Ingatlan ingyenes használatba adása

Kérdés: "A" és "B" cég kapcsolt vállalkozások. "A" cég a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenesen használatba adja "B" cégnek. A Számviteli Levelek 149. számában a 3053. számú kérdésre adott válasz szerint "B" cég az ingatlan használati jogának értékét a rendkívüli bevételekkel szemben aktiválja, majd a rendkívüli bevételt időbelileg elhatárolja, az elhatárolást a használati jog után elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírással azonos mértékben szünteti meg. A használati jog ingyenes átadása szolgáltatásnyújtásnak minősül, így áfaköteles. Az áfát átháríthatja-e "A" cég a "B" cégre? Ha igen, "B" cég levonásba helyezheti-e azt? Milyen bizonylatot kell ehhez kiállítani? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? Milyen korrekciók kapcsolódnak ehhez a társasági adóban? És a kapcsolt vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...rendkívüli ráfordításkéntkell elszámolni.Az ingatlan ingyenes használatba adása történhet úgy is,hogy "A" cég az ingatlant véglegesen, térítés nélkül "B" cégnek átengedi. Ezesetben nincs használatijog-alapítás, nincs térítés nélkülihasználatijog-átvétel "B"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.

Út- és közműberuházás térítés nélküli átadása

Kérdés: Társaságunk ipari parkba elsőnek települt be, és létesített raktározó csarnokot. A beruházás során fizetnünk kellett a vízszolgáltatónak az ipari park tulajdonosán keresztül (továbbszámlázta felénk a közműszolgáltató által igényelt összeget) közműfejlesztési hozzájárulást, kiépítettünk egy 35 kV-os elektromos vezetéket, valamint gázfogadó állomás létesítése is megvalósult. Ezenfelül útépítésre is sor került, egyrészt az ipari park területén belül (a társaságunk ingatlanán kívül), másrészt az ipari parkon kívül közúthoz csatlakozva. A fenti létesítményeket "elvileg" át kell adnunk az érintett szolgáltatóknak. A korábbi Számviteli Levelekben olvasott állásfoglalások alapján (92/2001., 499/2002., 970/2002., 1209/2003., 2486/2006.) és véleményünk szerint ezeket a létesítményeket térítés nélkül ugyan, de áfásan ki kell számlázni. Ezzel szemben az áramszolgáltató kifogásolja eljárásunkat, arra való hivatkozással (1999/172. APEH-iránymutatás), hogy társaságunk nem igényelheti vissza az áfát, ezért nem is kell azt kiszámlázni. Kérem szíves véleményüket arról, hogy a 2006. évi jogszabályi keretek között, az egyes közművek esetében külön-külön mi a követendő eljárás számviteli szempontból és áfa szempontjából (pl. áfa levonható, nem levonható), az átadást hogyan bizonylatoljuk (számla, megállapodás, egyéb)? A bizonylaton milyen értékek szerepelhetnek?
Részlet a válaszából: […] ...feltéve hogy az út átadására a közúti közlekedésrőlszóló 1988. évi I. törvény 32. §-a alkalmazható. A törvény kifejezetten atérítésmentes átadás kötelezettségét írja elő azzal, hogy az utak forgalmijellegének megváltozása esetén a közlekedési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 10.

Tulajdonos felé számlázott költségek

Kérdés: Lehet-e külföldi tulajdonosnak dologi vagy egyéb tevékenységgel kapcsolatos költségeket számlázni? Milyen bizonylat kell a számla kiállításához?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazottakat pontosítani kell, ebben a formában nem egyértelműek, legalábbis a számviteli, az adózási előírásokban lévő kifejezésekkel nincsenek összhangban.Az Szt. 165. §-ának (1) bekezdése szerint minden gazdasági eseményről, műveletről, amely az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Importbizomány áfája

Kérdés: A bizományos által lebonyolított importot milyen általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...azonos, Áfa-tv. 16. § (8) bekezdés b) pont.] A bizományi jutalék és minden egyéb, a közreműködéséért járó költségtérítés szintén része a megbízó nevére kibocsátott számlában az áfa alapjának [Áfa-tv. 22. § (1) bekezdés]. Ebben az esetben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.