9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Csoportos adóalanyiság esetén a le nem vonható áfa
Kérdés: Adott egy áfacsoport, ahol van olyan csoporttag, aki olyan tevékenységet is végez, amely áfa alóli mentességet is élvez. Így a beszerzéseinél tekintettel kell lenni arra is, hogy a beszerzett eszközt áfaköteles vagy áfamentes tevékenységhez használja fel. A tételes elkülönítés nem valósítható meg, pontos arányt sem tud meghatározni, így arányosításba vonja azokat a beszerzéseket, ahol nem állapítható meg egyértelműen a kapcsolódó felhasználás. Ezért az Áfa-tv. szabályai alapján számított arányszámmal vezeti át az időszak végén a levonható áfát. Kérdésünk, hogy csoportos áfaalanyiság esetén is így működik? Minden tagnak úgy kell eljárnia, hogy arányosításba veszi az adott beszerzés áfaösszegét? A képviselő pedig az áfabevallás összeállításakor a csoport minden áfás és mentes értékesítése figyelembevételével állapítja meg az arányt. Az arány megállapítása után az egyes tagokra jutó arányos áfa feladását kell lekönyvelni?
2. cikk / 9 Sportegyesület csarnoképítésének áfája
Kérdés: Sportegyesület csarnokot épít. Tárgyi mentes a tevékenységünk, de az ingatlan hasznosítása miatt van áfás is. A csarnok 2020 körül készül el, alapvetően saját hasznosításra épül. Ha aktiváljuk a csarnokot, csak akkor helyezhetjük levonásba az áfát? Mivel saját munka is van benne, emiatt saját rezsis beruházásként megállapítom a bekerülési értéket, és ez alapján fizetem az áfát? Ekkor a teljes áfát levonásba helyezhetem, ha 2 éves számláról van szó? Majd minden évben kiszámolva az adómentes és a nem adómentes arányt, innentől 20 éven át – követve az évre jutó áfarészt – az aránynak megfelelően korrigálom? Mivel kevés áfás bevétel lesz, megoldható, hogy aktiváláskor nem állapítom meg a bekerülési értékre jutó áfát, de semmit nem helyezek levonásba? Vagy csak akkor, ha az önerőt nem tesszük bele? Azért, hogy ne legyen saját rezsis beruházás. Mit tanácsolnak?
3. cikk / 9 Áfaarányosítás
Kérdés: A K+F tevékenységgel foglalkozó kft. szerződést köt egy kórházzal, minden hónapban ügyelet ellátására, ami mentes az adó alól. A kft. ennek a feladatnak az ellátásával megbíz egy bt.-t. Az ügyelettel kapcsolatban a bt. által számlázott díjon kívül más költség nem merül fel. A könyvelési díj áfás! Szükséges-e arányosítani?
4. cikk / 9 Le nem vonható áfa elszámolása
Kérdés: A nonprofit kft.-nek ebben az évben csak állami támogatásból származó, áfakörön kívüli bevétele volt. Nem volt ellenérték fejében végzett tevékenysége. Ennek megfelelően – véleményünk szerint – a kft.-t nem illette meg az áfalevonás joga. A beszerzések időpontjában tudtuk, hogy olyan tevékenységhez lesznek igénybe véve, amelyek áfa levonására nem jogosítanak. A beszerzéseket bruttó módon az 5. számlaosztályban könyveltük, nem használtuk a 86. számlacsoportot. Helyesen jártunk el?
5. cikk / 9 Támogatások minősítésének változása 2005. évben
Kérdés: 2004-ben és 2005-ben munkabér-támogatásban részesültünk (68/1996. Korm. rendelet alapján), és utazásiköltség-térítéshez kapcsolódó támogatásban (39/1998. Korm. rendelet és 78/1993. Korm. rendelet) a munkaügyi hivataltól. Ezeket annak idején bevontuk az arányosításba. Önrevízió útján vissza tudjuk kérni az akkor vissza nem igényelt összeget?
6. cikk / 9 Értékpapír-eladás az arányosításnál
Kérdés: Az Áfa-tv. 3. számú melléklet 2/d) pontja alapján az alapok befektetési jegyeinek rendszeres (nem eseti) beszerzéséből, illetve értékesítéséből származó árfolyamnyereséget az arányosításnál számításba kell-e venni? Ha igen, az összes bevétel 10 százalékát meghaladó mérték számítása során az árfolyamnyereséget milyen bevételhez kell viszonyítani?
7. cikk / 9 Beruházás később levonható áfája
Kérdés: A kft. 2004-ben támogatást kapott a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő munkahelyteremtő beruházáshoz. A társaság bérelt ingatlanon egy üzemcsarnokot alakított ki. Az aktivált értéket növelte a le nem vonható áfa összegével. A kapott támogatást halasztott bevételként tartja nyilván, amelyet az elszámolt értékcsökkenés alapján a beruházás értékének és a támogatás összegének arányában vezet vissza a rendkívüli bevételek közé. A 2005. évi XXVI. törvény alapján a korábban le nem vonható áfát a 2005. évi bevallásban rendezte. Hogyan kell könyvelni a levonásba helyezett áfaösszeget?
8. cikk / 9 El nem különíthető beszerzések áfájának megosztása
Kérdés: 2004. május 1-jétől az Áfa-tv. 38. §-ának (2) bekezdése szerint az adóalanyiságot eredményező és nem eredményező tevékenységhez egyaránt kapcsolódó beszerzéseknél is lehetőség nyílik az arányosításra, és ennek alapján a részbeni levonásra. Milyen vállalkozói kört érinthet ez? Ha az Szt. hatálya alá tartozókra is vonatkozik, akkor ott hogyan kell ezt könyvelni? Lehet-e a számlát részben a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként, részben nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként könyvelni?
9. cikk / 9 Könyvelési díj számlázása
Kérdés: Vállalkozásunk olyan alapítvány részére végez számviteli szolgáltatást, amelyik vállalkozási tevékenységet is folytat. Felmerült az alapítvány részéről az az igény, hogy a könyvelési díj számláját bontsuk meg alapítványi és vállalkozási teljesítésre. Eddig közvetett költségként kezeltük a könyvelést, és az áfát nem igényeltük vissza. Megtehetjük-e, hogy például a rögzítési szám alapján megbontva a könyvelési díjat, a felmerült igény alapján minden hónapban két számlát állítunk ki?
