14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Üzletrész térítés nélküli átadása magánszemélynek
Kérdés:
A kft. egy munkavállalójának szeretne térítés nélkül adni 4%-nyi üzletrészt. Hogyan teheti ezt meg, és milyen adózási feltételek terhelik a magánszemélyt, mint eddigi munkavállalót és a kft.-t? (A 2011. január 13-án a 235. lapszámban 4869. szám alatt megjelent, fenti tárgyhoz illeszkedő válaszuk jelenleg aktuális?)
2. cikk / 14 Alapítvány ingyenesen kiosztott termékei
Kérdés: Egy alapítvány alapcéljait érintő témájú könyveket vásárol, illetve a szerzői jogok megvételét követően saját maga jelentet meg, valamint saját munkavállalóin és főszerkesztőjén keresztül saját negyedéves folyóiratot ad ki, melyeket céljaival összhangban saját szervezésű vagy támogatott konferenciákon tudásteremtés érdekében ingyenesen oszt ki, illetve juttat el a társszervezetekhez, támogatottakhoz, együttműködő partnerekhez nem értékesíti azokat. Mikor jár el helyesen az alapítvány ezen könyvek, folyóiratok számviteli kezelése során?
1. A vásárolt könyveket beszerzési áron, a maga által kiadott (saját előállítású) könyveket pedig a közvetlen önköltségen (nyomtatási díj, fordítás, lektorálás stb.) készletre veszi, és a kiosztások alkalmával feljegyzések, átadás-átvételi jegyzőkönyvek, szállítólevelek alapján az 55. Egyéb, személyi jellegű ráfordítások közé elszámolja, így a költség abban az évben merül fel, amikor a cél teljesült, a könyvet a címzettek megkapták, nem pedig a könyvek előállításakor/beszerzésekor.
2. Az 1. esethez hasonlóan a könyveket beszerzési áron/előállítási értéken (közvetlen önköltség) készletre veszi, azonban tekintve, hogy nem értékesíti, így ezen könyvek piaci értéke számára nulla, így azonnal 100%-os értékvesztést számol el rá a tárgyévben, így a mérlegben mindig nulla értéken szerepelnének a könyvek, s csak nulla értékű készletanalitikát vezetne a mozgásokról, ekkor azonban a költség nem jelenne meg az 55. Egyéb, személyi jellegű ráfordításokon, hanem a 86. Egyéb ráfordítások között.
3. Tekintve, hogy a célja nem az értékesítés, és a költségek bevétellel nincsenek ellentételezve, az összemérés elvét nem kell érvényesíteni, azaz nincs készletezés, a költségeket a felmerüléskor a megfelelő helyen számolja el (51, 52, 54, 56), és nem számol önköltséget, nincs STKÁV, nem számol el értékvesztést. A felelősségteljes gazdálkodás követelménye miatt viszont vezeti a nullás értékű készletanalitikát, és követi, dokumentálja a könyvek mozgását (hasonlóan, mint pl. a reklámcélú [kis értékű] üzletpolitikai ajándékoknál, pl.: gravírozott tollak, kitűzők, jegyzettömbök).
1. A vásárolt könyveket beszerzési áron, a maga által kiadott (saját előállítású) könyveket pedig a közvetlen önköltségen (nyomtatási díj, fordítás, lektorálás stb.) készletre veszi, és a kiosztások alkalmával feljegyzések, átadás-átvételi jegyzőkönyvek, szállítólevelek alapján az 55. Egyéb, személyi jellegű ráfordítások közé elszámolja, így a költség abban az évben merül fel, amikor a cél teljesült, a könyvet a címzettek megkapták, nem pedig a könyvek előállításakor/beszerzésekor.
2. Az 1. esethez hasonlóan a könyveket beszerzési áron/előállítási értéken (közvetlen önköltség) készletre veszi, azonban tekintve, hogy nem értékesíti, így ezen könyvek piaci értéke számára nulla, így azonnal 100%-os értékvesztést számol el rá a tárgyévben, így a mérlegben mindig nulla értéken szerepelnének a könyvek, s csak nulla értékű készletanalitikát vezetne a mozgásokról, ekkor azonban a költség nem jelenne meg az 55. Egyéb, személyi jellegű ráfordításokon, hanem a 86. Egyéb ráfordítások között.
3. Tekintve, hogy a célja nem az értékesítés, és a költségek bevétellel nincsenek ellentételezve, az összemérés elvét nem kell érvényesíteni, azaz nincs készletezés, a költségeket a felmerüléskor a megfelelő helyen számolja el (51, 52, 54, 56), és nem számol önköltséget, nincs STKÁV, nem számol el értékvesztést. A felelősségteljes gazdálkodás követelménye miatt viszont vezeti a nullás értékű készletanalitikát, és követi, dokumentálja a könyvek mozgását (hasonlóan, mint pl. a reklámcélú [kis értékű] üzletpolitikai ajándékoknál, pl.: gravírozott tollak, kitűzők, jegyzettömbök).
3. cikk / 14 Lakásfelújítás bérlőkijelölési joggal
Kérdés: Önkormányzati tulajdonban levő lakások felújítását vállaltuk néhány dolgozónk lakhatásának biztosítására. A lakások berendezésének költségeit is társaságunk viseli, az eszközök a tulajdonunkban maradnak. Az önkormányzat bérlőkijelölési jogot biztosít 5 évre ellenérték nélkül. A dolgozók az önkormányzattól fogják bérelni a lakást, és oda fizetik a bérleti díjat. Amennyiben üresen áll a lakás, cégünk fizeti a bérleti díjat. Az elszámolás keretében idegen ingatlanon végzett beruházásként kezeljük a felújítást, a bekerülési érték az áfát is tartalmazza, és a bérlőkijelölési jog időtartamának megfelelően amortizációt számolunk el. A lakások, berendezések amortizációja szerintünk nem növeli a taoalapot. Helyes-e a fenti elszámolás? Vannak-e egyéb adó- vagy járulékvonzatai? Hogyan kezeljük az üresen álló lakások utáni bérleti díjat?
4. cikk / 14 Kísérleti gyógyszer elszámolása
Kérdés: Gyógyszerkísérlet keretében egy cég kísérleti gyógyszert számláz a gyógyszertárnak. Ezeket a termékeket nem kell kifizetni, a számlán szerepel, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel. Ennek fejében a vásárlóknak (a betegeknek) ingyen kell "értékesíteni" ezt a gyógyszert. A kísérleti gyógyszert daganatos betegek gyógyítására használják. A tranzakciót hogyan kell kezelni az áfában, a számvitelben, az iparűzési adóban? A betegnek adható 0 forintért 0 forintos számla? Vagy úgy, hogy eladási ár mínusz 100% engedmény? Meg kell-e jelennie árbevételként a termék árának? Nem mindegy, hogy szerepel a nyereségminimum-számításnál. Hogyan kell könyvelni a kísérleti gyógyszer beszerzését és a betegeknek történő átadását? És az áfát? A gyógyszertár eleve 0 forintos számlát szeretne kapni. Megoldható? Kinek kell az áfát a kísérleti gyógyszer után megfizetni?
5. cikk / 14 Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása
Kérdés: A társaság 2014. évben visszavásárolt 940 E Ft névértékű üzletrészt 22 800 E Ft összegért. A társaság eredménytartaléka 165 000 E Ft, jegyzett tőkéje 3100 E Ft. A visszavásárolt üzletrészeket a társaság 2015-ben meglévő tagjainak szeretné térítésmentesen átadni úgy, hogy az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének bb) pontja szerint jár el. Kérem a fenti gazdasági események kontírozását a visszavásárlástól a jegyzett tőke emeléséig az összegek megjelölésével! A kft.-nek a fenti ügylet esetében minden esetben vesztesége keletkezik?
6. cikk / 14 Internetutalvány adómentesen
Kérdés: A 2010. január 1-jétől hatályos Szja-tv. 1. sz. mellékletének 7.11. pontja értelmében a munkáltató által a dolgozóinak biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását) egyéb indokból adómentes. Adott egy internetutalványt kibocsátó cég, amelytől a dolgozókat foglalkoztató vállalkozás megvásárolja az internetutalványokat, amelyek a dolgozók részére kiosztásra kerülnek. A dolgozók azonban az utalványokat nem az internetszolgáltatónál váltják be, hanem az utalványt kibocsátó cégnek értékesítik, amely viszont nem jogosult internetszolgáltatásra. Az így visszavásárolt utalványokat engedményezési szerződés keretében, amelyet a dolgozók is aláírnak, az utalványokat kibocsátó cég jóváírja az utalványt vásárló cégnek, amely a pénzt a dolgozóknak készpénzben kifizeti. Az utalványokat kibocsátó cég arra hivatkozik, hogy az utalvány értékpapírnak minősül, így azt a dolgozók bármire felhasználhatják, illetve értékesíthetik, nem kell azt internetszolgáltatásra fordítani. Így sem a dolgozóknak, sem az utalványt vásárló cégnek nincs ebből származó adókötelezettsége. A fenti gyakorlat megfelel a hatályos törvényi előírásoknak?
7. cikk / 14 Előfizető-gyűjtés
Kérdés: Ügyfelünk időszakos lap kiadásával foglalkozik. Mivel újonnan induló lapról van szó, most még jelentős mennyiségű – előfizetők bevonását célzó – ingyenes példány terjesztése a jellemző. A lapokat átvételi elismervény ellenében (ingyen) átadják a terjesztő cégnek, amely az átvett példányok után csak terjesztési díjat számláz a kiadónak. A lapkiadótevékenység elszámolása a következő: - a nyomdában elkészült lapokat készletre vesszük, - a terjesztők által a lehetséges előfizetők részére ténylegesen átadott példányokat számlázzuk a terjesztőknek 100 százalékos engedménnyel, - a megmaradt példányokat visszavesszük és selejtezzük. Kérdésünk: a leírt módon történő eljárás megfelel-e a számviteli és adózási előírásoknak?
8. cikk / 14 Egyet fizet, kettőt kap
Kérdés: A 4458. kérdésre adott válaszukban is foglalkoztak a partnernek adott ajándék kérdésével. Kérem, hogy együtt mutassák be az alábbi típusú ajándékok adózásbeli kezelését. "Egyet fizet, kettőt kap": x termék vásárlása esetén ajándékba kap y terméket; bizonyos forgalom elérése esetén kap ajándékot. A vevők jellemzően gazdasági társaságok. A korábbi szabályozás szerint, ha az ajándék átadása vásárláshoz volt köthető, akkor az ajándékot nulla értéken kellett számlázni, de nem képezte az áfa alapját. A 4458. kérdésre adott válaszuk alapján a fenti típusú ajándékokat is értékkel kell számlázni (és áfát is fizetni utána), ráfordításként elszámolni, a társasági adó alapját is növelni kell. Szerintem ez csak az olyan térítésmentes eszközátadásokra vonatkozik, amelyek nem kapcsolódnak vásárláshoz.
9. cikk / 14 Promóciós célra megrendelt termékek
Kérdés: A társaság fényforrások, lámpatestek forgalmazásával foglalkozik. Az anyavállalat az új termék bemutatása céljából a promóciós célra megrendelt termékeket számlázza leányvállalata felé. A magyar társaság az így behozott termékeket marketingcélból juttatja el üzleti partnereihez. Az egyedi értékük alapján az 5000 forintot nem meghaladó termékekért ellenértéket nem számít fel. Tekinthetők-e az üzleti partnerek részére átadott termékek árumintának 2010 előtt, illetve 2010-től? Milyen bizonylatot kell kiállítani a termékmintát átvevő üzleti partner felé?
10. cikk / 14 Tulajdoni hányad változtatása (kft.)
Kérdés: Kéttagú kft. 3 millió forint jegyzett és befizetett, 6 millió forint saját tőkével rendelkezik. A 25 százalékos üzletrésszel rendelkező tag elhunyt. Hogyan kell, hogyan lehet a "legolcsóbban" az üzletrészeket 60 (új tag), 20 (új tag), 20 (régi 75 százalékos tag) százalékosra "átalakítani"?
