Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...a jogi személy alapítója vagy tagja a jogi személy alapításakor vagy a tagsági jogok keletkezésének más eseteiben (ilyennek tekinthető a tőkeemelés) köteles a jogi személy részére vagyoni hozzájárulást teljesíteni. A pénzbeli, illetve a nem pénzbeli vagyoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítésével történő felemelésének a jogi szabályait. A taggyűlési határozatnak tartalmaznia kell – többek között – a törzstőkeemelés mértékét, az adott esetben a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás tárgyát és értékét (ez az építési telek, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Üzletrész-ajándékozás

Kérdés:

2000-ben alakult kéttagú betéti társaság vagyoni betétje 40 E Ft volt. 2009-ben kft.-vé alakult, a jegyzett tőkét az eredménytartalékból emelte 500 E Ft-ra. Később az egyik tag üzletrészét a másik tag részére eladta, így jelenleg egyszemélyes kft.-ként működik. A jelenlegi tulajdonos üzletrészét felesége részére elajándékozná, emiatt az alapító okiratot módosítani kell, esedékessé válik a törzstőke 3 millió forintra emelése is, ami az eredménytartalékból történne. A jelenlegi tulajdonosnak az ajándékozás miatt keletkezik-e szja- és eho-fizetési kötelezettsége az eredménytartalékból történő emelések miatt? Az ajándékozás illetékmentes-e? (A házasságot 2008-ban kötötték és külön vagyonnal nem rendelkeznek.)

Részlet a válaszából: […] ...a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte. Ezen előírás alapján tehát az eredménytartalékból történő törzstőkeemelés ugyan növeli a törzsbetét értékét, de ezen értéknövekedés nem minősül bevételnek, így nem képez adóalapot, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Cégeladás esetén fizetendő forrásadó

Kérdés: Cégeladás esetén milyen érték után kell forrásadót fizetni? Az eladási ár és a törzstőke közötti különbözet után? Mi az adó alapja akkor, ha a cég fennállása alatt törzstőkét emeltek?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben, ha az alapítást követően (a cég fennállása alatt) az eredménytartalék terhére emelték a törzstőkét, és a tőkeemelésre felhasznált eredménytartalék összege után az szja-t a magánszemély tulajdonos megfizette a korábbi években, akkor az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Osztalékfizetés időbeli korlátai

Kérdés: Társaságunk 1998-2001. években halmozza a kötelezettségek között nyilvántartott osztalékot. 2003. évben szeretnénk kifizetéseket eszközölni tagjaink részére, de az Szja-tv. nem ad részünkre egyértelmű választ a következő kérdéseinkre: - Az egyes éveket milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a jelen időbeli kifizetéskor? - Az egyes években keletkezett osztalékot ún. kifogyásos rendszerben kell-e kifizetni, vagy van mód arra, hogy csak a kedvező adósávba eső részek kerülnek kifizetésre? Tovább bonyolítja problémánkat az, hogy az 1998. évi osztalék terhére (20 százalék szja mellett) tagjaink törzstőkeemelést eszközöltek. E kedvező adósávban felhasznált osztalék befolyással van-e a kedvező adósávra, vagy annak a terhére történt?
Részlet a válaszából: […] A 2003. évtől változtak az osztalék megállapítására vonatkozó szabályok, de az adó mértéke nem módosult. Így továbbra is a társas vállalkozás adózás utáni eredményéből a vállalkozás magánszemély tagjainak a tagi, tulajdonosi jogviszonyukra tekintettel kapott jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Kötelezettségek között kimutatott osztalék kifizetése

Kérdés: A kft. 1998-tól halmozza a kötelezettségek között nyilvántartott osztalékot. 2003-ban szeretnénk azt kifizetni. Az egyes éveket milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli? Milyen sorrendben kell az egyes évek osztalékát kifizetni? Van-e arra mód, hogy csak a kedvező adósávba kerülő részek kerüljenek kifizetésre? Bonyolítja problémánkat az, hogy az 1998. évi osztalék terhére (20 százalék szja mellett) tagjaink törzstőkeemelést hajtottak végre. Befolyással van-e ez a kedvező adósávra?
Részlet a válaszából: […] ...azt a könyvviteli nyilvántartásokban a tagokkal szembeni kötelezettségként mutatták ki, osztalékkifizetés – az 1998. évi törzstőkeemelés kivételével – azonban nem történt.A 2003. évtől változtak az osztalék megállapítására vonatkozó szabályok, de az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Beltag tőkeemelésének adója

Kérdés: Egy bt. 20 E Ft törzstőkével rendelkezik, s kft.-vé szeretne alakulni. Van kb. 8 M Ft eredménytartaléka. A kft.-hez szükséges 3 M Ft törzstőkét az eredménytartalékból kívánja feltölteni. A bt.-nek egy beltagja és egy kültagja van. A beltag az ügyvezető. Mennyi osztalékadót kell fizetnie a beltagnak? Az Szja-tv. 66. §-a szerint 20 százalékot vagy többet?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozás adózás utáni eredményéből a vállalkozás magánszemély tagjainak a tagi, tulajdonosi jogviszonyukra tekintettel kapott jövedelme osztaléknak minősül, amely után az adó mértéke 20 vagy 35 százalék az Szja-tv. 66. §-a alapján.2004. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.