Vagyonkezelésbe adott ingatlan bérbeadása

Kérdés: Egy magánszemély bizalmi vagyonkezelésbe adja az ingatlanjait és a társas vállalkozásának tulajdoni részét, valamint a kedvezményezett szintén magánszemély. Ebben az esetben keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettség? A vagyonkezelésbe adott ingatlan egy része bérbe van adva, az ebből származó bevétel a magánszemélynél jelentkezik, a kifizető a bérbevevő, ezért a magánszemélytől levonásra kerül az szja. Az ebből származó – szja-val csökkentett – bevételt az értékesítés nettó árbevételeként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? Osztalékot is kap a tulajdoni részéből a magánszemély, amiből szintén le lett vonva az szja, a csökkentett összeget kapott osztalékként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? A költségek között kell/lehet elszámolni az ingatlannal kapcsolatban felmerült kiadásokat (elektromos áram, víz, építményadó, értékcsökkenés)?
Részlet a válaszából: […] ...eszközökkel kapcsolatban) folytatott tevékenység (pl. ingatlan-bérbeadás) után a bizalmi vagyonkezelőnek a kezelt vagyonnal kapcsolatos bevételeket (pl. vagyonkezelt ingatlan bérleti díja), költségeket (pl. ingatlanüzemeltetés költségei) és ráfordításokat (pl. ingatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Osztalék utáni adó beszámítása

Kérdés: Társaságunk Németországban bejegyzett, a német tőzsdén forgalmazott részvényeket birtokol. A részvények után járó osztalékból a német letétkezelő 26,38% osztalék utáni adót vont le. Milyen módon tudja társaságunk a levont osztalékadót beszámítani, beszámíthatja-e az egyéb képződött eredménye alapján fizetendő társasági adóba?
Részlet a válaszából: […] ...venni az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt módosító tételeket. A külföldről származó árbevétel és bevétel összegének az összes árbevétel és bevétel összegéhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Közoktatási intézmény nem társaságiadó-alany

Kérdés: Iskolánk 599 gazdálkodási formakóddal, közoktatási megállapodással rendelkező iskola és kollégium, melynek fenntartója nonprofit kft. Vállalkozási tevékenységként büfét üzemeltetünk, de van bérbeadásból származó bevételünk is, melyet szintén vállalkozási tevékenység bevételeként számolunk el, és amellyel szemben az iskolának nincs elszámolt költsége (a fenntartónak fizeti a bérlő a közüzemi költségeket, illetve a fenntartó számolja el az amortizációt). A Tao-tv. 2. §-a szerint az iskola nem alanya a társasági adónak, ugyanakkor a törvény 5. mellékletében felsorolt szervezetek között sem található. A társaságiadó-bevallásban viszont mint "Minden egyéb gazdálkodási forma" kell kitölteni az adóbevallást. Kérdésem: az iskolának, amennyiben a vállalkozási tevékenység eredménye pozitív, van-e társaságiadó-bevallási és -fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Azadóalanyokat a Tao-tv. 2. §-a sorolja fel, illetve közülük az adóalanynak nemminősülőket az 5. számú melléklet tartalmazza. Az oktatási intézmények közül aTao-tv. az adóalanyok között a felsőoktatási intézményeket nevesíti, kiemelveközülük a költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Cash flow-kimutatás

Kérdés: A cash flow-kimutatás sorainak értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Konkrétan a plusz-mínusz sorok alkalmazásához. Mikor növelő, mikor csökkentő? Például a szállítóknál, a paszszív időbeli elhatárolásoknál? Nagy segítség lenne, ha választ adnának, mert alig találok szakirodalmat.
Részlet a válaszából: […] ...(Ez azonban a pénzeszközök elkülönítettkönyvelését igényelné!) Ehelyett a könyvelésben megjelenő eredményt korrigáljukazokkal a tételekkel (plusz-mínusz irányba), amelyeknek az eredményre gyakorolthatása pénzmozgással még közvetlenül nem járt.1. Adózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Külföldről kapott osztalék

Kérdés: Részvénytársaságunknak van egy londoni cége. Ebben az évben hazautaltattuk az évek alatt összegyűlt nyereséget, amit természetesen az ottani nyereségadó szabályai szerint leadóztunk. A kettős adózás elkerülése céljából mi itthon a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...ismertté vált. Az rt. londoni cégétől kapott, adózott jövedelem e fogalomnak megfelel, így azt ugyan a pénzügyi műveletek bevételeként el kell számolni, de csökkenti a társasági adó alapját.A Magyar Népköztársaság és Nagy-Britannia és Észak-Írország...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...Ebből következően, az új Szt. 86. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint, az üzletrész értékének növekedését a rendkívüli bevételekkel szemben kell elszámolni, majd halasztott bevételként időbelileg el kell határolni.(Könyvelési tételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Évek múltán kivett osztalék

Kérdés: A több év alatt keletkezett eredménytartalék osztalékként történő kifizetésekor milyen adókötelezettség keletkezik? Van-e valamilyen kedvezmény arra tekintettel, hogy több éven át nem vettek ki osztalékot a tagok, a részvényesek?
Részlet a válaszából: […] ...százalék. A kifizető akkor vonhatja le az egyezmény szerinti mértékkel számított adót, ha az Art. 5. számú mellékletében előírt feltételek teljesülnek, azaz a kifizető rendelkezik az adóhatóság engedélyével, hogy az egyezmény szerint járjon el, s a külföldi igazolja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...Így kézenfekvő, hogy a részesedést a térítés nélküli eszközátvétel szabályai szerint vegye állományba a rendkívüli bevételekkel szemben, majd a rendkívüli bevételt időbelileg határolja el. (Ez esetben valójában olyan térítés nélküli átvételről van szó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.