Egyéni vállalkozó által alapított kft.

Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!
Részlet a válaszából: […] ...bevételként kell figyelembe vennie;– a volt egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő kiadásoknak az alapított kft. általi megtérítése a volt egyéni vállalkozó számára nem keletkeztet bevételt, ha ezen kiadások közvetlenül szolgálják az alapított kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Saját üdülőnél az üdülési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni a saját üdülőben üdültetett munkavállalók üdülési hozzájárulását?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás meg nem térített része egyrészt adóköteles, másrészt nem csak a munkavállalók veszik igénybe, azt igénybe vehetik térítés ellenében vagy anélkül kívülállók is, továbbá a szakszervezet, a szövetkezet tagjai, hozzátartozói is. További szempont,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Egyéni vállalkozó feladata egyéni céggé alakulás esetén

Kérdés: Mi a feladata az egyéni vállalkozónak egyéni céggé alakulás esetén? Mi lesz az egyéni cég jegyzett tőkéje?
Részlet a válaszából: […] ...kell figyelembe vennie;– a volt egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő kiadásoknak az egyéni cég által történő megtérítése a volt egyéni vállalkozó számára nem keletkeztet bevételt, ha ezen kiadások közvetlenül szolgálják az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Saját konyhánál az étkezési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni az étkezési hozzájárulást, ha a cégnél üzemi konyha van?
Részlet a válaszából: […] ...azt feltételeztük, hogy a cég által üzemeltetett üzemi konyhán csak a cég munkavállalói étkeznek, és az étkezésért nem fizetnek térítést.Ha a saját konyhán csak a cég munkavállalói étkeznek, és térítési díjat fizetnek, de a térítési díj nem fedezi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Tiszteletjegyek áfája

Kérdés: Cégünk kulturális intézmény, ahol a különféle művészeti előadások alkalmával bizonyos mennyiségű tiszteletjegyet is kibocsátanak az egyébként nem ingyenes rendezvényre. Ezen tiszteletjegyek áfatartalma kérdéses számomra. Milyen számítási mód alapján kellene meghatározni a tiszteletjegyekre fordított kiadásokat? (Nem csak a fellépő költsége a tényleges költség!) A tényleges költséget kell a személyi jellegű egyéb kifizetések közé könyvelni, melyik költségszámláról mennyit?
Részlet a válaszából: […] ...költség, célszerűnek az látszik, ha a tiszteletjegyek névértéke alapján történik az áfa bevallása. (A tiszteletjegyek áfája a térítés ellenében eladott – azonos névértékű – jegyek áfájával egyezzen meg!)A tiszteletjegyek közvetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Bérleti díj vagy adásvétel?

Kérdés: Két független társaság egy ingatlanra 5 éves időtartamra bérleti szerződést köt vételi jog (opció) kikötésével a bérbevevő részére azzal, hogy a már teljesített bérleti díjak összege beszámít a vételárba. Az 5 éves bérleti időtartamra szóló bérleti díj összege lefedi az ingatlan vételárát. Az 5 éves bérleti időszak végén a bérbevevő él a vételi jogával. Milyen értéken kell számlázni az 5 éves bérleti időszak lejáratát követően az ingatlant? Helyes-e az 5 év alatt elszámolt bérleti díj költségkénti elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...a vételidőpontja a bérbevevő döntésének megfelelően az 5 éves bérleti időszak utolsónapja, az ingatlan eladási ára pedig nulla (azaz térítés nélkül kerül át abérbevevő-vevőhöz). Ez esetben a bérbeadó az általa számlázott bérleti díjatárbevételként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...rendezetttámogatásként véglegesen átvett pénzeszközök összegét. A támogatásonként, avéglegesen átvett pénzeszközönként, a térítés nélkül átvett eszközönkéntkimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz, azelengedett, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Egyéni vállalkozásban nem használt személygépkocsi

Kérdés: Egyéni vállalkozó 2001-2002. években megfizeti a cégautóadót. 2002-ben vásárol egy tehergépjárművet, ezért a továbbiakban nem használja a személygépkocsit a vállalkozásában. Mi a teendő abban az esetben, ha nem adja el a személygépkocsit, illetve ha 2004-ben értékesítésre kerül az autó? Az szja- és áfafizetési kötelezettség hogyan alakul?
Részlet a válaszából: […] ...cégautóadót fizette).A személygépkocsi beszerzésekor az áfát az egyéni vállalkozósem vonhatta le. Ha nem értékesíti, vagy nem adja át térítés nélkül, akkornincs teendő. Amennyiben értékesíti a személygépkocsit, az eladási árra afizetendő áfát fel kell számítani,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: Egy cég üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozik. Budapesten 3, vidéken két kúttal rendelkezik. Ezek régi típusú kutak, azaz 2-3 kútoszlop és egy kiszolgálóhelyiség van. A 44/1995. IKM rendelet, illetve a 11/1994. IKM rendelet kötelezővé teszi a föld alatti üzemanyagtartályok cseréjét. A 3 budapesti kutat a földterülettel együtt bérli a cég. A tulajdonosok azonban nem vállalják a cserét, de hozzájárulnak. A vidéki kutaknál a földterületet bérli a cég, a kutak és a kiszolgálólétesítmények saját tulajdonban vannak. A kiszolgálóépítmények konténerek, ingatlannak (építménynek) minősülnek? A beruházás kutanként 10-15 millió forint. Az egyéb feltételek teljesülése esetén megilleti-e a céget a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye?
Részlet a válaszából: […] ...megvalósítja a szóban forgó beruházást, de ha a bérbeadó ragaszkodik ahhoz, hogy az az ő könyveiben szerepeljen, akkor a bérlőnek azt a térítés nélküli átadás-átvétel szabályai mellett át kell adnia.A mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.