Költségnemek, illetve ráfordítások

Kérdés:

Az Szt. 14. §-ának (7) bekezdése szerint: Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások 51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során – a feltételek ismételt teljesülése esetén – sem mentesül. A fentiek alapján (és úgy általában) mi minősül költségnemnek? Az 51., 52., 53., 54., 55., 56., 57. számlacsoportban elszámolt költségek biztosan annak minősülnek, de az eredménykimutatásban az anyagjellegű ráfordítások között szereplő elábé (814-gyel kezdődő főkönyvi számlák) és közvetített szolgáltatások (815-tel kezdődő főkönyvi számlák) is költségnemnek minősülnek? És az 58. és 59. számlacsoportok?

Részlet a válaszából: […] A számvitel törvényi szabályozásának előkészítése során több alkalommal felmerült, hogy az akkor hatályos elő­írásoktól eltérően kell-e különbséget tenni a vállalkozói tevékenység során felmerült költségek és az értékesítéshez kapcsolódó ráfordítások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Bányajáradék elszámolása

Kérdés: A fizetendő bányajáradék összegét a költségek vagy a ráfordítások közé kell könyvelni? Az éves beszámolóhoz kapcsolódó önköltségszámítás során a bányajáradék beépül-e a termék közvetlen önköltségébe?
Részlet a válaszából: […] ...részét, és azt a költségek között sem lehet elszámolni.Az Szt. 47. §-a részletezi az eszközök beszerzési értékébe tartozó tételeket. Ezek között járadék jellegű tételek nincsenek. Az eszköz bekerülési értékének része lehetne, ha a bányajáradékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

Készletek nyilvántartása

Kérdés: Éves beszámolót készítő gyártó középvállalkozás milyen árat használhat a készletek nyilvántartására? Az alapanyagot megvásárolja, ebből előállít készterméket, amit értékesít. Év végén marad alapanyagkészlet, befejezetlen és félkész termék. Ezek vonatkozásában milyen árat lehet alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...Ezen előírás szerint a vásárolt készleteknél (anyag, áru) bekerülési érték a számviteli törvény 47-50. §-a szerinti tételek vagy a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzési ár, vagy a FIFO-módszer szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Jövedéki termékekkel kapcsolatos elszámolások

Kérdés:

A vállalkozás zárjeggyel ellátott dohányterméket állít elő. A zárjeggyel ellátott dohánytermék jövedéki adóját az alábbiak szerint könyveli (kezeli). Minden hónapban az adott havi szabad forgalomba helyezésről a vállalkozás integrált könyvelési rendszere elkészít egy főkönyvi feladást: T 8674210. Belföldi késztermék elszámolt jövedéki adó (technológiai számla), K 4631230. Jövedéki adó fizetési kötelezettség előírása, illetve T 8675210. Belföldi késztermék elszámolt jövedéki áfa (technikai számla), K 4631231. Jövedéki áfa fizetési kötelezettség előírása. Majd elkészülnek az adott havi értékesítésről a számlák: T 3121210. Belföldi vevők, 58112. Szivarka, cigaretta, dohány állományváltozása, K 911. Belföldi értékesítés árbevétele, 251. Késztermék. A 911. és a 3121210. tartalmazza az eladási árat + jövedéki adót + jövedéki áfát. Ezután az integrált könyvelési rendszerből lekérdezzük, hogy mennyi volt az értékesítésre jutó jövedéki adó, illetve jövedéki áfa. Ezt átvezetjük a 8674210-ről a 867211-re. Belföldi késztermék elszámolt jövedéki adó ODBE, illetve a 8675210-ről a 8675211-re Belföldi késztermékek elszámolt jövedéki áfa ODBE számlákra. Ha kevesebb volt az értékesítés, mint amennyi a szabad forgalomba helyezés, a fennmaradó összeget átvezetjük a 3921221. Belföldi késztermék elszámolt jövedéki adó ODBE elhat. és a 3921222. Belföldi késztermék elszámolt jövedéki áfa ODBE elhat. számlákra. Ha több volt az értékesítés, mint a szabad forgalomba helyezés, akkor a különbözetet visszavezetjük a 3921221. és a 3921222. számlákról a 8674211. és a 8675211. számlákra. Tehát a 8674211. és a 8675211. számla havonta tartalmazni fogja az értékesítésre jutó jövedéki adót és jövedéki áfát. A 3921221. és a 3921222. számlák tartalmazni fogják a szabad forgalomba helyezett és a depókba kiszállított, de még nem értékesített dohánytermékek jövedéki adóját és jövedéki áfáját. A 8674210. és a 8675210. technikai számlák egyenlege nulla lesz. Az értékesítés bizományosi szerződés keretében történik, emiatt nem egyezik meg a szabad forgalomba helyezésre jutó és az értékesítésre jutó jövedéki adó és jövedéki áfa összege, ezért határoljuk el a már szabad forgalomba helyezett, de még nem értékesített termékek jövedéki adóját és jövedéki áfáját. A fent részletezett gyakorlat számvitelileg megfelelő? Ha nem helyes az általunk alkalmazott könyvelési metodika, kérem szíves útmutatásukat az általunk előállított dohánytermék jövedéki adójának megfelelő elszámolására.

Részlet a válaszából: […] ...egyébként bevételt csökkentő tétel. A kérdést teljes terjedelmében idéztük, hogy a válaszban utalhassunk a szabálytalan könyvelési tételekre is, és adjunk helyes megoldást is.A Jöt. 7. §-a alapján az adófizetési kötelezettség a jövedéki termék szabad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 27.

Önköltségszámítás az eladási árból

Kérdés: Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással. Nincs tételes ármeghatározás. Hogyan lehet a kalkulált hasznot az előző év költségadatai alapján meghatározni? A tárgyévi befejezetlen termelést szeretném meghatározni. Ismertek a közvetlen költségek és ezek különbözete, valamint a 2014. évi nettó árbevétel. Az előző évi befejezetlen termelést, az alvállalkozói teljesítményt, a közvetített szolgáltatást miként kell számításba venni?
Részlet a válaszából: […] ...haszonnak a közvetlenül el nem számolható költségekre (üzemi, vállalati általános, forgalmazási költségek), továbbá az egyéb bevételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit meghaladó egyéb ráfordításokra, a pénzügyi műveletek ráfordításaira, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Megtérített jégkár elszámolása

Kérdés: Szövetkezetünknél a lábon álló repcében és kukoricában jégkár keletkezett. A biztosító a felvett jegyzőkönyv alapján a kárt megtérítette. Hogyan könyveljük a fenti gazdasági eseményt és milyen összeggel? Az önköltségszámításnál hogyan vesszük figyelembe a jégkárt? Az áfát hogyan érinti a keletkezett és megtérített kár összege?
Részlet a válaszából: […] ...biztosító által megtérített jégkárt az Szt. 77. §-a (2)bekezdésének a) pontja szerint az egyéb bevételek között kell elszámolni akáreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételként, a megtérített összeget azelszámolási betétszámlával, a jegyzőkönyvben elismert,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Mezőgazdasági integrációs tevékenység elszámolása

Kérdés: A mezőgazdasági integrációs tevékenységet folytató kft. nettó árbevétele meghaladta az egymilliárd forintot. A felvásárolt, illetve a bérnevelésből visszavásárolt baromfiállományt bérvágatja, ezt követően belföldre, illetve exportra értékesíti előhűtött, illetve fagyasztott formában, a fagyasztott terméket hűtőházban tárolja. Segítségüket kérem az elszámoláshoz! Forgalmi- vagy összköltségeljárással kell az eredményt kimutatni? Kötelező-e a készletmozgásokat havonta elszámolni, vagy dekádonként elszámolóárakat kialakítani? Kötelező-e az önköltség-számítási szabályzat?
Részlet a válaszából: […] ...a számviteli törvény kötelező előírást csak az önköltség-számításiszabályzat vonatkozásában ad, azt is feltételekkel. Az Szt. 14. §-ának (7) bekezdése szerint: amennyiben azértékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...nem számlázott – utólag kapott/adott engedmények szerződés szerinti összegeit a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg kell az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között elszámolni. Ebből az előírásból az következett, hogy ha az adott üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Kizárólag a K+F tevékenységet szolgáló eszközök amortizációja

Kérdés: Kizárólagosan K+F tevékenységet folytató, egyszeres könyvvitelt vezető bt. a közvetlen K+F tevékenységet szolgáló gépek, berendezések, felszerelések amortizációját közvetlen költségként figyelembe veheti-e az adózás előtti eredményt csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] ...vezető bt.-nél a K+F adóévben felmerült költségei – a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontjában előírt csökkentő tételekkel – az eredménylevezetés anyag- és árubeszerzés költségei, személyi jellegű ráfordítások, egyéb termelési és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Készletek, készletváltozások bizonylatolása

Kérdés: Kereskedelmi tevékenységet folytató kft. saját varrodát üzemeltet. Milyen mélységben, hogyan kell az anyag, a készáru mozgását bizonylatolni? Közvetlen önköltség-elszámolásnál szükséges-e az áruféleségenkénti elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...módszer szerint. Ahhoz, hogy ezen követelménynek eleget lehessen tenni, nem elegendő a közvetlen önköltségbe tartozó tételeket üzemi szinten gyűjteni, biztosítani kell, hogy az üzemi szinten gyűjtött költségek vagy közvetlenül termékhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 26.
1
2