Házipénztár pénzkészletéből tőkeemelés

Kérdés: Egyszemélyes kft. ügyfelünk házipénztárában évek alatt felgyülemlett több mint 5 millió forint. Ennek oka: minden hónapban készpénzes számlát állít ki, melynek ellenértéke a házipénztárba folyik be. A pénztárból csak minimális kifizetések történnek (munkabér, egyéb költségek és a banki befizetések a NAV adóira). 2021. év végén ügyfelem úgy döntött, hogy törzstőkét emel, de ennek értékét nem fizeti be a pénztárba vagy a bankba, hiszen – úgy gondolta – már ott van a pénz. Ügyvéddel ezt meg is oldották, és december 22-én a Cégbíróság bejegyezte a tőkeemelést. Most viszont a könyvelő dolga megoldani a problémát. Lenne egy megoldási javaslatunk, és ebben kérnénk a segítségüket. Ügyfelem kölcsönt venne fel a cégtől, amelyet a házipénztárból venne ki: T 361 – K 381. Vissza is fizetné mint törzstőkeemelést: T381 – K 479. Könyvelnénk 2021. 12. 22-én a törzstőkeemelést: T 358 – K 411, majd T 479 – K 358. Lezárnánk a 2021. évet, és osztalékot állapítanánk meg, mivel az eredménytartalékban is van az előző évekről nyereség, amelyet ügyfelem még nem vett fel: T 413 – K 479. Mivel van előírt tartozása ügyfelemnek, elengedi az osztalékot: T 479 – K 361. Így megszűnik a tartozása. Évek múlva leszállítaná a jegyzett tőkét 8 millió forintról 3 millió forintra, és akkor adózná le a kivett pénzt. Önök szerint ez jó megoldás lenne? Ha esetleg van jobb megoldás, akkor szívesen meghallgatom, mert úgy gondolom, hogy egy kicsit bajban vagyok.
Részlet a válaszából: […] ...növekedést a pénz mozgatása nélkül.A Ptk. 3.198. §-a alapján a törzstőke emeléséről szóló határozatnak tartalmaznia kell a törzstőkeemelés mértékén túlmenően azt is, hogy a tőkeemelés vagyoni hozzájárulással történik (a kérdésből úgy tűnik, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Nem pénzbeli hozzájárulás cseréje

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa úgy határozott, hogy a kft.-be az alapításkor bevitt épület helyett egy másik épületet ad át a társaságnak. Hogyan kell ezt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...másodszor arról, hogy a tőkeleszállítással egyidejűleg a társaságba "bevinni szándékozott" épület piaci értékének megfelelő tőkeemelés megvalósítható-e.A tőkekivonással történő tőkeleszállításhoz, illetve a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Pótbefizetés egyszemélyes kft.-nél

Kérdés: A Ptk. 3:183. §-ának (1) bekezdése szerint: "Ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára..." Ebből az következik, hogy az egyszemélyes kft.-nél (mivel nincs taggyűlés, nincsenek tagok) nem lehet pótbefizetést előírni?
Részlet a válaszából: […] ...elő a pótbefizetést, ami önmagában eléggé furcsa lenne. Előírni viszont csak az alapító okiratban tudná, ami az alapítás, a törzstőkeemelés alapdokumentuma. Így, ha az egyszemélyes kft. veszteséges (negatív az eredménytartaléka és az adózott eredmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Üzletrész-ajándékozás

Kérdés:

2000-ben alakult kéttagú betéti társaság vagyoni betétje 40 E Ft volt. 2009-ben kft.-vé alakult, a jegyzett tőkét az eredménytartalékból emelte 500 E Ft-ra. Később az egyik tag üzletrészét a másik tag részére eladta, így jelenleg egyszemélyes kft.-ként működik. A jelenlegi tulajdonos üzletrészét felesége részére elajándékozná, emiatt az alapító okiratot módosítani kell, esedékessé válik a törzstőke 3 millió forintra emelése is, ami az eredménytartalékból történne. A jelenlegi tulajdonosnak az ajándékozás miatt keletkezik-e szja- és eho-fizetési kötelezettsége az eredménytartalékból történő emelések miatt? Az ajándékozás illetékmentes-e? (A házasságot 2008-ban kötötték és külön vagyonnal nem rendelkeznek.)

Részlet a válaszából: […] ...a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte. Ezen előírás alapján tehát az eredménytartalékból történő törzstőkeemelés ugyan növeli a törzsbetét értékét, de ezen értéknövekedés nem minősül bevételnek, így nem képez adóalapot, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Kedvezményezett átalakulás

Kérdés: Áttanulmányozva a kedvezményezett átalakulással kapcsolatos szakirodalmat, nem igazán egyértelmű számomra, hogyan kell értelmezni a Tao-tv. 4. §-ának 23/a pontjában foglaltakat. Ezért kérdezni szeretném, hogy kedvezményezettnek minősül-e egy beolvasztás az alábbi feltételekkel: Egy bt., melynek jegyzett tőkéje 100 E Ft, két tagja van (a beltag 51%, a kültag 49%-os üzletrésszel rendelkezik). A bt. egy egyszemélyes kft.-be szeretne beolvadni. A kft. jegyzett tőkéje 500 E Ft, és jelenleg a bt. kültagjának 100%-os tulajdonában van. A beolvasztó kft.-nek ugyanazok lennének a tulajdonosai 50-50%-ban. A kft. jegyzett tőkéjét 1102 E Ft-ra emelnék fel oly módon, hogy a bt. beltagja 502 E Ft-ot fizetne be jegyzett tőke emelése címén. A beolvadás során a két cégben lévő eszközök, követelések és kötelezettségek könyv szerinti értéken szerepelnének, átértékelésre, tőkekivonásra nem kerülne sor. Egyik társaság sem rendelkezik ingatlannal, de ingóságokkal és árukészlettel igen. Kérdés, hogy kedvezményezett átalakulásnak minősíthető-e ez az átalakulás, terheli-e illetékfizetési kötelezettség a kft.-t?
Részlet a válaszából: […] ...átalakulásnak minősül, hiszen a jogelőd (a bt.) és a jogutód (akft.) társaságnak minősül. A jogelőd tagjai – eltekintve a jegyzett tőkeemelése ellenértékeként a beltag által szerzett részesedéstől – a jogutód általkibocsátott 50-50 ezer forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Tőketartalék figyelembevétele az üzletrész bekerülési értékében

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a tevékenység folytatásához véglegesen a társaság rendelkezésére bocsátott egy összeget, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. A tulajdonos időközben úgy döntött, hogy értékesíteni kívánja a céget, eladja üzletrészét. Hogyan járunk el szabályosan az üzletrész eladásából származó jövedelem megállapítása során? Az üzletrész bekerülési értékeként figyelembe vehető-e a tőketartalékba helyezett összeg? Megoldás-e, ha a társaság a tőketartalékból felemeli a jegyzett tőkét?
Részlet a válaszából: […] ...a kft. nem helyezhette a tőketartalékba. Az Szt. 36. §-a (1)bekezdésének b) pontja alapján a tulajdonos által az alapításkor, illetve atőkeemeléskor a nevesítetten tőketartalékként véglegesen átadott eszközök,pénzeszközök értéke helyezhető a tőketartalékba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Pótbefizetés jogszerűsége

Kérdés: Mivel az egyszemélyes kft. gazdálkodása év közben – a közbenső mérleg alapján – veszteségesnek mutatkozott, az alapító nagy összegű pótbefizetésről rendelkezett. A pótbefizetés összegét a társaság beruházásra költötte. A 2003. évi éves beszámoló szerint a kft. jelentős összegű nyereséget realizált. A Gt. vonatkozó előírása szerint, a veszteségek pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket vissza kell fizetni. Ha a kft. ezen kötelezettségének eleget tesz, működésképtelenné válik. Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...osztalékelőleg-kifizetés, a saját részvény, saját üzletrész visszavásárlása, a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelés Szt.-ben előírt feltételei meglétének dokumentálására. A felsorolt esetekben készített közbenső mérleg mutathat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.