók javításának elszámolása a biztosítóval

Kérdés:

Cégünk karosszériajavítással is foglalkozik. Ha a céges autóinkat saját magunk javítjuk, hogyan kell ezt kezelni? Normál esetben cégünk az ügyfél nevére állít ki számlát, amelyhez tartozik egy fizetési megoszlás. Ez utóbbin vezetjük le, hogy az adott biztosítótól mennyit várunk, illetve az ügyfél mennyit fizet részünkre. Ha a saját autóinkat javítjuk, akkor egy elszámolást (belső számlát) küldünk a biztosítónak, a kapcsolódó fizetési megoszláson vezetjük le, hogy mennyi az önrész, avulás, esetleg áfa. Amikor megérkezik a biztosító térítése, azt kapott kártérítésként könyveljük, az elszámolást nem könyveljük. Helyesen járunk el? A javításhoz beszerzett alkatrész áfáját levonásba helyezhetjük?

Részlet a válaszából: […] ...illetve az önrészre, azonban sem a belső számlát, sem annak megoszlását könyvelni nem kell. Könyvelni a biztosító által elismert kártérítés összegét kell a kártérítés összegének megérkezésekor, illetve a megtérítendő összeg biztosító általi elismerésekor,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.