Ingatlanértékesítés adókötelezettségének megszüntetése

Kérdés: Hogyan kell számlázni 2015-ben az ingatlant forgalmazó cégnek, ha 2010-től az adókötelezettséget választotta a lakóingatlannak nem minősülő és a lakóingatlannak minősülő ingatlan bérbeadására, továbbá ugyanezen ingatlan értékesítésére? Az öt év elteltével, 2014. 12. 31-ig kilép ezen ügyletek áfaköréből. Ingatlanokat épített és vásárol eladás céljából, árukészletként tartja nyilván, egyetlen ingatlant sem helyezett üzembe saját használatra. A használatbavételi engedélynél a 2 év eltelt. Beszerzéskor az áfát visszaigényelte. A készleten maradt ingatlanokat milyen áfateherrel tudja értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...és az értékesítés között még nem telt el két év;– a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését.Az adómentesen történő értékesítésnél feltétlenül figyelemmel kell lenni a kivételekre. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.

Használt ingatlan vásárlásához kapcsolódó kérdések

Kérdés: Cégünk megvásárolt egy használt ingatlant, amely – a földhivatali bejegyzés szerint – kivett autószalon, szerviz, udvar. Az ingatlanon átalakítási, felújítási munkákat kell elvégezni, hogy használható legyen gyártási, raktározási, logisztikai tevékenység végzésére. Itt helyezkedne el a központi irányítás is. Gipszkarton falakat kell bontani, áthelyezni, újraépíteni, ajtókat bontani, áthelyezni, padlóburkolatot bontani, újraburkolni, tapétázni, festeni, villamossági, gépészeti munkákat elvégezni. A telephelyet körbe kell keríteni, hulladéktároló szigetet kell kiépíteni, ezt a kivitelező fordított adózással számlázza? Mely munkák minősülnek beruházásnak, melyek karbantartásnak? Jelen esetben a rendeltetésváltoztatás, átalakítás miatt a megvásárolt ingatlanon végzett munkák számlázott értéke után igénybe vehető az adóalap-kedvezmény? A földhivatali átvezetést ügyvéd intézi?
Részlet a válaszából: […] ...nem létezik (az ingatlan az eszközök csoportjának elnevezése). Az adott esetben legalább a következő eszközöket kell megkülönböztetni: telek, épület, egyéb építmény (például az udvar, ha az burkolattal ellátott, és ilyen lesz a kerítés, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Rendeltetésszerű használatbavétel

Kérdés: Az 5388. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem, hogy ha a rendeltetésszerű használatbavétel perdöntő, akkor mi tekintendő annak? Mi van akkor, ha olyan változásokat hajtunk végre a már meglévő használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlanon, ami nem engedélyköteles? A használatbavételt követően felmerült költségeket el kell határolni, és a bérleti időszak alatt arányosan kell felszabadítani?
Részlet a válaszából: […] ...a működéshez ténylegesen is használni fogják.A rendeltetésszerű használatbavétel feltételei– az adott eszköz a műszaki feltételek teljesülése mellett a tényleges használatra alkalmas, a próbaüzemeltetés sikeresen befejeződött,– a szükséges jogi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.

Ingatlanberuházás átértékelése

Kérdés: Társaságunk 2011-ben elkezdett egy nagyberuházást az egyik ingatlanán, amely áthúzódik 2012-re is. A munkák nagy része elkészült, a használatbavételi engedély még nem jött meg, ezért a beruházást nem lehet aktiválni az ingatlanra. A tulajdonunkban lévő ingatlanokat évente, december 31-én átértékeljük, tehát 2011-ben is ezt tettük. A beruházás alatt álló ingatlan átértékelésénél figyelembe kell-e venni a már elkészült, de nem aktivált beruházást?
Részlet a válaszából: […] ...az ígylétrehozott épületet külön eszközként mint épületet kell a rendeltetésszerűhasználatbavételkor aktiválni, annak értékével a telek, a földterület értékenem növekedhet. [Ha a telket, a földterületet piaci értéken értékelték azépületberuházás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Átalakítás, felújítás, beruházás

Kérdés: A kft. lakóházat vásárol, mert abban szállásadási tevékenységet szeretne végezni. A házat teljesen át kell alakítani, felújítani. Az udvaron parkolót épít. Mivel kicsi az udvar, ezért a szomszéd telken (ami a kft. tagjaié) további kiszolgálóépületet, pavilont, szalonnasütőt, medencét szeretne építeni. A munkálatokat külső vállalkozóval, részben saját anyaggal valósítja meg. Saját rezsis beruházásnak minősül-e, az áfát visszaigényelheti-e? Mi a könyvelés menete? A tagok telkén végzendő munkálatok tekintetében mi a helyzet? A tereprendezés, fák, virágok ültetése is a beruházás része? Az áfa visszajár?
Részlet a válaszából: […] ...582), de a beruházásiszámlára kell könyvelni a lakóház vételárát, a vagyonszerzési illetéket és abeszerzéshez kapcsolódó egyéb tételeket is (T 161 – K 455, 384, 381), majd arendeltetésszerű használatbavételkor (a használatbavételi engedély birtokában)kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Útépítés adózása

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó kft. mezőgazdasági építmény felépítésére vállalkozott. A megbízás tárgya a terményszárító felépítése mellett az is, hogy a kivitelező utat épít a közút és az építmény között a jelenlegi földútnak a közlekedésre alkalmassá tételével. Az út kivitelezése során az építő cég az Áfa-tv. 142. §-át alkalmazza? Mi van abban az esetben, ha nincs földút, hanem telekmegosztással jelölik ki annak a helyét, amelyet azután a kivitelező megépít?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint azadót a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője fizeti (azaz fordítottanadózik) a szolgáltatásnyújtásnak minősülő olyan építési-szerelési és egyébszerelési munka esetében, amely ingatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Anyagmozgatás az építkezésen (áfa)

Kérdés: Az egyéni vállalkozó, aki szóbeli megrendelés alapján a következő szolgáltatást végezte daruval, áfás számlát állított ki. A szolgáltatás az áruház kivitelezésénél szigetelő anyagok, fémlemezek feldaruzása az épületre. Az építőipari cég azt az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti szolgáltatásnyújtásnak minősítette, és áfa nélküli számlát kért. A kérdező szerint a daruzás anyagmozgatás, és nem építési-szerelési és egyéb szerelési munka, bár az egyéni vállalkozó a szolgáltatását építésiengedély-köteles építkezésen végezte. A 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet 2. §-ának d) pontjában megfogalmazott építési-szerelési munka fogalmába az anyagmozgatás (daruzás) mint önálló szolgáltatás nem tartozik bele. Kinek van igaza?
Részlet a válaszából: […] ...annyit, hogy a kérdésre – további feltételekismertetése nélkül – sem igennel, sem nemmel nem lehet válaszolni.Az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt,2008. május 1-jétől hatályos előírása alapján az áfát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Épületek aktiválásának időpontja

Kérdés: A Számviteli Levelek 95. számában az 1944. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan: az irodaház építési munkái 2002-ben kezdődtek. 2003. november 25-én használatbavételi engedély megszerzése érdekében kérelmet nyújtottunk be a helyi önkormányzathoz. A használatbavételiengedély-kérelemhez csatolva hatósági és egyéb jegyzőkönyveket, illetve hozzájárulásokat, amelyeket a szakhatóságok adtak ki. Ahasználatbavételi eljárás megkezdését követően, 2004 januárjában derült ki, hogy a környező irodaházak által több éve használt, és a szóban forgó épülethez vezető út útügyi szakhatósági engedélyek kiadása még nem történt meg. Ezért az önkormányzat a használatbavételi engedélyt nem adta meg. (A szóban forgó út kivitelezése nem volt része az irodaház-beruházásnak!) Az úthasználati engedélyt 2004. május 27-én adták ki. Az irodaház hasznosítása 2004. január 1-jével megkezdődött. Az épület műszaki átadás-átvétele 2003 decemberében kezdődött és 2004. január 21-én fejeződött be. Milyen időponttal kell az épületet aktiválni? Lehet-e az adott esetben alkalmazni az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben is hivatkozott válaszunkban rögzítettük, hogymilyen feltételei vannak a rendeltetésszerű használatbavételnek. Ezenfeltételek közül – a kérdésben leírtak alapján – egy lényeges feltétel nemteljesült: a használatbavételi engedélyt nem kapták meg. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Veszteségelhatárolás

Kérdés: A társaság 2000-ben alakult. 2003-ban az üzleti évet megváltoztatta. A 2002. évet, a 2003-as tört üzleti évet veszteséggel zárta. Az árbevétel minden esetben meghaladta a költségek és ráfordítások 50 százalékát. Szükséges-e engedélyt kérni az adóhatóságtól a veszteség elhatárolására?
Részlet a válaszából: […] ...2004 előtti szabályok szerint akkor is ez a helyzet, mivel a 2004 előttiszabályok szerint ilyen esetben a jogutódra kellett vizsgálni a feltételeket.(2004-től már figyelembe kell venni a jogelődnél eltelt adóéveket is.) Avállalkozásnak a 2003-ban kezdődő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...esetén két évig a német biztosítási kötelezettségre vonatkozó szabályok érvényesülnek.Az Egyezmény 11. cikkelye fogalmazza meg a kivételeket a biztosítási kötelezettségről szóló rendelkezések alól. Ez azt jelenti, hogy a szerződő államok illetékes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.