Részesedés értékesítése, fizetés több részletben

Kérdés: Belföldi gazdasági társaság ("A") birtokolja egy másik belföldi gazdasági társaság ("B") részesedéseinek egy részét, egy külföldi befektető ("C") mellett. "C" társaság folyamatosan növelni kívánja a "B"-ben lévő részesedését, ezért kötött egy üzletrész-adásvételi szerződést "A"-val, a "B"-ben lévő részesedésének egy részére. A vételár (mely X+Y) megállapítása és kifizetése az alábbiak szerint történt: X részösszeg két részletben (2022 és 2023) kerül megfizetésre, Y részösszeg több részletben (szintén két, későbbi üzleti év alatt), de a feltételek teljesülése esetén kerül megfizetésre. Megítélésünk szerint, mivel a kérdéses üzletrészek 2022-ben szállnak át a cégnyilvántartás szerint is "C"-re, az ügylet eredményét 2022-ben kell elszámolnia a társaságnak, függetlenül az egyik részlet következő évi megfizetésétől. Helyesen járunk el? A kérdés a feltételhez kötött Y vételárrészlet(ek) kifizetéseihez kapcsolódik: ha kivezetjük a könyvekből 2022-ben az eladott részesedést, az eredményt elszámoljuk, a későbbiekben befolyó vételárrészleteket (a feltételek egészének vagy részleteinek teljesülése esetén) miként kell elszámolni (esetleg egyéb bevétel)?
Részlet a válaszából: […] ...meg – részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége, illetve árfolyamvesztesége. Ha a különmegállapodásban kikötött feltételek 2-3 év múlva nem teljesülnek, akkor az eredeti adásvételi szerződést kell módosítani az új helyzetnek megfelelően, és ahhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Ajándékozott telek apportálása

Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?
Részlet a válaszából: […] ...illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. Tehát az ingatlan, jelen esetben telek társaságba apportálását (átruházását) visszterhes vagyonátruházási illeték terheli, melynek alapja az ingatlan forgalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Érvénytelenített üzletrész-értékesítés

Kérdés: A kft. 2016-ban értékesítette a visszavásárolt üzletrészt a könyv szerinti érték 10 százalékáért. Az adásvételi szerződést az egyik tulajdonos megtámadta és pert indított. Az elsőfokú bíróság kimondta az adásvételi szerződés érvénytelenségét, amelyet a másodfokon eljáró bíróság 2020 októberében helybenhagyott, és az eredeti állapot visszaállítására kötelezte a vevőt és az eladót. Hogyan és mikor kell könyvelni az eredeti állapot helyreállítását, annak figyelembevételével, hogy a Cégbíróság az eredeti állapotot csak 2020-ban tudja helyreállítani?
Részlet a válaszából: […] ...értékesítésének árfolyamveszteségét csökkentő tételként (negatív árfolyamveszteségként) kell kimutatni. Könyvelési tételek:– a visszavett üzletrész eredeti könyv szerinti értéke (100%): T 3731 – K 8711;– a visszafizetett eladási ár (10%): T 9721 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Portfólió kezelésbeadás könyvelése

Kérdés: Portfóliókezelés könyvelésében kérem a segítségüket a befektető cég (a pénz átadója) szempontjából. A társaság határozatlan idejű portfóliókezelési szerződés keretében jelentős összeget adott át euróban magyar és külföldi portfóliókezelőknek. A portfóliókezelők döntenek a megvásárolandó értékpapírokról, a vásárlások időpontjáról, az értékpapírok értékesítéséről és újrabefektetéséről is. A portfóliókezelők minden hónapban küldenek kimutatást a társaság részére a portfólióban történt mozgásokról és a hó végén fennálló értékpapír-állományról.
1. A pénz átadásakor tartós kölcsönkövetelés keletkezik? Mivel euróban történt a pénz átadása, a devizás tételek értékelési szabályait kell-e alkalmazni a pénz átutalásakor a portfólió bekerülési értékére és az év végi választott árfolyamra történő átértékelésre is?
2. Kell-e könyvelni a portfólión belüli értékpapírok mozgását, az esetleges értékesítésen keletkezett nyereséget/veszteséget? Ha igen, egyéb vagy pénzügyi bevételnek/ráfordításnak számít-e? A portfóliókezelőktől semmiféle "hozamot" nem kapott vissza a társaság a saját bankszámlájára, az értékpapírok esetleges értékesítéséből származó nyereség/veszteség a portfóliókezelőnél vezetett pénzszámlán/értékpapírszámlán került kimutatásra.
3. Kell-e könyvelni az értékpapír adásvételének jutalékát? A jutalékok is csak a portfóliókezelőknél vezetett pénzszámlán/értékpapírszámlán kerültek kimutatásra.
4. Kell-e könyvelni a portfóliókezelésért járó díjat vagy a sikerdíjat? Van olyan portfóliókezelő, amely áfás számlát állít ki a sikerdíjáról, míg mások a pénzszámlán (értékpapírszámlán) jelentkező nyereségből vonják le a sikerdíjukat. Ez utóbbi különösen áfa szempontjából érdekes, a külföldi portfóliókezelők díja után a társaságnak kell-e adóznia az EU-s szolgáltatások szabályai szerint?
5. Kell-e és ha igen, milyen analitikát vezetni a portfólióban szereplő értékpapírokról és azok változásáról?
6. Van-e annak jelentősége a számviteli elszámolás szempontjából, hogy a portfóliókezelő milyen (pl. határidős, opciós, futures) ügyleteket is végez a portfólión belül?
7. Milyen teendők vannak az év végén a portfólió értékelésével és leltározásával kapcsolatban?
8. Mit kell könyvelni a portfóliókezelési szerződés megszűnésekor, amikor a portfóliókezelő visszaadja a befektetett pénzt és a nyereséget/veszteséget?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdésének 53. pontja szerint a portfóliókezelés az a tevékenység, amelynek során az ügyfél eszközei előre meghatározott feltételek mellett, az ügyfél által adott megbízás alapján, az ügyfél javára pénzügyi eszközökbe kerülnek befektetésre és kezelésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Diszkontértékpapírok hozama

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a diszkontértékpapírok hozamát?
Részlet a válaszából: […] ...pénzügyi eszközökből származó bevételként, árfolyamnyereségként, az utóbbit pedig a kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek között kell kimutatni.A diszkontértékpapírokat (ideértve a diszkontkincstárjegyet is) névérték alatt bocsátják ki, és így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.

Kamatozó értékpapírok hozama

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok hozamát?
Részlet a válaszából: […] ...pénzügyi eszközökből származó bevételként, árfolyamnyereségként, az utóbbit pedig kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek között kell kimutatni. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékesítésekor árfolyam-különbözet is keletkezhet, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.

Eurós kölcsön határidős ügylettel

Kérdés: A társaság 1 millió euró kölcsönt kap a tulajdonosától, ami 2014. június 30-án átutalással megérkezett. Az euró beérkezésének időpontjában az MNB-árfolyam 310 Ft/euró. A kölcsön visszafizetésének határideje 2015. június 30-a. A társaság kifizetéseinek rendezéséhez az eurót forintra váltja át, és felhasználja. A társaság határidős vételi szerződést köt a bankkal, amely alapján 2015. június 30-án 315 Ft/euró árfolyamon vásárolhat a kölcsön visszafizetéséhez 1 millió eurót. Hogyan kell értékelni 2014. december 31-i beszámolóban az 1 millió eurós kötelezettséget 320 Ft/euró árfolyam esetén? A határidős vételi szerződés alapján a kölcsön futamidejére vetítve a határidős szerződésből adódó kötelezettségtöbbletet, esetleg időarányos részét?
Részlet a válaszából: […] ...ez az árfolyamveszteség csak 5 millió forint lesz. Az óvatosság számviteli alapelv azonban nem ad lehetőséget a jövőbeni bevételek, nyereség számításba vételére.Ha az eurós kölcsön miatt a mérleg-fordulónapi értékelés keretében elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.

Részvényszerzés, illetve részvényértékesítés időpontja

Kérdés: A kft. a szavazati jogok 50%-át biztosító törzsrészvényekkel rendelkezett egy zrt.-ben. A kft. később a magánszemélyektől szavazati jogot nem biztosító elsőbbségi részvényeket vásárolt. A részvényvásárláshoz nem kapcsolódott cégbírósági bejegyzés. A kft. elsőbbségi részvényszerzését az értékpapírszámlán jóváírták, a részvénykönyvbe bejegyezték. Mi minősül a szerzés időpontjának? Az elsőbbségi részvényeket milyen időponttal kell a könyvekbe bevezetnie? A kft. valamennyi törzsrészvényét, elsőbbségi részvényét értékesítette egy befektető részére. Mi minősül az értékesítés időpontjának? A törzsrészvényeket, az elsőbbségi részvényeket milyen időponttal kell a könyvekből kivezetni? A kft. a befektetővel úgy állapodott meg, hogy a befektető a részvények vételárát több részletben, több éven keresztül fizeti meg. A vételár még ki nem fizetett része után a befektető kamatot fizet. A kamatot hová kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...tették meg, akkor az értékesítést azzal a nappal kell kivezetni, amikor a kft. értékpapírszámlájáról azokat kivezették. Könyvelési tételek: a teljes eladási ár: T 366 – K 9722, könyv szerinti értéke: T 8712 – K 172, majd a T 9722 – K 8712...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.

Határidős részvényvásárlás és -eladás

Kérdés: Hogyan történik a tőzsdei határidős részvényvásárlás, -eladás könyvelése? A kötésekhez kapcsolódó jutalék elszámolható-e a beszerzési ár részeként? Összevonható-e az egyes kötéseken elért árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség? Vagy kötésenként kell az elért eredményt elszámolni? Mindez hogyan jelentkezik egy kettős könyvvitelt vezető evás cég eredményében és az evaalapjában? Ha lehet, kontírozzák a tételeket!
Részlet a válaszából: […] ...ez után a 8751. számlán maradó egyenleg árfolyamveszteség,illetve a 9751. számla egyenlege az árfolyamnyereség.A részvények vételekor:– a megvásárolt részvények állományba vétele a kötésiárfolyamon: T 372 – K 478, 384.A részvények határidős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.

Határidős ügylet leszállítással

Kérdés: Vállalkozásunk jelentős exportárbevétellel rendelkezett. Az euró tavaly nyári árfolyamzuhanásából adódó bevételkiesés csökkentésére 2008 júniusában tőzsdén kívüli határidős ügyletet kötöttünk a számlavezető bankkal. Az ügylet elszámolása a megállapodás szerint: a végső lejárat 2009. 06. 10.; a fixing napok minden hónap 5-e, amelyhez havi 2 Ft-tal csökkenő árfolyam tartozik. Havi elszámolás: minden hónapban eladunk 100 ezer eurót forintért, amennyiben a lejárat napján a fixing a határidős árfolyamnál alacsonyabb, illetve eladunk 200 ezer eurót, ha a fixing a határidős árfolyamnál magasabb. Megszűnik az ügylet, ha a szerződésben maximált 2 millió forint nyereségmaximumot elértük. A kötéskor nyilvántartásba kell-e venni az ügyletet? Ha igen, milyen árfolyamon és milyen összegben? Hogyan kell könyvelni az ügylet elszámolásait? Hogyan változik a számviteli elszámolás, ha vállalkozásunk a soron következő fixálási nap előtt zárja ügyletét, vagyis tőzsdén kívül a bankközi piacon 120 ezer euró eladására köt spotügyletet napi árfolyamon?
Részlet a válaszából: […] ...átadott eurót pedig adevizaszámláról az euró tényleges (könyv szerinti) árfolyamán kivezeti: T 389 -K 386 könyvelési tétellel. Ezen tételek könyvelése után a 389. számlánmutatkozó egyenleget mint árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteségetszámolja el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.
1
2