24 cikk rendezése:
1. cikk / 24 Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása
Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
2. cikk / 24 Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással
Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
3. cikk / 24 Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége
Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbenső mérleg készítésének a kötelezettségét?
4. cikk / 24 Tőketartalék csökkentése a jegyzett tőke leszállításával arányosan
Kérdés: A tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó tőkekivonás összegének miért kell a jegyzett tőke leszállításával arányosnak lennie? Azonkívül, hogy azt a számviteli törvény előírja. Miért nem dönthetnek annak mértékében a tulajdonosok, illetve az egyszemélyes társaság alapítója, mint egyedüli tulajdonos?
5. cikk / 24 Törzstőke leszállítása
Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
6. cikk / 24 Öröklés a gazdasági társaságban
Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
7. cikk / 24 Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek
Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
8. cikk / 24 Osztalék a vagyoni hozzájárulás arányától eltérően
Kérdés: A 6557. számú kérdésre adott válaszuk szakmai véleményem szerint nem jó, félrevezető. Véleményem és a tárgyban rendelkezésemre álló kommentárok, az illetékes minisztériummal folytatott egyeztetés alapján az új szabályozás nem tartalmaz ez ügyben szűkítést a korábbiakhoz képest. Az új Ptk. 3:187. §-ában írott szűkítés valóban annak diszpozitív jellege miatt szükséges, viszont az egész szabályozás célja változatlanul a hitelezői érdekek fokozott védelme. Ebben az értelmezésben a "tagok" egy olyan homogén csoport, amely az adott cég vonatkozásában a külső hitelezőkhöz képest jelentősen erősebb érdekérvényesítő képességgel bír, ezáltal a jogszabálynak kell ezt az egyenlőtlenséget feloldania, kiegyenlítenie az említett szigorítással. A cél ebben az esetben az, hogy a számviteli törvényben is rögzített "osztalékfizetési korlát" figyelembevételével, annál – összességében – magasabb összegű értéket ne lehessen ezen a címen kivonni, mert az valóban sértené a kisebb befolyással bíró hitelezői érdekeket. Az egyes tagok egymás közötti elszámolásai már kívül esik a szabályozni kívánt körön, arra ez nem vonatkozhat. Az új Ptk. diszpozitív jellege mellett semmi nem indokolja, hogy egy homogén csoportba tartozó individuumok saját akaratukból és önálló megállapodásuk alapján szabadon dönthessenek. Ha ők a törzsbetétekből következő arányoktól eltérően akarják az osztalékot kifizetni, akkor azt minden további nélkül megtehetik, ahogy eddig is arra volt módjuk. A "tagok számára kedvezőbb" kitétel tehát az összes tag együttesét jelenti. Ha elfogadnánk a helytelen Ptk.-értelmezésből fakadó adókonzekvenciákat, akkor már 2014. március 15-e óta nem lehet egységesen kezelni az osztalékot, mivel az új Ptk. fokozatosan, 2016. március 15-ig lép hatályba.
9. cikk / 24 Eredménytartalék igénybevétele (eva)
Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető evás bt. 2013. 01. 01-től átkerült az Szt. és a Tao-tv. hatálya alá. 2012. december 31-én volt olyan számlája, amelynek az ellenértéke nem folyt be, ezért azt evás jövedelemként nem tudta kivenni. Az evabevallásában adóalap-növelő tételként figyelembe vette. A 2013. 01. 01. napra készített nyitó leltárban pénzeszköz, a ki nem egyenlített vevő, a jegyzett tőke (vagyoni betét), valamint evás időszakból származó adózott eredménytartalék szerepel. A társaság tulajdonosa az evás időszak alatt adózott és befolyt összeget az eredménytartalékból kívánja kivenni. Ennek megítélése azonban szakmailag nem egyértelmű. Az Szt. a saját tőkét a nyitó mérlegbe beállított eszközök és kötelezettségek különbözeteként határozza meg, de nem szól arról, hogy a különbözetet az eredménytartalékba vagy a tőketartalékba kell helyezni. A Számviteli Levelek 287. számában azt írják, hogy az Eva-tv. hatálya alatt megtermelt eredménytartalékot adózott eredménytartalékként kell kimutatni. A 163. és a 90. számban a ki nem vett jövedelem forrását a tőketartalékban jelölik meg. Melyik a megfelelő?
10. cikk / 24 Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással
Kérdés: A kft. alapításakor megállapított tőkeigény időközben lecsökkent, és ezért a tagok a jegyzett tőke leszállítását tőkekivonás útján valósítanák meg. Ezzel a mérleg szerinti eredmény arányos részét osztalékként ki kell-e fizetni (nem akarják más tőkeelemként megtartani)? A társaság tagjai Magyarországon bejegyzett társaságok, jogi személyek. Van-e lehetősége a társaságnak még ugyanebben az évben, egy későbbi időpontban osztalékelőleg kifizetésére, természetesen közbenső mérleg alapján? (Az érthetőség kedvéért a jegyzett tőke 100 millió Ft, a mérleg szerinti eredmény 60 millió forint, a saját tőke egyéb elemei számláin érték nem szerepel. A jegyzett tőke leszállítása a felére történne.)
